A Legfelsőbb Bíróság Bfv.604/2010/8. számú határozata csalás bűntette tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 12. §, 21. §, 137. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 427. §] Bírók: Belegi József, Horváth Ibolya, Szabó Péter

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA

Bfv.I.604/2010/8.szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Budapesten, 2010. év október hó 12. napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő

í t é l e t e t :

A csalás bűntette és más bűncselekmények miatt a terhelt és társai ellen folyamatban volt büntetőügyben a III. rendű terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság 2.Bf.315/2007/10. számú ítéletét a III. rendű terheltet érintően megváltoztatja,

e terhelt cselekményeit 4 rendbeli, a Btk. 318. § (1) bekezdésébe ütköző és a (4) bekezdés a) pontja szerint minősülő felbujtóként elkövetett csalás bűntettének, valamint 4 rendbeli, a Btk. 276. §-a szerinti felbujtóként elkövetett magánokirat-hamisítás vétségének minősíti,

a börtönbüntetésének tartamát 2 (kettő) év 3 (három) hónapra, a közügyektől eltiltás tartamát 3 (három) évre enyhíti, a pénzmellékbüntetés kiszabását mellőzi. Egyebekben a másodfokú bíróság ítéletét hatályában fenntartja.

A felülvizsgálati eljárásban felmerült 15.000 (Tizenötezer) forint bűnügyi költséget az állam viseli.

A terhelt által pénzmellékbüntetésként befizetett 320.000 (Háromszázhúszezer) Ft-ot a 2010. április 21-től számított törvényes kamataival együtt a terheltnek visszafizetni rendeli azzal, hogy ezt az összeget az őt terhelő vagyonelkobzás fedezetéül visszatartja.

Az ítélet ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye. Sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult ebben az ügyben újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.

I n d o k o l á s:

A Tatabányai Városi Bíróság a 2007. április 6-án kihirdetett 6.B.863/2006/45. számú ítéletével III. rendű terheltet, mint felbujtót, bűnösnek mondotta ki, 4 rb. üzletszerűen elkövetett nagyobb kárt okozó csalás bűntettében és 4 rb. magánokirat-hamisítás vétségében. Ezért halmazati büntetésül 1 év - végrehajtásában 4 év próbaidőre felfüggesztett - börtönbüntetésre és 400.000 Ft - meg nem fizetés esetén 1000 forintonként egy nap szabadságvesztésre átváltoztatandó - pénzmellékbüntetésre ítélte, és 1.527.646 Ft összegben vagyonelkobzást is elrendelt vele szemben.

A VI. rendű terhelttel egyetemlegesen kötelezte a felmerült bűnügyi költségből 124.200 Ft megfizetésére.

A városi bíróság ítélete felülvizsgálattal érintett részében a személyi körülmények tekintetében rögzítette, hogy III. rendű terhelt magyar állampolgár, az általános iskola 8 osztályát végezte el, szakképzettséggel nem rendelkezik, ellátásban nem részesülő munkanélküli. Élettársi viszonyban él, egy kiskorú gyermeket tart el. Vagyontalan.

Büntetett előéletű. A Győri Városi Bíróság 1999-ben bűnsegédként elkövetett csalás bűntette miatt a városi bíróság jogerősen 10 hónap - végrehajtásában 3 év próbaidőre felfüggesztett - börtönbüntetésre és 6.000 Ft pénzmellékbüntetésre; a Tatabányai Városi Bíróság a 2005. június 3-án jogerőre emelkedett 9.B.1980/2001/54. számú ítéletével adó- és társadalombiztosítási csalás vétsége és más bűncselekmény miatt napi tételes, 140.000 Ft összegű pénzbüntetésre ítélte.

A III. rendű terhelt cselekményét illetően pedig lényegében az alábbi tényállást állapította meg. (Tényállás III. részének, továbbá III/3. pontjának bevezetése és a 3/1., 3/2., 3/3., és 3/4. pontjai)

III.

