A Fővárosi Törvényszék P.21990/2015/3. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 157. §, 164. §, 206. §, 2003. évi C. törvény (Eht.) 129. §, 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 3. §, 5. §, 14. §, 22. §] Bíró: Vavrikné dr. Tripsánszki Ágnes

Fővárosi Törvényszék

...P.../2015/3.

A Fővárosi Törvényszék

a dr. Hüttl Tivadar ügyvéd (ügyvéd címe.) által képviselt

felperes neve (felperes címe.) felperesnek

a KNIGHT BIRD & BIRD IRODA, ügyintéző. dr. Halász Bálint ügyvéd (ügyvéd címe) által képviselt

alperes neve (alperes címe.) alperes ellen

személyes adatok védelméhez fűződő jog megsértése okán indított perében

meghozta az alábbi

ítéletet:

A bíróság a keresetet elutasítja.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 12.700,-Ft (azaz tizenkettőezer-hétszáz forint) perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye a Fővárosi Ítélőtáblához, melyet az elsőfokú bíróságnál kell három példányban írásban benyújtani.

Az ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet elleni fellebbezést, valamint csatlakozó fellebbezést előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező. A jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata hatálytalan. Pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése kérhető az Igazságügyi Hivatal területi jogi segítségnyújtó szolgálatánál.

A fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmükben a felek kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívül történő elbírálását.

Ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére vonatkozik, a teljesítési határidővel kapcsolatos, vagy az ítélet indokolása ellen irányul, a fellebbező fél a fellebbezésében kérheti tárgyalás megtartását.

A jogi képviselővel eljáró felek a határozat ellen benyújtott fellebbezéshez mellékelt közös kérelemben indítványozhatják, hogy az anyagi jogszabály megsértésére alapított fellebbezést közvetlenül a Kúria bírálja el.

Indokolás

Az alperes elektronikus hírközlő hálózat üzemeltetője, illetve az elektronikus hírközlési szolgáltatás szolgáltatója. A felperes az alperessel mobiltelefon előfizetői szerződéses jogviszonyban áll.

A felperes 2014. április 11-i keltezéssel írásbeli kérelemmel fordult az alpereshez annak érdekében, hogy az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 159/A. §

(1) bekezdésének a), b), d), e), f), g) és k) pontjaiban, valamint a 159/A. § (2) bekezdése szerinti meghatározott felperesre vonatkozó személyes adatokat adja ki a felperes részére, azokat egyúttal törölje, valamint tájékoztassa a felperest arról, hogy kiknek engedtek hozzáférést és mely felperesi adatokhoz, továbbá a hozzáféréssel rendelkező szervek, személyek a felperes mely adatait és milyen célból kapták, illetve szerezték meg ténylegesen. A felperes kérelme az alpereshez 2014. április 15-én érkezett, amelyre az alperes

2014. május 14-én kelt válaszlevelében közölte, hogy az elektronikus hírközlésről szóló

2003. évi C. törvény 159/A. §-a alapján a felperes személyes adatait érintően - nyilvántartási rendszerének adatai szerint - adatszolgáltatást nem teljesített. Nem adta ki azonban a kérelmezett személyes adatokat, és nem is indokolta meg, hogy ennek a tájékoztatási kötelezettségének miért nem tesz eleget. Közölte ugyanakkor, hogy az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 159/A. §-a alapján tárolt és felperesre vonatkozó adatokat nem áll módjában törölni, tekintettel arra, hogy ezen adatok megőrzése jogszabályban előírt kötelezettsége.

A felperes 2014. október 8-án keresetlevelet nyújtott be az alperessel szemben és azt kérte, hogy az Infotv. 22. § (5) bekezdése alapján a bíróság kötelezze az alperest arra, hogy törölje az Eht. 159/A. § (1) bekezdés a), b), d), e), f), g) és k) pontjaiban meghatározott és felperesre vonatkozó személyes adatokat, valamint adjon tájékoztatást az Eht. 159/A. §-a alapján tárolt felperesi adatokról.

