A Siófoki Járásbíróság P.20644/2016/3. számú határozata ingatlan-nyilvántartási bejegyzés törlése tárgyában. Bíró: Révfy Éva

Siófoki Járásbíróság

5.P.20.644/2016/3. szám

A bíróság dr. Lengyel Andrea ügyvéd által képviselt I. é s II.r. felpereseknek - dr. Boros Gyöngyi jogtanácsos által képviselt alperes ellen ingatlan kiürítése és ingatlan-nyilvántartási bejegyzés törlése iránt indított perében meghozta az alábbi

í t é l e t e t .

A bíróság a felperesek keresetét elutasítja és megkeresi a Somogy Megyei Kormányhivatal S-i JH Földhivatali Osztályát, hogy a perfeljegyzést törölje a s-i x. hrsz-ú ingatlanról.

A bíróság egyetemlegesen kötelezi felpereseket, hogy 15 napon belül fizessenek meg alperesnek 35.000 (Harmincötezer) forint perköltséget.

Az ítélet ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye a Kaposvári Törvényszékhez, melyet írásban három példányban a Siófoki Járásbíróságnál kell előterjeszteni.

A bíróság tájékoztatja a peres feleket, hogy a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmük alapján a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálása kérhető.

A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul.

Ha a felek tárgyalás tartását kérik, a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson bírálja el.

I n d o k o l á s :

II.r. felperes 2008. június 27-én vásárolta meg PM Önkormányzatától a s-i x. hrsz-ú kivett üdülőépület és udvar megjelölésű, S, GK u. y. szám alatti ingatlant. A szerződés megkötésekor a perbeli ingatlant terhelte a KMH és a PM-i T javára bejegyzett használat joga. Az eladó a szerződésben tájékoztatta felpereseket arról, hogy a használat joga a PM-i VB határozatán alapul és a jogosultakat egymást közt egyenlő arányban illeti, számukra rendelkezési jogot biztosít az ingatlanban található ingókra. Felperesek a megvásárlás előtt az ingatlant bejárták.

A KMH 1994. október 26-án a használat jogáról lemondott a PM-i T javára. II.r. felperes a perbeli ingatlant haszonélvezeti jogának fenntartásával I.r. felperesnek ajándékozta, a földhivatal mindezt az ingatlan-nyilvántartáson 2014. március 5-én átvezette.

A KMH-nak jogutódja a SM-i K, akinek használati jogát a bíróság részítéletével törölte az ingatlan-nyilvántartásból. A PM-i T jogutódja az alperes. A SM-i Kh S-i JH Földhivatali Osztályának határozatával az alperes használati jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték. A perbeli ingatlant alperes birtokolja, ott minden év idegenforgalmi szezonjában alkalmazottai nyaralnak. Felperesek az ingatlant nem birtokolják.

Felperesek eredménytelenül kérték a siófoki földhivataltól alperesek használati jogának törlését.

Felperesek módosított kereseti kérelmük szerint azt kérték a bíróságtól, hogy alperes használati jogát az ingatlan-nyilvántartásból törölje és kötelezze alperest a perbeli ingatlan felpereseknek történő birtokba adására.

Elsősorban az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXII. törvény 40. § (7) bekezdésére hivatkoztak és előadták, hogy a perbeli ingatlan nem szolgál államigazgatási feladat, illetve közszolgáltatás biztosítékául, továbbá alperes nem a perbeli ingatlan használatával látja el közszolgálati, illetve államigazgatási feladatát.

Másodlagosan arra hivatkoztak, hogy az alperes használata az előbb említett törvény 40. § (6) bekezdésén alapul, amely szerint a használatra a törvényben nem szabályozott kérdésekben a Ptk. haszonélvezetre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

A Ptk. 165. § (1) bekezdése szerint a használat joga a személyhez kötött dologi jog, amelyben nincs jogutódlás. Erre figyelemmel a használat joga a KMH és a PM-i T megszűnésével megszűnt.

Harmadlagosan előadták, hogy az alperesi jogelőd T 2001. január 1-jén történt megszűnése és alperes 2014. november 13-i bejegyzési kérelme között alperes használati jogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzése elmaradt, így az felperesekkel szemben nem érvényesíthető a Ptk. 158. § (2) bekezdése alapján, amely szerint a haszonélvezetet az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni.

Felperesek az ingatlan-nyilvántartási törvény 62. § (1) bekezdés a) pontjának aa) alpontjára hivatkoztak és kérték érvénytelenség jogcímén a bejegyzés törlését és az eredeti állapot visszaállítását. A használati jog alapításakor nem álltak fenn az 1991. évi XXXIII. törvény 40. § (7) bekezdésének 2. mondatában írt feltételek.

A Ptk. 200. § (2) bekezdésében foglaltak alapján nyilvánvalóan jogszabályba és jó erkölcsbe ütközik olyan jogot alapítani, amely esetében a jogügyletre vonatkozó speciális jogszabály, vagyis az 1991. évi XXXIII. törvény 40. § (7) bekezdése alapján a tulajdonos részére történő visszaadásnak és a használati jog törlésének lenne helye.

Felperesek kifejtették, hogy a T jogutódja a TÁH volt, amely 2001. január 1-jén jött létre a 259/2000. (XII.26.) Kormányrendelet alapján, amely szerint a TÁH nem jogi személy. A 2003. évi XXXVII. törvény alapján 2003. július 1-jén az ÁH-t és az Á-t összevonták, ezzel a TÁH-t megszüntették.

2006-ban jött létre az alperes a 311/2006. (XII.23.) Kormányrendelet alapján. Mivel a TÁH-ok nem rendelkeztek jogi személyiséggel, így jogutódlásuk is kizárt.

Végül felperesek arra is hivatkoztak, hogy a KMH nem volt jogosult használati jogának a T részére történő átengedésére, így az erre vonatkozó szerződés semmis.

Felperesek előadták, hogy az ingatlan-nyilvántartási eljárásban alperes használati jogának törlésére irányuló kérelmük eredménytelen maradt.