A Kúria Gfv.30411/2021/2. számú precedensképes határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 200. § (2) bek.] Bírók: Farkas Attila, Gáspár Mónika, Simonné dr. Gombos Katalin

A határozat elvi tartalma:

Felülvizsgálat megtagadása az engedélyezéshez szükséges feltételek hiánya miatt.

***********

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

végzése

Az ügy száma: Gfv.VI.30.411/2021/2.

A tanács tagjai: Dr. Farkas Attila a tanács elnöke

Dr. Gáspár Mónika előadó bíró

Dr. Simonné dr. Gombos Katalin bíró

Az I. rendű felperes: felperes1

Az II. rendű felperes: felperes2

A felperesek képviselője: dr. Ravasz László ügyvéd cím1

Az I. rendű alperes: alperes1

Az I. rendű alperes képviselője: Törös Ügyvédi Iroda cím2

A II. rendű alperes: alperes2

A II. rendű alperes képviselője: Dr. Pap Tamás György Ügyvédi Iroda cím3

A per tárgya: szerződés érvénytelensége, felmondás jogszerűtlensége

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperesek

A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma:

Zalaegerszegi Törvényszék 3.Pf.20.239/2021/8. számú ítélet

Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma:

Keszthelyi Járásbíróság 4.P.20.547/2019/49. számú ítélet

Rendelkező rész

A Kúria a felülvizsgálatot megtagadja.

Kötelezi a felpereseket, hogy egyetemlegesen fizessenek meg az államnak - felhívásra - 101.700 (százegyezer-hétszáz) forint le nem rótt felülvizsgálat engedélyezése iránti eljárási illetéket.

A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

[1] A felperesek keresetükben a felperesek és az I. rendű alperes között 2008. július 14-én kötött deviza alapú kölcsönszerződés érvénytelensége megállapítását és az érvénytelenség jogkövetkezményeként a szerződés érvényessé nyilvánítását kérték azzal, hogy a felperesek az árfolyamkockázatot csak korlátozott mértékben, 180 HUF/CHF árfolyamig kötelesek viselni, és kérték az I. rendű alperes marasztalását 5.086.531 forint megfizetésében, valamint annak megállapítását, hogy a II. rendű alperes felé nem áll fenn tartozásuk. Kérték továbbá annak megállapítását, hogy a kölcsönszerződés felmondása jogellenes, illetve hogy a kölcsönszerződésre vonatkozó közjegyzői okirat nem tekinthető közokiratnak.

[2] Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperesek keresetét elutasította.

[3] Határozatának indokolásában - többek között - kifejtette, hogy a perbeli kölcsönszerződés érvényesen, de a felperesek által megjelölt szerződéses cél meghatározása nélkül jött létre. A felperesek nem bizonyították a felek arra kiterjedő megállapodását, hogy a perbeli devizaügylettel a forintalapú kölcsönökéhez képest a teljes futamidőre teljesülő alacsonyabb kamatozást és stabilan teljesíthető törlesztőrészleteket kötöttek ki. A kölcsönszerződés megkötésével a felperesek által aláírt kockázatfeltáró nyilatkozat értelmezésével megállapította a bíróság, hogy a felperesek az árfolyamkockázat körében az elvárt tájékoztatást megkapták, az I. rendű alperes nem csak a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi XCII. törvény (a továbbiakban. rHpt.) 203. § (6) és (7) bekezdése által előírt tájékoztatási kötelezettségét teljesítette, tájékoztatása megfelelt a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: rPtk.) 209. § (5) bekezdésében írt érthető és világosság követelménynek is, ahogy azt a 2/2014. PJE jogegységi határozat és az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: EUB) a C-51/17. számú ítéletben értelmezte. Kiemelte, hogy a kockázatfeltáró nyilatkozat teljesítette az alaki és nyelvtani érthetőség követelményét, tartalmát tekintve pedig megállapítható volt, hogy felhívta a figyelmet a deviza alapú konstrukcióval járó árfolyamkockázatra, kifejezetten tartalmazta annak előre nem becsülhető jellegét, valamint azt, hogy a kockázat a hitel teljes vagy részleges futamidejére vonatkozóan fennállhat. Rögzítette, hogy az árfolyam-elmozdulások bármikor, előre meg nem becsülhető gyakorisággal, irányban és mértékben bekövetkezhetnek. Kitért arra is, hogy az árfolyamváltozás hatására változhat, kedvezőtlen esetben akár jelentős mértékben megnövekedhet mind a tőketartozás, mind a törlesztő részletek forintban számított összege. Külön felhívta a figyelmet a változó kamatozású hitelkonstrukciók további kockázataként a hitel devizanemére irányadó nemzetközi pénzpiaci kamatok változásának lehetőségére, és arra, hogy az árfolyam és a kamat bármilyen irányú változása akár együttesen is bekövetkezhet, ami kedvezőtlen esetben a forintban számított adósságterhek kumulatív növekedését eredményezheti. A felmondás érvényessége szempontjából azt rögzítette az ítélet, hogy a felmondásig megfizetni elmulasztott törlesztő részletek összegét a felmondásnak nem kellett tartalmaznia, elegendő volt, hogy az azonnali hatályú felmondás indokát megjelölte. A tartozás ténye és mértéke miatt megállapítható volt a felperesek súlyos szerződésszegése, a felmondás nem volt az rPtk. 200. § (2) bekezdése alapján sem jogszabályba ütköző, sem jogszabály megkerülésére irányuló, sem pedig jóerkölcsbe ütköző nyilatkozatnak tekinthető.