A Fővárosi Ítélőtábla Pf.21057/2015/5. számú határozata jogsértés megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 235. §, 239. §, 247. §, 253. §] Bírók: Békefiné dr. Mózsik Tímea, Lesenyei Terézia, Pullai Ágnes

Fővárosi Ítélőtábla

8.Pf.21.057/2015/5.

A Fővárosi Ítélőtábla dr. Hüttl Tivadar ügyvéd (....) által képviselt felperes neve (....) felperesnek, a KNIGHT BIRD & BIRD IRODA (fél címe 1, ügyintéző: dr. Halász Bálint ügyvéd) által képviselt alperes neve (....) alperes ellen személyes adatok védelméhez fűződő jogsértés megállapítása iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék 2015. június 16. napján kelt, 68.P..../2015/3. számú ítélete ellen a felperes 4. sorszám alatti fellebbezése folytán meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 10.000 (Tízezer) forint + áfa összegű ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltséget.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította és kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 12.700 forint perköltséget.

Az ítélet tényállása szerint az alperes elektronikus hírközlő hálózat üzemeltetője, illetve elektronikus hírközlési szolgáltatás szolgáltatója. A felperes az alperessel mobiltelefon előfizetői szerződéses jogviszonyban áll.

A felperes 2014. április 11-én kérelemmel fordult az alpereshez annak érdekében, hogy az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (Eht.) 159/A. § (1) bekezdés a), b), d), e), f), g) és k) pontjaiban, valamint a 159/A. § (2) bekezdése szerint meghatározott felperesre vonatkozó személyes adatokat adja ki a felperes részére, azokat egyúttal törölje, valamint tájékoztassa a felperest arról, hogy kiknek engedtek hozzáférést és mely felperesi adatokhoz, továbbá, hogy a hozzáféréssel rendelkező szervek, személyek a felperes mely adatait és milyen célból kapták, illetve szerezték meg.

Az alperes a 2014. május 14-én kelt válaszlevelében közölte, hogy a felperes személyes adatait érintően adatszolgáltatást nem teljesített, míg a felperesre vonatkozó és az alperes által tárolt adatokat nem áll módjában törölni, mert ezek megőrzése jogszabályban előírt kötelezettsége.

A felperes keresetében az alperes kötelezését kérte arra, hogy törölje az Eht. 159/A. § (1) bekezdés a), b), d), e), f), g) és k) pontjaiban meghatározott és a felperesre vonatkozó személyes adatokat, valamint adjon tájékoztatást az Eht. 159/A. §-a alapján tárolt felperesi adatokról. Álláspontja szerint a megjelölt adatok személyes adatok, amelyek lehetővé teszik többek között annak megismerését, hogy valamely előfizető vagy nyilvántartott felhasználó mely személynek és milyen eszköz segítségével közölt valamit, továbbá a közlés idejének és annak a helynek a meghatározását, ahonnan a közlésre sor került. Ezen felül lehetővé teszik az előfizető vagy nyilvántartott felhasználó bizonyos személyekkel egy adott időszakon belül folytatott közlései gyakoriságának megismerését is. Ezen adatok együttesen pontos következtetések levonását tehetik lehetővé azon személyek magánélete vonatkozásában, akiknek az adatait megőrzik, így például a napi szokások, az állandó vagy ideiglenes tartózkodási helyek, a napi vagy egyéb helyváltoztatások, a gyakorolt tevékenységek, az e személyek társadalmi kapcsolatai és az általuk látogatott társadalmi közegek tekintetében.

Utalt arra, hogy az Európai Bíróság Nagytanácsa az irányelvet, amelyet a magyar jogrendbe az Eht. 159/A. §-a ültetett át a 2014. április 8-án kelt ítéletével érvénytelennek nyilvánította, arra alapítva, hogy az irányelv szabályai szükségtelen és aránytalan módon rendelték korlátozni az Európai Unió Alapjogi Chartájának 7. és 8. cikke szerint biztosítandó magánélethez és személyes adatok védelméhez való alapvető jogokat. Ahogy az irányelv a Charta szerinti jogokat sértette, ugyanúgy sértik az irányelvet a magyar jogrendbe átültető törvényi rendelkezések is az Alaptörvény VI. cikke szerinti jogokat a felperesi álláspont szerint. Mindezen indokokra figyelemmel a felperes indítványozta, hogy a bíróság kezdeményezze az Alkotmánybíróságnál a jogszabály Alaptörvény-ellenességének utólagos vizsgálatát.

