A Kúria Bfv.698/2015/8. számú precedensképes határozata hivatali visszaélés bűntette tárgyában. [1949. évi XX. törvény (Alkotmány) 20/A. § (1) bek., (1) bek.] Bírók: Feleky István, Molnár Gábor Miklós, Tuba István

A határozat elvi tartalma:

I. Ha az országgyűlési képviselő mentelmi jogát az Országgyűlés nem függeszti fel, és a képviselőt újraválasztják, mentelmi joga, és annak részeként a feltételes eljárási mentessége ipso iure illeti meg - előbb a képviselő-jelöltet, majd megválasztása esetén - az országgyűlési képviselőt. Ezért az újabb mentelmi jog érvényesüléshez nem szükséges - újabb legfőbb ügyészi előterjesztés alapján - újabb országgyűlési határozathozatal a mentelmi jog ismételt fenntartásáról.

II. Ha közvádas ügyben ügyész emel vádat, a vádlói legitimáció nem kétséges. Ezen túlmenően szükséges még pozitív feltételként, hogy az ügyész hatáskörrel és illetékességgel rendelkezzék a vádemelésre, másrészt negatív feltételként ne essen kizárási ok alá.

III. Ha ún. egyéb okú elfogultságra alapított kizárási indítvány esetén az ügyész úgy emel vádat és/vagy úgy képvisel vádat, hogy a vád benyújtásakor, vagy a vád képviseletekor az indítvány még elbírálatlan, eljárása jogszerű. Amennyiben azonban az ügyész utólag kizárásra kerül, a vád vádlói jogosultság hiányában törvénytelenné válik, a tárgyalás pedig azon részvételre köteles személy távollétében megtartottnak tekintendő.

IV. Közvádas büntetőügyekre is érvényes, hogy a mentelmi jog személyhez kötött, fennállása alatt a feljelentett, vagy a bűncselekmény gyanújával terhelt személy ellen nem folyhat büntetőeljárás; a mentelmi jog felfüggesztése előtt nem rendelhető el a feljelentett személyének kiléte ismeretében nyomozás.

V. Amennyiben valamely adat személyes adat, az nem lehet közérdekű adat.

***********

KÚRIA

Bfv.II.698/2015/8.szám

A Kúria Budapesten, a 2016. év március hó 3. napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő

v é g z é s t:

A hivatali visszaélés bűntette miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Fővárosi Törvényszék 28.B.436/2011/56. számú ítéletét és a Fővárosi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság 8.Bf.72/2014/17. számú végzését hatályában fenntartja.

A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.

I n d o k o l á s

I.

A Központi Nyomozó Főügyészség a Nyom.216/2005. számú vádiratában folytatólagosan elkövetett hivatali visszaélés bűntette [1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: korábbi Btk.) 225. §] miatt emelt vádat.

A Fővárosi Törvényszék a 2013. december 17. napján tartott tárgyaláson meghozott és kihirdetett 28.B.436/2011/56. számú ítéletével terheltet bűnösnek mondta ki személyes adattal visszaélés bűntettének kísérletében [1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: korábbi Btk.) 177/A. § (1) bekezdés a) pont, (2) bekezdés I. fordulat]. Ezért őt 1 évre próbára bocsátotta és kötelezte a bűnügyi költség megfizetésére.

A kétirányú fellebbezések alapján másodfokon eljárt Fővárosi Ítélőtábla a 2014. szeptember 22. napján tartott nyilvános ülés alapján 2014. szeptember 26. napján meghozott és kihirdetett 8.Bf.72/2014/17. számú végzésével helybenhagyta az elsőfokú ítéletet.

