T/6221. számú törvényjavaslat indokolással - Magyarország Alaptörvényének tizenkettedik módosítása

Magyarország Alaptörvényének tizenkettedik módosítása

Az Országgyűlés mint alkotmányozó hatalom az Alaptörvény 1. cikk (2) bekezdés a) pontjában meghatározott hatáskörében eljárva az Alaptörvényt a következők szerint módosítja:

1. cikk

Az Alaptörvény R) cikk (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Magyarország alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme az állam minden szervének kötelessége. Az alkotmányos önazonosság védelme érdekében sarkalatos törvénnyel létrehozott, független szerv működik."

2. cikk

Az Alaptörvény XXVI. cikke helyébe a következő rendelkezés lép:

"XXVI. cikk

(1) Az állam - a működésének hatékonysága, a közszolgáltatások színvonalának emelése, a közügyek jobb átláthatósága és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében - törekszik az új műszaki megoldásoknak és a tudomány eredményeinek az alkalmazására.

(2) Magyarországon - az (1) bekezdésben meghatározott célok érvényesítése érdekében - az ügyek digitális intézése elsőbbséget élvez, amelyhez az állam törvényben meghatározottak szerint mindenki számára egy egyedi digitális azonosítót biztosít. Az állam - a Kormány rendeletében meghatározott módon és körben - kezeli azokat az adatokat, amelyek az ügyek digitális intézéséhez szükségesek."

3. cikk

Az Alaptörvény XXXI. cikk (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A haza védelme nemzeti ügy. Minden magyar állampolgár köteles a haza védelmére."

4. cikk

Az Alaptörvény 45. cikke a következő (6)-(8) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A Magyar Honvédség hivatásos állományú tagjai jogállásáról a Kormány rendeletet alkot, amelyben a feladat- és hatáskörrel rendelkező miniszter részére felhatalmazást adhat a részletes szabályok megállapítására.

(7) A Magyar Honvédség hivatásos állományú tagjainak a jogállásukkal összefüggő alapvető jogaira és kötelezettségeire vonatkozó szabályok a (6) bekezdés szerinti kormányrendeletben is megállapíthatóak.

(8) A Magyar Honvédség hivatásos állományú tagja jogállásával összefüggésben szakszervezet nem alakulhat és tevékenykedhet. A Magyar Honvédség hivatásos állományú tagja jogállásával összefüggésben működő más érdek-képviseleti szervezet a Kormány rendeletében meghatározott sajátos szabályok szerint alakulhat és tevékenykedhet."

5. cikk

Az Alaptörvény XXIII. cikk (3) bekezdésében a "menekültként, bevándoroltként vagy letelepedettként elismert" szövegrész helyébe a "menekültként elismert vagy huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező" szöveg lép.

6. cikk

(1) Az Alaptörvény e módosítása - a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 3. cikk 2024. április 1-jén lép hatályba.

(3) A 2. cikk és a 4. cikk 2024. július 1-jén lép hatályba.

(4) Az 5. cikk 2024. szeptember 1-jén lép hatályba.

(5) Az Alaptörvény e módosítását az Országgyűlés az Alaptörvény 1. cikk (2) bekezdés a) pontja és S) cikk (2) bekezdése alapján fogadja el.

(6) Az Alaptörvény egységes szerkezetű szövegét az Alaptörvény e módosításának hatálybalépését követően haladéktalanul közzé kell tenni a hivatalos lapban.

Általános indokolás

A javaslat célja egyrészt a honvédelemmel, a Magyar Honvédséggel kapcsolatos alaptörvényi rendelkezések módosítása, másrészt a digitális állampolgársággal és az idegenrendészeti joganyag változásával összefüggő módosítások átvezetése. Tartalmazza továbbá a Javaslat a szuverenitásvédelem érdekében szükséges kiegészítést is.

1. A javaslat támogatja a demokratikus elszámoltathatóságot, a szabad és tisztességes választásokat azáltal, hogy egy olyan szerv létrehozását irányozza elő, amely tevékenységével hozzájárul Magyarország alkotmányos önazonosságának védelméhez. E független szerv az állami, társadalmi és politikai döntéshozatali folyamatokba való külföldi beavatkozásokat, valamint a választási folyamatok befolyásolására irányuló, külföldről támogatott tevékenységeket hivatott vizsgálni.

