A Fővárosi Törvényszék Bf.10584/2016/6. számú határozata közúti veszélyeztetés bűntette tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 22. §, 55. §, 82. §, 83. §, 102. §, 234. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 2. §, 338. §, 348. §, 351. §, 352. §, 361. §, 371. §, 372. §, 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ) 27. §] Bírók: Barabásné dr. Birinyi Andrea, Radnainé dr. Solymosi Viktória, Scholtz Hilda

Fővárosi Törvényszék

mint másodfokú bíróság

29.Bf.10584/2016/6.szám

A Fővárosi Törvényszék, mint másodfokú bíróság Budapesten 2017. január 20. napján megtartott nyilvános ülésen meghozta az alábbi

ÍTÉLETET:

A közúti veszélyeztetés bűntette és más bűncselekmények miatt I.rendű vádlott neve és társa ellen indított büntetőügyben a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság 2016. május 10. napján kihirdetett 10.B.850/2015/31. számú ítéletét megváltoztatja.

I.rendű vádlott neve I. r. vádlott közlekedési bűncselekményét a Btk. 234. § (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés c) pontja szerinti közúti veszélyeztetés bűntettének minősíti.

A Btk. 371. § (1), (2) bekezdés a) pontja szerinti rongálás vétségét 3 rendbelinek minősíti.

A szabadságvesztés tartamát 2 (két) évre súlyosítja.

A vádlottat előzetes mentesítésben részesíti.

II.rendű vádlott neve II. r. vádlott segítségnyújtás elmulasztás vétsége bűncselekményét 2 rendbelinek minősíti.

A fogházbüntetés tartamát 1 (egy) év 2 (két) hónapra mérsékeli. A közúti járművezetéstől eltiltást mellőzi.

Az eljárás során összesen 1.294.337 (egymillió-kétszázkilencvennégyezer-háromszázharminchét) forint bűnügyi költségből a II. r. vádlott 125.485 (százhuszonötezer-négyszáznyolcvanöt) forintot köteles az államnak megfizetni, míg 568.852 (ötszázhatvannyolcezer-nyolcszázötvenkét) forint bűnügyi költséget az állam viseli.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

INDOKOLÁS

Az elsőfokú bíróság I.rendű vádlott neve I. r. vádlottat bűnösnek mondta ki közúti veszélyeztetés bűntettében (Btk. 234. § (1) bekezdés), 2 rendbeli rongálás bűntettében (Btk. 371. § (1) és (3) bekezdés a) pont) és 2 rendbeli. rongálás vétségében (Btk. 371. § (1), (2) bekezdés a) pont), ezért őt halmazati büntetésül 1 év szabadságvesztésre és 2 év közúti járművezetéstől eltiltásra ítélte. A szabadságvesztés végrehajtását 2 év próbaidőre felfüggesztette. Rendelkezett a szabadságvesztés végrehajtási fokozatáról annak esetleges elrendelése esetén a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjáról, valamint a közúti járművezetéstől eltiltás tartamába beszámítható időről.

II.rendű vádlott neve II. r. vádlottat bűnösnek mondta ki segítségnyújtás elmulasztása vétségében (1978. évi IV. tv. 172. § (1) bekezdés), ezért őt a bíróság 1 év 6 hónap fogházbüntetés és 5 év "A" kategóriájú közúti járművezetéstől eltiltásra ítélte.

A szabadságvesztés végrehajtását 3 év próbaidőre felfüggesztette, rendelkezett a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjáról, a lefoglalt bűnjelekről, s a bűnügyi költség viseléséről. Borbély Eszter - helyesen - magánfél polgári jogi igény érvényesítését egyéb törvényes útra utasította.

Az ítélet ellen kétirányú fellebbezést jelentettek be.

Az ügyész mindkét vádlott terhére súlyosítás érdekében jelentett be fellebbezést.

I.rendű vádlott neve I. r. vádlott vonatkozásában megalapozatlanság, téves jogi minősítés és a büntetés kiszabására vonatkozó anyagi jogszabálysértések miatt, részben halált okozó közúti veszélyeztetés bűntettében, valamint további 1 rendbeli kisebb kárt okozó rongálás vétségében történő bűnösség megállapítását és hosszabb tartamú börtönbüntetés kiszabását kérte.

