A Fővárosi Törvényszék Kf.650115/2013/5. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ENERGIAÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 254. §, 2007. évi LXXXVI. törvény (Vet.) 24. §] Bírók: Bacsa Andrea, Borsainé dr. Tóth Erzsébet, Rácz Krisztina

A Fővárosi Törvényszék

2.Kf.650.115/2013/5. szám

A Fővárosi Törvényszék a Dr. Kalló Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Kalló János Márk ügyvéd által képviselt felperesnek a jogtanácsos által képviselt Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (1081 Budapest, II. János Pál pápa tér 7, hivatkozási szám: ...) alperes ellen energiaügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult perében a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2013. évi február hó 19. napján kelt 3.K.28.138/2013/2. számú ítélete ellen a felperes által 3. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán az alulírott helyen 2013. évi szeptember hó 18. napján megtartott nyilvános tárgyalás alapján meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Fővárosi Törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest arra, hogy fizessen meg az államnak - az illetékügyekben eljáró hatóság külön felhívására - 24.000 (azaz huszonnégyezer) forint fellebbezési illetéket.

Ez ellen az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A fogyasztási helyet érintően a felhasználó panasszal fordult az alpereshez. Sérelmezte, hogy a felperes többszöri megkeresés ellenére sem végezte el a lakóingatlana előtt húzódó 20 kV-os hálózatot érintő növényzet gallyazását.

Az alperesi jogelőd (a továbbiakban: alperes) a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: VET.) 159.§-ának s) pontjában foglalt hatáskörében eljárva hozta meg a 2011. augusztus 10. napján kelt határozatát ( a továbbiakban: alaphatározat), amelyben kötelezte a felperest, hogy a közterületen a gallyazást a határozat kézhezvételétől számított 21 napon belül végezze el.

Az alperes a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 114.§-ának (1) bekezdése alapján eljárva döntésével a VET. 24.§-ának (1) bekezdés a) és c) pontjaira, 29.§-ának (1) bekezdés a), d) pontjaira, valamint a VET. végrehajtására kiadott 273/2007. (X.19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 8.§-ának (1) bekezdésére és a Vhr. 90.§-ának (2) bekezdésére hivatkozással a felperesi keresettel támadott alaphatározat indokolását módosította. Rögzítette, hogy ha a növényzet már a hálózat biztonsági övezetén belül van - függetlenül a növényzet, illetve a hálózat tulajdonjogától - köteles a felperes gallyazást elvégezni. Nem hivatkozhat és nem várhat arra, hogy felszólítására a tulajdonos a növényzetet majd eltávolítja, hanem az ellátás biztonságának és zavartalanságának fenntartása érdekében köteles azt időben elvégezni. Utalt arra is, hogy amennyiben a felperesnek bármilyen módon tudomására jut, hogy az általa üzemeltetett hálózat biztonsági övezetébe mélyen benyúló növényzet miatt élet- és balesetveszélyes helyzet jött, vagy jöhet létre, a hatóság által jóváhagyott üzemi szabályzat 15.2.6. és 15.2.7. pontja szerint kell eljárnia. Az alaphatározatnak "a közérdekű bejelentésnek minősülő" szövegrészét törölte.

A felperes a módosított határozat jogszerűségét vitató keresetében elsődlegesen az alperesi határozat hatályon kívül helyezését kérte arra hivatkozással, hogy az alperes hatáskör hiányában hozott döntést a polgári jogvitára vonatkozóan, mert a VET. 159.§-ában rögzített hatáskört telepítő rendelkezéseket nem lehet kiterjesztően értelmezni, és az nem eredményezheti azt, hogy a hatóság bármely engedélyest érintő beadványt panaszként kezelhet és azt elbírálhatja. Másodlagos kérelme arra irányult, hogy a bíróság az alperesi határozat megváltoztatásával törölje a gallyazás elvégzésére vonatkozó kötelezést és annak indokolását. Álláspontja szerint az alperes megsértette a Ket. 2.§-ának (3) bekezdését, a 3.§-ának (2) bekezdés b) pontját, az 50.§ (1) bekezdését, továbbá az 58.§ (1) bekezdés a) pontjában foglaltakat. Nem tárta fel a történeti tényállást, a rendelkezésre álló bizonyítékokat tévesen értelmezve megalapozatlan döntést hozott, mert az alperes által hivatkozott jogszabályhelyek gallyazási kötelezést nem tartalmaznak. Az alperes figyelmen kívül hagyta az üzemzavar, illetőleg a GVA és a LVA működésének hiányát, holott a felhasználó ingatlana előtti területen lévő növényzet a hálózat működésére hatással nincs, veszélyhelyzetet nem eredményez, így jogsértő a hatósági kötelezés előírása. Hangsúlyozta, hogy a villamos művek biztonsági övezetéről szóló 122/2004. (X.15.) GKM rendelet (a továbbiakban: GKM rendelet) 16.§-ának (11) bekezdése egyértelműen a tulajdonos kötelezettségévé teszi a gallyazás elvégzését. Ezért felhívta a gallyazásra az érintett önkormányzatot, illetőleg felajánlotta együttműködését e körben, továbbá azt is jelezte, hogy ütemezett (tehát azonnali kikapcsolást és ezzel a többi fogyasztó zavarását nem igénylő) munkavégzésként a gallyazást 2012. I. negyedévére előirányozta. Állította, hogy szakkérdésnek minősül a hálózat veszélyességének vizsgálata, ezért a perben műszaki igazságügyi szakértő kirendelését indítványozta, valamint tanúként kérte meghallgatni a fogyasztási helyet érintő terület felelősét, aki járt a kérdéses területen, és fotófelvételeket is készített, amelyeket benyújtott a peres iratokhoz.