Az Osztrák Szövetségi Köztársaság és a Magyar Köztársaság között 2000. október 24-én Bécsben született megállapodás szerint az Osztrák Szövetségi Kormány gondoskodik arról, hogy az általa létrehozott Osztrák Megbékélési Alap (továbbiakban: Alap) 672.000.000 osztrák schilling értékhatárig a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítványon (továbbiakban: Közalapítvány) keresztül egyszeri pénzjuttatásban részesítse azon természetes személyeket, akiket a nemzeti - szocialista rendszer a mai Osztrák Köztársaság területére deportált és rabszolga - vagy kényszermunkára kötelezett, deportálásuk időpontjában magyar állampolgárok voltak és 2000. február 15-én állandó lakóhelyük a Magyar Köztársaság területén volt, vagy magyar állampolgársággal rendelkeztek. Amennyiben a juttatásra jogosult személy 2000. február 15-én, vagy azután hunyt el, helyére a törvény szerinti örökösök lépnek.

A kérdőív a sérelmet szenvedett személy adatait és a deportálásra, illetőleg a kényszermunkára vonatkozó kérdéseket tartalmazta, amelyekre a kérelmezőnek a lehető legrészletesebben kellett válaszolnia.

A kérelmeket korabeli hiteles dokumentumokkal (levente igazolvány, katonakönyv), vagy két olyan tanú jegyzőkönyvbe foglalt egybehangzó nyilatkozatával kellett alátámasztani, akik a kérelmezővel együtt szenvedték el a megpróbáltatásokat. A két tanú egybehangzó nyilatkozatát tartalmazó jegyzőkönyv hitelesítésére közjegyző, Polgármesteri Hivatal, vagy a Cigány Kisebbségi Önkormányzat képviselője volt jogosult. A hitelesítő az aláírásával azt igazolta, hogy a kérelmező és a két tanú előtte egybehangzóan adták elő, hogy együtt szenvedték el a megpróbáltatásokat.

A kárpótlási kérelem kedvező elbírálásához a kérdőív kitöltésén és aláírásán túl ekként szükség volt korabeli igazolás benyújtására, vagy két tanú egybehangzó nyilatkozatát tartalmazó és hitelesített jegyzőkönyv csatolására.

3. pont

A III. rendű terhelt jogtalan haszonszerzés végett az ismerősei körébe tartozó X. rendű, XI. rendű, és XII. rendű terhelteket, továbbá T. G-nét - a X., XI. és XII. rendű terhelteket fejenként 100.000 Ft ígéretével - rábírta arra, hogy jogosulatlanul kárpótlási igényt nyújtsanak be az Alaphoz.

A III. rendű terhelt tudott arról, hogy az általa beszervezett fenti kérelmezők nem jogosultak kárpótlásra, mivel a II. világháború idején nem hurcolták el őket kényszermunkára a mai Ausztria területére.

3/1. pont. A X. rendű terhelt - a III. rendű terhelt rábírására - 2003. szeptember 16-án és 2004. február 27-én kelt kérelmében valótlan adatokat feltüntetve valótlanul állította azt, hogy a II. világháború idején a mai Ausztria területén kényszermunkát végzett. A jegyzőkönyveken a kárpótlásra jogosultságát olyan tanúkkal igazoltatta /néhai B. N. M., N. M., K. J-né, K. J.), akik a X. rendű terhelt jegyzőkönyvben írt megpróbáltatásairól személyes élménnyel nem rendelkezhettek, így hitelesen azt nem igazolhatták.

A X. rendű terhelt jogtalan haszonszerzés végett megtévesztette az Alapot és jogosulatlanul igényelt kárpótlást. A sértett a kárpótlás összegeként 2543.55 eurót (627.646 Ft-ot) a Közalapítvány útján 2004. november 29-én átutalt a terhelt O. Banknál vezetett számlájára.

3/2. és 3/3. pont. A XI. rendű és XII. rendű terhelt a 2003. szeptember 16-án, majd 2004. február 27-én kelt, külön-külön benyújtott kérelmében valótlan adatokat feltüntetve állította, hogy a II. világháború idején a mai Ausztria területén kényszermunkát végzett, valamint a jegyzőkönyveken olyan tanúkkal igazoltatta kárpótlásra jogosultságát (néhai B. N. M., N. M., K. J-né mindkét terheltnél, továbbá XI. rendű terhelt javára K. J-né, XII. rendű terhelt javára pedig K. J.), akik a XI. és XII. rendű terheltek jegyzőkönyvben írt megpróbáltatásairól személyes élménnyel nem rendelkezhettek, így hitelesen azt nem igazolhatták.