2. A javaslat a Magyar Honvédség hivatásos állományú tagjai jogállását érintő kérdések szabályozása tekintetében a Kormánynak eredeti jogalkotói hatáskört állapít meg, és lehetővé teszi azt is, hogy e körben az alapvető jogokat és kötelezettségeket érintő szabályokat - az Alaptörvény más, ehhez kapcsolódó garanciáját megtartva - törvény helyett kormányrendelet rendezze. Rögzítésre kerül továbbá, hogy a jogállással összefüggésben szakszervezet nem hozható létre, az egyéb érdek-képviseleti szervezetekre vonatkozó szabályokat pedig szintén kormányrendeleti szabályozás tartalmazza. Kiemelendő ugyanakkor, hogy a Magyar Honvédség működésére vonatkozó sarkalatos törvényi szabályozási kötelezettséget a módosítás nem érinti.

3. Az Alaptörvény XXVI. cikkének kiegészítése mögött az a felismerés áll, hogy az információs és kommunikációs technológiák fejlődése életünk gyökeres átalakulását hozza magával. Az állam és a társadalom kapcsolatának digitális térbe helyezése, a modern kormányzati digitális felületek és szolgáltatások létrehozása érdekében az Alaptörvény módosítása a következőkről rendelkezik:

A digitális állampolgársággal kapcsolatban rögzíti, hogy az ügyek digitális intézéséhez az állam mindenki számára egy egyedi, tartós azonosítót biztosít, amely általánosan használható, és mindenki önként döntheti el, hogy használja-e. Ezen felül maga az Alaptörvény ad a digitális ügyintézéssel összefüggő adatkezelésre vonatkozó kormányrendeleti felhatalmazást.

4. Az idegenrendészeti joganyag újraszabályozása miatt szükséges a választójog kapcsán a "huzamos tartózkodásra jogosultság" terminológia bevezetése.

5. Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 18. § (3) bekezdése [figyelemmel a Jat. 1. § (3) bekezdésére is], valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.

Részletes indokolás

1.

Az általános indokolásban foglalt célok megvalósítása érdekében a szuverenitás védelmét ellátó független szerv felállítására vonatkozó rendelkezés. E szerv természetesen nem egyedüliként látja el az alkotmányos önazonosság részét képező [vö. 32/2021. (XII. 20.) AB határozat] szuverenitás védelmét, de az e célokra létrehozott szerv külön sarkalatos törvényben meghatározott eljárásrend szerint lesz jogosult vizsgálni a külföldi beavatkozásokat.

2.

Az Alaptörvény XXVI. cikkének módosítására annak érdekében van szükség, hogy egyértelműen kifejezze azt az államcélt, hogy Magyarországon az állam elősegíti a digitalizációt és az ehhez kapcsolódó technológiai megoldások alkalmazását, ennek keretében a közigazgatási ügyvitel digitális térbe helyezését, amelyhez az állampolgárai számára egy egyedi, tartós azonosítót biztosít.

Az ügyek digitális ügyintézéshez szükséges szabályozási és informatikai környezet - amely ma már egyre több ügy intézését és szolgáltatás igénybevételét teszi lehetővé akár együttesen, egy adott élethelyzethez igazodva - gyorsan változó, rugalmas kereteket igényel. Ehhez igazodóan szükséges az, hogy maga az Alaptörvény adja meg az e szabályozási körben a személyes, valamint annak nem minősülő adatok kezelésével összefüggő kormányrendeleti szintű szabályok megalkotására vonatkozó felhatalmazást.

Az állam a digitális térben történő ügyintézéshez mindenki számára egy egyedi és tartós azonosítót biztosít, összhangban az Európai Unió digitális személyazonosságra vonatkozó szabályozása tartalmával.

A modern korban megfigyelhető társadalmi változásokra tekintettel az Alaptörvény módosításának célja a digitális ügyek intézésének elősegítése, amely során az érintett személynek lehetősége van a digitális állampolgárság választására. E lehetőség ugyanakkor nem eredményezi azt, hogy minden egyes egyedi eljárásnál vagy eljárási cselekménynél újabb döntési jogosultságot biztosítson a jogi szabályozás.

