BH 2000.6.242 A sírhelyhasználati jog sajátos, kegyeleti jellegű intézmény, nem azonosítható a vagyoni jellegű használati jogokkal [Ptk. 84. § (1) bek. e) pont, 85. § (3) bek. 355. § (4) bek., 10/1970. (IV. 11.) ÉVM-EüM. r. 37. §, Pp. 51. § a) pont, 130. § (1) bek. g) pont, 157. § a) pont, 212. § (1) bek.].

A jogerős ítélet arra kötelezte az I. r. alperest, hogy fizessen meg 15 nap alatt az I. r. felperesnek 100.000 forintot, a II. r. felperesnek 50.000 forintot és ezen összegek után 1994. augusztus 30. napjától járó évi 20%-os kamatot. A felperesek eredeti állapot helyreállítása iránti keresete tárgyában a pert megszüntette, és az I. r. felperes ezt meghaladó - összesen 2.000.000 forint összegű nem vagyoni kártérítés megfizetése iránti - keresetét elutasította.

A jogerős ítélet alapját képező tényállás értelmében az I. r. felperes volt házastársa, a II. r. felperes édesanyja - dr. B.-né B. E. - 1987. március 12-én elhalálozott. Halálát követően (a nevezett eltemettetése érdekében) az I. r. felperes az I. r. alperes által fenntartott kispesti temető 39-1-47. sírhelyét megváltotta, és az I. r. alperestől a temetési szolgáltatásokat megrendelte. Ennek megfelelően került sor néhai dr. B.-né B. E. eltemettetésére.

Az elhunyt édesanyja, B. G.-né 1994. augusztus 18-án elhalálozott. Néhai B. G.-né haláláról a felperesek - az időközben megromlott családi kapcsolat miatt - nem szereztek tudomást. Néhai B. G.-nét gyermeke, B. G. rendelkezése alapján, az I. r. alperes hozzájárulásával a II. r. alperes a dr. B.-né B. E. részére kiváltott 39-1-47. számú sírhelybe temettette el, a felperesek hozzájárulása nélkül.

A jogerős ítélet megállapította, hogy az I. r. alperes a reá vonatkozó 10/1970. (IV. 11.) ÉVM-EüM r. 37. §-ában, illetve 28. §-ának (1) bekezdésében írt szabályokat megsértve, tehát a megfelelő gondosságot, körültekintést elmulasztva járt el. Álláspontja szerint ezzel a felperesek kegyeleti jogát megsértette. Magatartásával lehetővé tette, hogy néhai dr. B.-né B. E. sírjába jogosulatlanul temessék el néhai B. G.-nét. Emiatt kötelezte az I. r. alperest a felperesek javára nem vagyoni kártérítés megfizetésére.

A jogerős ítélet a felperesek eredeti állapot helyreállítása iránti keresete tárgyában a pert megszüntette, és e körben a keresetet elutasító elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte. A jogerős ítélet álláspontja szerint néhai B. G.-né hozzátartozója, azaz B. G. perben állása nélkül ebben a kérdésben azért nem lehet dönteni, mert az B. G.-né emlékét, illetőleg a nevezett hozzátartozó kegyeleti jogát is érintené. Figyelemmel arra, hogy az elsőfokú bíróság felhívása ellenére a felperesek B. G.-t alperesként nem vonták perbe, a pert a Pp. 157. §-ának a) pontja alapján, figyelemmel a Pp. 130. §-a (1) bekezdésének g) pontjában írt rendelkezésre is, szüntette meg.

A jogerős ítélet az I. r. felperes kártérítés iránti - felemelt - keresetét azért utasította el, mert álláspontja szerint az elsőfokú bíróság által megállapított 100.000 forint összegű nem vagyoni kártérítés arányban áll az I. r. felperest ért azon nem vagyoni hátránnyal, amely a jogosulatlan betemetés okozta megrázkódtatással, lelki sérüléssel kapcsolatban keletkezett. Nagyobb mértékű nem vagyoni hátrányt pedig az eljárás során az I. r. felperes nem igazolt.

A jogerős ítélet hatályon kívül helyezése, az elsőfokú bíróság ítéletének részbeni megváltoztatása és az eredeti állapot helyreállításának elrendelése érdekében a felperesek nyújtottak be felülvizsgálati kérelmet. Álláspontjuk szerint tévesen jutott a jogerős ítélet arra a következtetésre, hogy az eredeti állapot helyreállítása iránti kereseti kérelmük B. G. perben állása nélkül nem bírálható el, ezért tévedett akkor, amikor ebben a körben a pert megszüntette. A jogosulatlan temetést megrendelő személlyel a felperesek jogviszonyban nem állnak. Jogsértő magatartását az alperesek tették lehetővé akkor, amikor a jogszabályban is meghatározott körültekintő magatartást elmulasztották. Emiatt a jogsértés megszüntetésére az alperesek kötelesek. Hivatkoztak arra is, hogy az alperesek álltak az eltemettetővel jogviszonyban, ezért ők vannak abban a helyzetben, hogy az eltemettető által tett nyilatkozat tartalmát vizsgálják. Ennek eredményeként jöhet létre olyan helyzet, amelyben az eredeti állapot helyreállítása iránti igényüknek helyt adó ítélet alapján a jogvita rendeződhet. Az I. r. felperes ezen túlmenően további 1000 forint (jelképes) kártérítés megfizetésére kérte az alperesek egyetemleges kötelezését. Ebben a körben arra hivatkozott, hogy a jogsértés állandósult, amely az elsőfokú bíróság által megállapított kártérítési összeggel nem tekinthető reparálhatónak.

A II. r. alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban való fenntartását kérte.