A Kúria Pfv.20097/2015/3. számú precedensképes határozata személyhez fűződő jog megsértése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 206. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 75. §, 76. §, 2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.) 8. §] Bírók: Kovács Zsuzsanna, Mészáros Mátyás, Pataki Árpád

A határozat elvi tartalma:

A spontán módon kialakult szegregáció fenntartása vagy eltűrése is jogellenes elkülönítésnek minősül. Ha a hátrányos helyzet kialakulása nem a nemzetiséghez tartozáshoz köthető, hanem például a mélyszegénységhez, akkor etnikai alapú hátrányos megkülönböztetés nem állapítható meg. 1959. IV. Tv. 75. § (1), 1959. IV. Tv. 76. §, 1952. III. Tv. 206. § (1), 2003. CXXV. Tv. 8. § e), 2003. CXXV. Tv. 9. §, 2003. CXXV. Tv. 19. §

***********

Pfv.IV.20.097/2015/3.szám

A Kúria a dr. Kegye Adél ügyvéd és dr. Farkas Lilla ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Ulics Erika ügyvéd által képviselt I. rendű és a dr. Pápai Ákos ügyvéd által képviselt II. rendű és a dr. Pápai Ákos ügyvéd által képviselt III. rendű alperesek ellen személyhez fűződő jog megsértése miatt az Egri Törvényszéken 12.P.20.351/2011. számon indult és a Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.305/2013/20. számú jogerős ítéletével befejezett perében, tárgyaláson meghozta a következő

ítéletet:

A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

A le nem rótt 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A jogerős ítélet által megállapított tényállás értelmében II.r. alperesi .. korábban az I.r. alperes .. fenntartásában működött. Az intézmény alapító okirata szerint a II.r. alperesi intézmény működési területe .. község közigazgatási területe. A II.r. alperesi intézményben az alapító okiratban foglaltaknak megfelelően sajátos nevelési igényű tanulók is tanulnak. Az intézmény három szintes, a tanulók a földszinten, az emeleten és a tetőtérben elhelyezkedő osztályokban tanulnak. A földszinten kilenc, az első emeleten öt, a tetőtérben négy osztályterem található.

A 2012-2013-as tanévben már csupán egyetlen első osztály indult a II.r. alperesi intézményben. Az intézményben 2007-ben még 221 gyermek tanult, összesen 19 osztályban. Az I.r. alperes által fenntartott gyöngyöspatai uszodában található tanmedencét minden évben azon időszakban, amikor üzemelt az uszoda, a II.r. alperesi iskola a testnevelés órák keretein belül volt jogosult használni. A II.r. alperesi intézményben az 1-4. évfolyamokon került sor napköziotthon megszervezésére. .. 89/1996. (X.17.) számú határozatában úgy döntött, hogy a napköziotthonban csak azon tanulókat veszik fel, akiknek édesanyja munkaviszonyban áll. A képviselő-testület ezen határozatát 2011. december 19-én vonta vissza a 138/2011. (XII.19.) számú határozatával.

Az oktatási hivatal 2007. május 31-én helyszíni ellenőrzést tartott a II.r. alperesnél, amelyről jegyzőkönyv készült. A vizsgálati jegyzőkönyv 8. oldalán szerepel egy táblázat, amely az iskola tanulóinak összlétszámát 221 főben rögzítette, amelyből a roma tanulók becsült létszáma 106 volt. A vizsgálatot követően a II.r. alperes változtatott az osztályba sorolás korábbi módszerén, így a tanulók beíratása időpontját vette alapul az első osztályos tanulók beírásánál, amelyhez formanyomtatványt alkalmaztak. A leendő iskolások szüleinek két egymást követő nap, egy délelőtt és egy délután állt rendelkezésre gyermekei beíratására.