Az elsőfokú bíróság 2014. november 27. napján meghozott végzésével kezdeményezte az Alkotmánybíróságnak a jogszabály Alaptörvény ellenességének megállapítására irányuló eljárását, egyidejűleg a per tárgyalását felfüggesztette. Az Alkotmánybíróság a 2015. április 28. napján meghozott .../2015. számú végzésével a bírói kezdeményezést visszautasította. Elutasító döntését arra alapította, hogy a vizsgált ügyben nem a bíró által támadott rendelkezés akadályozza meg a felperesi kérelem teljesítését, hanem az Eht. 154. §-ának (7) bekezdése és 157. §-ának (1) bekezdése, ezek vizsgálatát azonban az elsőfokú bíró nem kezdeményezte.

A peres eljárás alatt az alperes a tájékoztatásra vonatkozó kereseti kérelmet teljesítette, azaz elektronikus adathordozón kiadta a felperesnek azokat a rá vonatkozó személyes adatokat, amelyeket az alperes az Eht. 159/A. §-ában foglaltak szerint tárol. Ennek megtörténtét a felperes elismerte, az adatszolgáltatást elfogadta, és a keresetét akként tartotta fenn, hogy az alperest az Eht. 159/A. §-a alapján tárolt személyes adatai törlésére kérte kötelezni.

Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Arra hivatkozott, hogy az adatmegőrzési kötelezettséget számára a törvény kötelezően írja elő, ezáltal az az Infotv. 5. § (1) bekezdés b) pontja szerinti kötelező adatkezelésnek minősül, így a felperes az Infotv. 14. § c) pontja alapján nem kérelmezheti ezen személyes adatainak a törlését. Arra is hivatkozott, hogy nem minősül adatkezelőnek az Eht. 159/A. §-a vonatkozásában, mert e jogszabályi rendelkezés alapján az alperes adatmegőrzést folytat, adatkezelőnek a jogszabályban meghatározott szervek minősülnek, adatkezelési rendelkezések pedig e szervek adatkikérése esetén a Be., az Rtv., az Ütv., illetőleg az Nvtv. szabályaiban lelhetők fel.

Az elsőfokú bíróság a keresetet megalapozatlannak találta. Határozatát az az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 3. §-ának 1., 2., 9-10. és 11. pontjára, 5. § (1) bekezdés a) és b) pontja, 14. § c) pontjára, 22. § (1), (2) és (5) bekezdésére, az Eht. 159/A. § (1) bekezdés a)-k) pontjaira, valamint (2), (3) és (4) bekezdésére alapította.

Megállapította, hogy az alperes által végzett tevékenység megfelel az Infotv. 3. § (10) pontjában meghatározott adatkezelés fogalmának.

Akként foglalt állást, hogy az Eht. 159. § (1) bekezdés a), b) pontjában meghatározott adatok személyes adatnak minősülnek. A d), e) pontban foglalt adatok nem a felperesre, mint előfizetőre, hanem a felperessel kommunikációba lépő más előfizetőkre, illetve felhasználókra vonatkozó adatokat tartalmazzák, ezáltal azok nem tekinthetők a felperes személyes adatának, a felperes ezen adatok viszonylatában nem minősül érintettnek, így igényt nem érvényesíthet. Az f), g) pontban foglaltak nem a felperesre, mint természetes személyre vonatkoznak, hanem az ő mobil rádiótelefon-készülékére, illetve a mobil-előfizetői szerződésére, valamint a szolgáltatást nyújtó hálózat- és cellaazonosítójára. A k) pontban szereplő adatok pedig egy adott szolgáltatás első igénybevételének dátumát és időpontját, illetve azt a cellaazonosítót, amelyről az aktiválás megtörtént tartalmazzák, így azok a felperessel, mint természetes személlyel kapcsolatba hozható adatnak nem minősülnek.