A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.32550/2016/10. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (TÁMOGATÁSI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata ) tárgyában. [2004. évi CXL. törvény (Ket.) 1. §, 4. §, 39. §, 109. §] Bíró: Garáné dr. Horváth Diána

Kapcsolódó határozatok:

*Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.32550/2016/10.*, Kúria Kfv.35187/2017/8. (BH 2018.8.237)

***********

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

1.K.32.550/2016/10.

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a dr. Nagy Gábor László ügyvéd (cím) és dr. Nemes Dénes ügyvéd (fél címe) által képviselt felperes neve (cím) , a dr. Bihari Ákos ügyvéd (cím) által képviselt Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (alperes címe) alperes ellen támogatási ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében nyilvános tárgyaláson meghozta a következő

í t é l e t e t

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy az ítélet kézbesítésétől számított 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 20.000,- azaz húszezer forint perköltséget.

Az eljárási illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s :

A felperes a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjáról, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokról szóló 327/2012. (IX.16.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Kormr.) 1. § 12. pontja értelmében védett foglalkoztatást folytat és az alperes 0016. lajstromszám alatt akkreditált foglalkoztatóként tartja nyilván. A felperes munkáltatóként rehabilitációs foglalkoztatás keretében megváltozott munkaképességű munkavállalók tartós és tranzit foglalkoztatását biztosítja.

A felperes részére 2014. december 29-én a ... (kötelezettség vállalás száma: ) számú megállapodás szerint a Kormr. 55/B. § (1) bekezdése alapján 90.658.616 Ft egyszeri támogatás került kifizetésre.

A Kormr. 40.§-a alapján a költségvetési támogatás pénzügyi ellenőrzését a Magyar Államkincstár látja el.

A Magyar Államkincstár 2016. február 15. és 16. napján helyszíni ellenőrzést végzett a felperesnél az előzőek szerint kifizetett egyszeri támogatás felhasználása kapcsán. A helyszíni ellenőrzésről a ..., 2016. február 16. napján kelt, ... számú jegyzőkönyv készült. Ennek 5. pontjában az ellenőrzés főbb megállapításai között szerepel, hogy a felperes az üzemanyag elszámolása során számolási hibából adódóan 20.279,- Forinttal több költséget számolt el. Tartalmazta továbbá azt is, hogy a létesítmény létrehozása költségsoron a felperes mmks munkavállalók foglalkoztatása céljából a ... és a ... vásárolt ingatlan vételárát is elszámolta. A foglalkoztatás tényét az eljáró hatósági személyek ellenőrizni nem tudták. Megtekintették az adásvételi szerződéseket, a számlákat, a vételár kifizetését igazoló bankszámlakivonatokat, a tulajdoni lapokat, valamint az eszköz nyilvántartó lapokat. A jegyzőkönyv rögzíti, hogy a dokumentumokat rendben találták. A jegyzőkönyv 8. pontja tartalmazza, hogy a visszafizetendő támogatás összege 20.279,- Ft.

A Magyar Államkincstár Veszprém Megyei Igazgatóság Állampénztári Irodája ... iktatószám alatt (a továbbiakban: módosító jegyzőkönyv) 2016. április 26. napján módosította a ... számú (fent ismertetett) helyszíni ellenőrzésről felvett jegyzőkönyvet. Az eredeti ellenőrzési jegyzőkönyv 3. pontja úgy változott, hogy az ingatlan vásárlás költsége nem számolható el az egyszeri támogatás keretén belül. Módosította továbbá az eredeti jegyzőkönyv 5. pontjának az ellenőrzés főbb megállapításait tartalmazó részét akként, hogy a ... és a ... vásárolt két ingatlan vételára összesen 46.000.000,- Ft értékben az egyszeri támogatás keretén belül nem számolható el, ezért a jegyzőkönyv 8. pontjában a visszafizetendő támogatás összege 46.020.279,- Forintra változott.