Az alperes a határozatában foglaltak fenntartása mellett a felperesi kereset elutasítását kérte. Állította, hogy az ügyben volt hatásköre, és hogy a felhasználó panaszáról döntést kellett hoznia, amely során az anyagi jogszabályok teljes körű figyelembevétele mellett, az irányadó eljárásjogi szabályoknak megfelelően járt el és a gallyazás elvégzését a biztonságos üzemeltetésből eredő kötelezettségként írta elő, mert a perbeli esetben az nyert megállapítást, hogy a faágak, bokrok, kúszónövények ágai benőttek a szabadvezetékek biztonsági övezetébe, és az oszlopkapcsoló sem volt biztonságosan működtethető. Ezt a helyszínen készített fotók és a szakvélemény megállapításai is igazolták, vagyis a veszélyhelyzet bizonyítottan fennállt, amelyhez nem szükséges a baleset, üzemzavar tényleges bekövetkezése. A felperes a gallyazást elvégezte, ezért a jelenlegi állapotból nem vonható le érdemi következtetés arra, hogy a döntés meghozatalakor milyen volt pl. az ágak átívelési határa. E tekintetben a helyszíni vizsgálat és a fotók megítélése az irányadó a határozat jogszerűségének elbírálása során.

A felhasználó - értesítés ellenére - a perbe beavatkozni nem kívánt.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Indokolása szerint az alperesnek volt hatásköre (VET. 159.§ (1) bek. 4. pont; 159.§ (5) bek. 2. és 3. pont) a perbeli esetben eljárni. A jogalkotó a hatóság feladatává tette az elektromos energiaellátási rendszer biztonságos működtetésének ellenőrzését és az ezzel kapcsolatos fogyasztói panaszok kivizsgálását. A hatóság döntését megalapozó jogszabályi előírások alapján (Vhr. 8.§ (1) bek.; GKM rendelet 7.§ (1) bek.) a felperes feladata a hálózat karbantartása, hatékony, biztonságos, megbízható és zavartalan működtetése. Ebbe beletartozik az is, hogy a hálózat esetében a gallyazást megfelelő módon és időben el kell végeznie. Ha az adott esetben az alacsonyabb rendű jogszabály által erre kötelezett (jelen ügyben az illetékes önkormányzat) azt nem végzi el, akkor ez a felperes kötelezettsége, természetesen azonban ilyen esetben átháríthatja költségeit az önkormányzatra. A felperes felelőssége az alkalmazott jogszabályi rendelkezések alapján a karbantartási munka elvégzéséért egyértelműen megállapítható volt. Kétségtelen, hogy a GKM. rendelet 16.§-ának (11) bekezdésében foglaltak alapján az ingatlan tulajdonosa (jelen ügyben az önkormányzat) köteles elsődlegesen a gallyazásra, azonban ennek elmaradása esetén - figyelembe véve a magasabb rendű jogszabályban (Vhr.) foglaltakat - a szükséges munkálatokat, így a gallyazást felperesnek kell elvégeznie. Elfogadta azt az alperesi megállapítást, hogy nem csak a felső vezetékek esetében a biztonsági övezettel kapcsolatosan volt veszélyes a helyzet, hanem a növényzet benövése miatt a tartóoszlop alsó részén található kapcsolókkal sem volt az biztonságosan működtethető. Vagyis fennállt a veszélyhelyzet, hiszen az ágak a biztonsági övezeten túlnyúltak. E relevanciával bíró tényeket és körülményeket a perben meghallgatott szakértő és tanú vallomásával összefüggésben értékelte. Hangsúlyozta, hogy a felperesnek elsősorban nem a veszélyhelyzetet kell elhárítania, hanem annak megelőzése érdekében a jogszabály által előírt biztonsági övezet meglétét kell gondosan figyelemmel kísérnie, azért, hogy a veszélyhelyzet egyáltalán elő se állhasson. Ebből következően nem tartotta relevánsnak a felperes azon hivatkozását, hogy a perbeli esetben nem volt GVA-LVA működés, illetve azt sem, hogy nem volt szolgáltatás kimaradás. Rögzítette azt is, hogy szakértő is azt nyilatkozta, hogy az adott időszakban ezen a területen sűrűn volt áramkimaradás, amely tényt a felperes nem cáfolta.