3.

A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény első normatív rendelkezése a honvédelem nemzeti ügynek minősítésével annak jelentőségét hagyományosan a honvédelmi és szövetségi katonai feladatok közös kiinduló pontjaként tételezi. A megváltozott biztonságpolitikai kihívásokra reflektálva a honvédelmi intézményrendszerrel együttműködő szervezetrendszerek összehangolt fejlesztésének megalapozása érdekében a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény Magyarország védelme és biztonsága nemzeti ügynek minősítését tartalmazza.

A javaslat tehát az eddig sarkalatos törvényben - a honvédelemről szóló törvényben [lásd a 2011. évi CXIII. törvényt, a 2021. évi CXL. törvényt] - meghatározott, a honvédelem alapjaiként azonosítható alapelvet emeli fel alaptörvényi szabályozási szintre. Az Alaptörvény alapelvként rögzíti a jövőben, hogy a haza védelme nem kizárólag az állam (ideértve az állam szerveit, különösen a Magyar Honvédséget), hanem az egész nemzet ügye, amelyhez kapcsolódnak az Alaptörvény XXXI. cikkében szereplő az ország lakosságát, a magyar állampolgárokat, szervezeteket terhelő honvédelmi kötelezettségek.

4.

A javaslat a Magyar Honvédség hivatásos állományú tagjainak jogállási szabályrendszerét a Kormány eredeti jogalkotói hatáskörébe utalja azzal, hogy értelemszerűen a részletszabályok megalkotására a miniszter részére a Kormány rendelete felhatalmazást adhat.

A javaslat értelmében az Országgyűlésnek tartózkodnia kell azon rendelkezések törvényi rögzítésétől, amelyek az alkotmányos követelményekre tekintettel a Kormány rendeletében is szabályozhatóak. A szabályozás ezzel biztosítja a Kormány számára egy hatékony és a változó kihívásokat eredményesen lekövetni képes jogállási rendelet megalkotását.

A javaslat alapján a Magyar Honvédség hivatásos állományú tagjainak a jogállásukkal összefüggő alapvető jogaira és kötelezettségeire vonatkozó szabályok a Kormány eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott rendeletében is rendezhetők. Ennek eredményeképpen a Kormány olyan szabályokat is rendezhet kormányrendeletben, amit e módosításig kizárólag törvény rendezhetett. Az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdése általános szabályként rögzíti az alapvető jogok és kötelezettségek rendszerének a törvényi szintű szabályozását, amelyhez képest a javaslat eltérő jogforrási szinten kívánja biztosítani a honvédek jogállása tekintetében az alapvető jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályozás lehetőségét. Lényeges, hogy a javaslat az alapvető jogok szabályozásához és különösen a korlátozásához kapcsolódó, az Alaptörvény más rendelkezéseiben szereplő garanciális szabályokat nem írja felül: különösen az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdéséből és más alaptörvényi rendelkezésekből következő követelményeknek meg kell felelni a kormányrendeleti szabályoknak is. Rögzítésre kerül továbbá, hogy a jogállással összefüggésben szakszervezet nem alakulhat és tevékenykedhet, az egyéb érdek-képviseleti szervezetekre vonatkozó szabályokat pedig szintén kormányrendeleti szabályozás tartalmazza.

A kormányrendeleti jogforrás a Magyar Honvédség hivatásos állományú tagja esetében a jogállását érintő alapvető jogokat a jövőben is más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozhatja.

5.

Az idegenrendészeti joganyag újraszabályozásával kapcsolatban meghaladottá vált a "letelepedett" és a "bevándorolt" fogalmak alkalmazása, ezért szükséges a választójog kapcsán a "huzamos tartózkodásra jogosultság" terminológia bevezetése. Hangsúlyozandó, hogy a terminológia változása - a kapcsolódó törvényi szabályozás alapján - nem érinti a jelen módosítás hatálybalépésekor bevándoroltként vagy letelepedettként elismert személyek választójogát.

6.

Hatályba léptető rendelkezések.