Az alperes 2016. május 31. napján kelt ... számú végzésével a felperest a 2014. december 29-én kifizetésre került egyszeri támogatás összegéből 46.020.279,- Ft visszafizetésére, továbbá az igénybevétel első napjától a végzés meghozatala napjáig terjedő időszakra 2.004.341,- Ft késedelmi pótlék megfizetésére kötelezte. A végzés indokolása tartalmazta, hogy a felperes az üzemanyag elszámolása körében számítási hibát vétett, ezért 20.279,- Forintot vissza kell térítenie. Megállapította a módosító jegyzőkönyvben foglaltakkal egyezően, hogy a felperes a létesítmény létrehozása költségsoron számolta el a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatása céljából, a ... és ... vásárolt ingatlanok vételárát, ez azonban nem számolható el az egyszeri támogatás terhére, ezért 46.000.000,- Ft visszafizetési kötelezettsége keletkezett. A határozat jogalapként hivatkozott arra, hogy a Miniszterelnökség Támogatásokat Vizsgáló Irodája 2016. április 05-én kelt ... iktatószámú állásfoglalása alapján a támogatás felhasználható a ... bizottsági rendelet (a továbbiakban: R.) 42. cikk (3) bekezdése értelmében a fogyatékkal élő munkavállalók foglalkoztatása többletköltségeinek ellentételezésére, valamint azon költségek számolhatóak el, amelyek azon költségeken felül jelentkeznek, amelyek a vállalkozásnál akkor merülnének fel, ha a kedvezményezett nem fogyatékkal élő munkavállalókat foglalkoztatna abban az időszakban, amelyben az érintett munkavállalót foglalkoztatta. Kiemelte, hogy az azonos üzletmenetet követő, de nem fogyatékkal élő munkavállalót foglalkoztató vállalkozásoknál is felmerülő, az R. 42. cikk (3) bekezdés d) pontja szerinti költségek, ezen támogatás keretében nem számolhatóak el.

Az alperes végzésével szemben a felperes keresetet terjesztett elő, melyben kérte a Pp. 339.§ (1) bekezdése alapján annak hatályon kívül helyezését. Perköltsége megtérítésére igényt tartott a vonatkozó IM rendelet szabályai szerint. A felperes keresete tartalmazza, hogy a végzés nem felel meg a kiadásakor hatályos eljárási és anyagi jogi szabályoknak, illetve az eljáró közigazgatási szerv a vonatkozó jogszabályokat tévesen értelmezte. Hivatkozott arra, hogy az alperes helytelenül alapozta végzését a Miniszterelnökség Támogatásokat Vizsgáló Irodája állásfoglalására, mert annak nincs kötő ereje a magyar jogrendszerben. A tájékoztatás kibocsátója nem jogalkotó szerv, a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény rendelkezései alapján a jogalkalmazó szervek nem jogosultak a tételes jogszabályok értelmezésére, az állásfoglalásra visszafizetési kötelezettséget alapítani nem lehet. A döntés továbbá jogalapként az R. olyan rendelkezésére hivatkozik, amely 100 %-ban megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók esetén nem alkalmazható az egyszeri, vissza nem térítendő támogatás igénybevétele esetén. Álláspontja szerint az alperes eljárása során megsértette a Ket. 1.§ (1) bekezdését, valamint a 4.§ (1) bekezdését azzal, hogy a lezárt ellenőrzés megállapításait tartalmazó jegyzőkönyvet utólagosan, visszamenőleges hatállyal egyoldalúan módosította. Ez sérti a jogbiztonság követelményét, az ügyfeleket megillető tisztességes ügyintézéshez való jogot, valamint a fél jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogait. A felperesi érvelés szerint nem helytállóan értelmezi az alperes az R. 42. cikk (3) bekezdés d) pontját. A felperes a törvényi kritériumnak maradéktalanul megfelel, védett munkahelyeket biztosít és a megvásárolt telephelyeken kizárólag megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatását biztosítja. Utalt arra, hogy az alperes a répcelaki és beledi telephelyeket illetően akkreditációs tanúsítványt bocsátott ki, így maga sem vitatta a telephelyek megvásárlásának jogszerűségét. A 2014. évi, a támogatások felhasználásának szabályairól szóló alperesi tájékoztató lehetővé teszi a megváltozott munkaképességű munkavállalók munkahelyének létrehozását, amely polgári jogi értelemben ingatlan vásárlásával, bérleti jogviszony létesítésével is megvalósulhat. A felperes a per első tárgyalásán keresetét kiegészítette azzal, hogy az alperes nem a végzés meghozatalakor hatályos uniós jogszabály alapján hozott döntést, mert annak meghozatalakor a ... bizottsági rendelet (a továbbiakban: R.2.) volt hatályban. Hivatkozott továbbá arra, hogy az alperes megsértette a Ket. 50. § (1) bekezdését, mert a Kormr. 55/B. §-a alapján a létrehozás fogalmi körébe tartozik a tárgyi feltételek biztosítása is, amelynek elválaszthatatlan része az, hogy a támogatott megteremtse a tevékenység végzéséhez szükséges fizikai feltételeket. A fogalom értelmezése kapcsán hivatkozott a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény "beruházás fogalmát" értelmező rendelkezésére. Életszerűtlen, hogy egy létesítmény létrehozásánál elválasszák a létesítmény felépítését, az annak előfeltételeként megjelenő telek megvásárlásától.