A felperes álláspontja szerint az Eht. 159/A. §-a, amely alapján az alperes visszautasította az adatok törlésére vonatkozó kérelmét, alaptörvény-ellenes. Az Eht. 159/A. §-a korlátozza a magánszféra és a személyes adatok védelméhez fűződő, Alaptörvényben is nevesített jogokat, mivel személyes adatok kötelező, az érintett információs önrendelkezésére tekintet nélkül történő kezelését írja elő. Az elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtói által a vizsgált rendelkezés alapján megőrizendő adatok a felperes álláspontja szerint személyes adatok. Személyes adat így különösen a közlés forrásának és címzettjének megtalálásához és azonosításához, valamely közlés napjának, időpontjának, időtartamának és típusának meghatározásához, a felhasználók kommunikációs berendezésének azonosításához, valamint a mobilkommunikációs eszköz helyének megállapításához szükséges adatok, amelyek között szerepel többek között az előfizető, vagy nyilvántartott felhasználó neve és címe, a hívó telefonszáma és a hívott szám, valamint internetes szolgáltatások esetében az IP cím. Ezen adatok tehát személyes adatok, amelyek lehetővé teszik többek között annak megismerését, hogy valamely előfizető, vagy nyilvántartott felhasználó mely személynek és milyen eszköz segítségével közölt valamit, továbbá a közlés idejének és annak a helynek a meghatározását, ahonnan a közlésre sor került. Ezen kívül lehetővé teszik az előfizető vagy nyilvántartott felhasználó bizonyos személyekkel egy adott időszakon belül folytatott közlései gyakoriságának megismerését is. Ezen adatok együttesen véve igen pontos következtetések levonását tehetik lehetővé azon személyek magánélete vonatkozásában, akiknek az adatait megőrzik, így például a napi szokások, az állandó vagy ideiglenes tartózkodási helyek, a napi vagy egyéb helyváltoztatások, a gyakorolt tevékenységek, az e személyek társadalmi kapcsolatai és az általuk látogatott társadalmi közegek tekintetében.

A magánszféra tiszteletben tartásához fűződő jog és a személyes adatok védelme nem korlátozhatatlan alapjog, korlátozásuknak azonban szigorú követelményeknek kell megfelelni. Az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdése szerint ugyanis az alapvető jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg. Alapvető jog, más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható. A felperes álláspontja szerint ezen alaptörvényi követelmények csak részben valósulnak meg. Az alapjog korlátozására törvényben került sor, és annak célja legitim célnak tekinthető, amint azt sem vitatta, hogy a hivatkozott alapjog korlátozás alkalmas eszköz a vizsgált szabályozás által kitűzött jogszerű célok eléréséhez. Álláspontja szerint ugyanakkor a szükségességi és az arányossági szempont azonban nem valósul meg. Hiányzik az érintett személyek körülhatárolása, valamint nem valósul meg a tárolt adatok szigorúan a szükséges mértékre történő korlátozása sem. A megőrzött adatokhoz való hozzáférés és későbbi felhasználás is súlyos garanciális hiányosságban szenved. A szabályozás nem tartalmaz objektív szempontokat - anyagi jogi és eljárásjogi feltételeket - amelyek fennállását a hatóságoknak igazolniuk kell a hozzáféréshez és az adatok felhasználásához. Hiányzik az érintett személyek részvételi jogait és jogérvényesítését biztosító garancia is a szabályozásból. A felperes utalt arra is, hogy az Európai Bíróság Nagytanács az Irányelvet, amelyet a magyar jogrendbe az Eht. 159/A. § ültetett át, a 2014. április 8-án kelt ítéletével érvénytelennek nyilvánította. Az érvénytelenség megállapítását az Európai Bíróság Nagytanácsa arra alapozta, hogy az Irányelv szabályai szükségtelen és aránytalan módon rendelték korlátozni az Európai Unió Alapjogi Chartájának 7. és 8. cikke szerint biztosítandó magánélethez és személyes adatok védelméhez való alapvető jogokat. Ahogy az Irányelv a Charta szerinti jogokat sértette, ugyanúgy sértik az Irányelvet a magyar jogrendbe átültető törvényi rendelkezések is az Alaptörvény VI. cikke szerinti jogokat. Mindezen indokokra figyelemmel a felperes indítványozta, hogy a bíróság Pp. 155/B. § (1) bekezdése alapján kezdeményezze az Alkotmánybíróságnak jogszabály alaptörvény-ellenességének utólagos vizsgálatát.