Álláspontja szerint I.rendű vádlott neve a birtokvédelem egyik módját, a jogos önhatalmat választotta vagyoni javai visszaszerzésére, ám cselekménye a birtok megvédéséhez szükséges mértéket túllépte. Hivatkozott az I. r. vádlott és személy1 sértett által megvalósított bűncselekmények büntetési tétele közötti jelentős különbségre, e körben ugyancsak egyet nem értve az elsőfokú bíróság álláspontjával, miszerint a limitált veszélyeztetési szándék miatt csupán a közúti veszélyeztetés bűntettének alapesetét, annak büntetési tételét lehetséges összevetni a vagyon elleni bűncselekmény büntetési tételével.

Indokolásában részletesen kifejtette, hogy megítélése szerint jelen esetben nem állapítható meg jogos védelmi helyzet tekintve, hogy a jogtalan támadás már befejeződött. Hangsúlyozta, hogy nyilvánvalóan tévedett a kerületi bíróság a jogos védelmi helyzet ütközéskori fennállásának tényként rögzítésekor. Továbbá kiemelte, hogy időbeli túllépés esetén az elhárító tevékenység arányosságának vizsgálata - jogos védelmi helyzet hiányában - szóba sem jöhet. Mindezekre figyelemmel a börtönbüntetés tartamának emelését indítványozta - a felfüggesztő rendelkezés érintetlenül hagyása mellett - s az I. r. vádlott cselekvőségével összefüggő teljes bűnügyi költség megfizetésére kötelezését kérte.

II.rendű vádlott neve II. r. vádlott esetében indítványozta, hogy a fellebbviteli bíróság 2 rendbeli segítségnyújtás elmulasztása vétségében állapítsa meg bűnösségét és vele szemben halmazati büntetésként, a súlyosító körülményekre figyelemmel végrehajtandó fogházbüntetést szabjon ki. Ugyanakkor tekintve, hogy cselekménye okán nem méltó a közügyek gyakorlására, így azok eltiltására is ítélje a II.r. vádlottat a fellebbviteli bíróság. Kiemelte, hogy nem foghat helyt az a bírói érvelés sem, hogy II.rendű vádlott neve II. r. vádlott csak motorkerékpár vezetése során jelenthet veszélyt a közlekedés biztonságára, ezért vele szemben teljes körű közúti járművezetéstől eltiltás alkalmazását indítványozta.

Az ítélet ellen I.rendű vádlott neve I. r. vádlott és védője felmentés érdekében fellebbezett, míg II.rendű vádlott neve II. r. vádlott a vele szemben kiszabott büntetés enyhítését kérte.

A Fővárosi Főügyészség .... számú átiratában az ügyészi fellebbezést fenntartotta, míg a védelmi fellebbezéseket meglapozatlannak találta.

Indokaiban azt emelte ki, hogy a kialakult bírói gyakorlat értelmében az ítéletet egységes egésznek kell tekinteni. Ezért az ítéletszerkesztési hibából adódóan az első fokú bíróság által az indokolási részben rögzített egyes tényadatokat is a tényállás részének kell tekinteni. Ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy a kerületi bíróságnak a jogos védelemmel kapcsolatosan kifejtett jogi álláspontja téves, amikor az I. r. vádlott tekintetében büntethetőséget kizáró okot állapított meg a sérelmére lopást megvalósító elkövetők vonatkozásában.

Kiemelte, hogy jogos védelem megállapítása esetén is rögzítenie kell a tényállásban a közvetlen közlekedési veszélyhelyzetre utaló tényadatokat akkor is, ha egyébként büntethetőséget kizáró okot állapít meg a bíróság, ezt azonban a kerületi bíróság elmulasztotta megtenni.

Véleménye szerint azonban a másodfokú bíróságnak mellőznie kell az elsőfokú ítélet tényállásából a " még jogos védelmi helyzetben " való cselekvésre utalást.

A pontosított tényállás alapján indítványozta továbbá, hogy a fellebbviteli bíróság I.rendű vádlott neve I. r. vádlott cselekményét a Btk. 234. § (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés c) pontja szerint minősülő közúti veszélyeztetés bűntettének minősítse a halálos eredmény bekövetkezésére tekintettel. Ugyanakkor a rongálás vétségét a sértetti motorkerékpár tekintetében is megállapíthatónak értékelte.