.. a Nemzeti Etnikai Kisebbségi Jogok országgyűlési biztosa 2011 áprilisában jelentést készített a gyöngyöspatai helyzetről. Munkatársai a cigány gyermekek elkülönítésével kapcsolatos panaszbeadvány alapján megtekintették a II.r. alperes osztálytermeit, lehetőségük volt a hospitálásra és az iratok tanulmányozására, valamint beszélgetést folytattak .. igazgatóval is. 2011. április 19-én kelt vizsgálati jelentés az osztályba sorolás mikéntjét súlyozott szempontrendszerrel ütköztette, és táblázatos formában osztályonként feltüntette a cigány tanulók becsült létszámát a percepció alapján, valamint a súlyozott szempontok szerinti percepció alapján. A jelentésben a cigány tanulók becsült létszámának meghatározásában összefüggésben értékelték a tanulónak és édesanyjának a vezetéknevét, a tanulók halmozottan hátrányos helyzetét, a tanulók tényleges lakóhelyét és keresztnevét is. A Nemzeti és Etnikai Jogok Országgyűlési Biztosa utóvizsgálati jelentést is készített 2011 decemberében, amelyben részletesen értékelték, hogy az alapjelentésben megfogalmazott kilenc konkrét kezdeményezéssel összefüggésben a II.r. alperesi intézmény milyen konkrét intézkedéseket tett. Nemcsak foglalkozott az utóvizsgálati jelentés azzal, hogy az I.r. alperes az ajánlásokra milyen intézkedéseket tett. Összességében azt a következtetést vonták le, hogy az alapvizsgálatot követően a II.r. alperesi iskolában a cigány tanulók elkülönítésével kapcsolatban nem történt változás.

.., a felperesi Alapítvány elnöke az utóvizsgálati jelentés megállapításának ismeretében kérelemmel fordult az Emberi Erőforrások Minisztériumának miniszteréhez, aki .. államtitkár útján arról tájékoztatta a felperest, hogy a miniszter a Heves Megyei Kormányhivatalnál kezdeményezte a gyöngyöspatai oktatási helyzet kapcsán hatósági törvényességi vizsgálat lefolytatását. A Heves Megyei Kormányhivatal a vizsgálatot 2012. április 3-án kelt határozatával elrendelte, ugyanakkor a hatósági ellenőrzést a jelen per jogerős befejezésééig fel is függesztette.

Jogszabályváltozásra figyelemmel a II.r. alperesi köznevelési intézmény fenntartói feladatai, illetve köznevelési feladatai vonatkozásában a .. lett az I.r. alperes jogutódja 2013. január 1. napjától.

A felperes módosított keresetében annak megállapítását kérte, hogy az akkor még az I.r. alperes fenntartásában működő II.r. alperesi iskolában a 2012-2013-as tanévben indult első osztály kivételével a cigány gyerekeket a nem cigányoktól 2004. január 27-ét követő időszakban a jogsértő osztályba sorolással és az osztályok térbeli elhelyezésével osztályszinten és az eltérő emeleti elhelyezésnek köszönhetően fizikai térben is jogellenesen elkülönítették, illetve elkülönítik, ide értve az ünnepségeken és az ebédeltetésen való részvételt is. A felperes annak a megállapítását is kérte, hogy az alperesek az így elkülönített cigány gyermekeknek alacsonyabb színvonalú oktatást biztosítanak, mint az egyes évfolyamokon lévő párhuzamos, nem roma összetételű osztályokban tanuló gyerekeknek, ide értve az oktatás tartalmi elemeit és az úszásoktatást is. A felperes annak megállapítását is kérte, hogy a sajátos nevelési igényű tanulók oktatása során a jogszabályban biztosítottnál többszörös osztályösszevonás következtében az alperesek a sajátos nevelési igényű tanulókat közvetlenül, míg az itt tanuló cigány gyermekeket közvetetten különböztetik meg. A felperes annak megállapítását is kérte, hogy a cigány gyerekeket etnikai származásuk alapján közvetetten diszkriminálják azzal, hogy a napközibe csak olyan gyermekeket vesznek fel, akiknek mindkét szülője dolgozik.

A felperes jogkövetkezményként kérte kötelezni az alpereseket a jogsértés abbahagyására és arra, hogy a törvényszék az alpereseket egyben a jogsértő helyzet megszüntetésére is kötelezze a felperes által összeállított deszegregációs terv végrehajtásának elrendelésével. A felperes kérte továbbá az alperesek perköltségben való marasztalását.