Az elsőfokú bíróság által (elsőfokú ítélet indokolási részének 1. oldal 5. bekezdéstől 17. oldal utolsó előtti bekezdéssel bezárólag) megállapított és a másodfokú bíróság által (másodfokú végzés 8. oldal II.2. pont alatti bekezdése) a felülbírálathoz irányadónak vett tényállás lényege a következő:

A terhelt (2002. május 15. és 2006. május 15. napjai között) országgyűlési képviselő, valamint 2002. július 1. és 2004. október 3. napjai között a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára is volt, aki vezette a közigazgatási szervként működő Közpénzügyi Államtitkárságot. E minőségében a korábbi Btk. 137. § 1.j) pontja alapján volt hivatalos személy (elsőfokú ítélet 71. oldal 6. bekezdésétől 72. oldal 2. bekezdésével bezárólag). A terhelt közvetlen munkatársa politikai főtanácsadó, akinek közvetlen hivatali felettese kabinetfőnök volt. A terhelt döntött a Közpénzügyi Államtitkárság minden ügyében.

A terheltet - más ügyben - megkereső Somogy megyei Rt. vezérigazgatója 2004 januárjában arról tájékoztatta, hogy megyebeli egyes vadásztársaságok ingyenes vadászatokat rendeznek, ekként a közvagyon sérül, a vadásztársaságoknál is kár keletkezik.

A terhelt 2004. március 30. napjától - az adatkérés célját és a jogszabályi felhívást nem tartalmazó - megkereséseket intézett a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium Somogy Megyei Földművelési Hivatala Vadászati és Halászati Felügyelőségéhez a 2002. január 1. napjától vezetett vadászati naplók másolatai, továbbá a vadászatok és az azokon résztvevők listájának megküldése érdekében; valamint a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium Vadászati és Halászati Főosztályához a 2002. január 1. napjától felvett trófeabírálati jegyzőkönyvek másolatai megküldése érdekében.

A terhelt újabb kétirányú megkeresésekkel 2004. április 2. napján az adatokat 2001. január 1. napjától igényelte, valamint az adatigénylést az ún. üzemi területekre ( Rt., Rt., Rt.) korlátozta.

A vadászati naplók másolatait és a vadászati évkezdéshez igazodva a 2000. március 1-től készített trófeabírálatok összesítő lapjainak másolatait megküldték a terheltnek, aki az előbbieket 2004. április 8-án, az utóbbiakat 2004. április 9-én belső utasítással látta el. A megküldött iratok személyes adatot nem tartalmaztak. (Ez itt elírás, figyelemmel pl. az elsőfokú ítélet 16. oldalának 5. bekezdésére és 65. oldalának 10. bekezdésére, ahol a tartalmaztak megállapítása szerepel.) A terhelt a megküldött iratokat a szobájának páncélszekrényében tárolta.

A terhelt a hiányosnak talált adatküldés miatt 2004. április 13-án újabb kétirányú megkereséssel hiánypótlást igényelt, amit további egyeztetések során kiegészített azzal, hogy adatokat kért a nem állami tulajdonú Rt. -t érintően is. A terheltnek megküldték a négy gazdasági társaság területén kilőtt szarvasbika, dámbika, vaddisznó és őzbak vadfajokra vonatkozó trófeabírálati lapokat.

Elsőként a Rt. vezetője tiltotta meg az adatszolgáltatást, majd 2004. április 14. napján a Felügyelőséget arról tájékoztatta, hogy a kérést adatvédelmi okokból nem teljesíti, mivel az Államtitkárságnak nincs törvényi felhatalmazása ilyen jellegű adatkérésre.

A terhelt nevében kabinetfőnöke 2004. április 14-én megkereste a Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.-t azzal, hogy adott-e bérvadászat esetén a vadászok számára fizetési könnyítést, fizetési kedvezményt, térítésmentességet. A másnapi válasz nemleges volt.

A terhelt által igényelt adatszolgáltatás jogszerűsége iránti kétségek felmerülése miatt a megyei felügyelőség a további adatszolgáltatást 2004. április 15-től felfüggesztette.

A Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára először 2004. április 19-én tájékoztatta a terheltet, hogy a trófeabírálati összesítők személyes adatokat tartalmaznak, ezért az adatkezelés céljának megjelölését kérte tőle. A terhelt aznapi válaszában közölte, hogy célja a visszaélésekről szóló bejelentések valódiságának és megalapozottságának a feltárása, melyre felhatalmazást a 148/2002. (VII.1.) Korm. rendelet 5. számú mellékletének II/a., c. és d. pontjai, továbbá az Avtv. 5. §-ának (4) bekezdése adtak.