BH 2025.1.17 I. A szerződésszegés miatti kártérítési felelősséget a Ptk.-nak a kontraktuális felelősség megállapításának feltételeire, illetve a kontraktuális kártérítés mértékére vonatkozó szabályaitól lényegesen eltérően szabályozó felelősségkorlátozó - vagy kizáró általános szerződési feltétel - kivéve, ha megfelel a felek között kialakult korábbi gyakorlatnak, vagy nem tér el lényegesen a szokásos szerződési gyakorlattól - csak külön tájékoztatás és kifejezett elfogadás esetén válik a szerződés részévé.

II. A szokásos szerződési gyakorlatnak megfelelő feltételnek az adott üzletágban hasonló szerződések alanyai által széles körben ismert és rendszeresen alkalmazott szerződéses feltétel minősül. Az ilyen feltételtől lényegesen eltérő általános szerződési feltétel külön figyelemfelhívás és kifejezett elfogadás után válhat a szerződés részévé.

III. A felek között valamely általános szerződési feltétellel összefüggésben kialakult korábbi szerződéses gyakorlat kimutatható rendszeres és ismétlődő forgalmi kapcsolatot jelent. Ennek megállapításához az szükséges, hogy a szerződő felek kapcsolatában a feltételt már több alkalommal alkalmazták és szükséges az is, hogy ne legyen kétség abban a tekintetben, hogy a tartalmát a másik szerződő fél ismerte [2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:8. § (3) bek., 6:78. § (2)-(3) bek., 6:142. §, 6:143. § (2) bek.].

Pertörténet:

Székesfehérvári Törvényszék G.40042/2022/18., Győri Ítélőtábla Gf.20082/2023/5., Kúria Gfv.30464/2023/12. (*BH 2025.1.17*)

***********

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] Az építési betontermékek gyártásával foglalkozó felperes 2016. január 28-án betonelemgyártó berendezés szállítását rendelte meg a Kft1.-től 2016. december 31-i szállítási határidővel. A Kft1. a berendezés gyártását a felperes kérésére a Kft2.-től rendelte meg szintén 2016. december 31-i határidővel. A Kft2. a térkőgyártó gép működtetéséhez szükséges 2 darab hidraulikai tápegységet 2016. év első felében az alperestől rendelte meg, ezek 2016. októberére elkészültek és a felperes veszprémi telepén a helyükre kerültek.

[2] Az alperes a számára adott megrendelés előtt az árajánlatában utalt az Általános Szerződési Feltételeire (a továbbiakban: ÁSZF), melyek a honlapon megtalálhatók, vagy kérésre elektronikus formában megküldhetőek.

[3] Az ÁSZF VII. pontja a jótállási és szavatossági feltételek között rögzítette, hogy a megrendelő az előző pontokban szabályozott szavatossági igényeken túlmenően egyéb igényt nem támaszthat, különösen nem a következményi károk (pl.: termeléskiesés, gépkárosodás) megtérítéseben. Az ÁSZF IX/1. pontja kimondta továbbá, hogy az alperes nem vállal felelősséget a közvetett vagy közvetlen, anyagi vagy nem anyagi természetű kárért, amíg kétséget kizáróan be nem bizonyosodik, hogy a kárt ő okozta és a kár, mint a szerződésszegés lehetséges következménye, a szerződés megkötésének időpontjában előre látható volt. Az alperes felelőssége bármely megrendelői igény érvényesítése esetén csak az általa elvégzett nettó vállalási díj 15%-ának erejéig áll fenn.

[4] Az ÁSZF V/5. pontja a szállítási határidő kapcsán azt tartalmazta, hogy az alperes ajánlatában szereplő határidők tájékoztató jellegűek. Az alperes a végleges teljesítési határidőt a megrendelés visszaigazolásában adja meg a műszaki és szállítási kérdések tisztázása és szükség esetén előleg megfizetése után.

[5] 2016. november 11-én a Kft2. szintén az alperestől rendelte meg a térkőgyártó gép működéséhez szükséges hidraulikus folyadék áramlását biztosító csövezés elkészítését, 12 192 000 forint (nettó 9 600 000 forint) vállalkozói díj ellenében. Az alperes ajánlata a korábbihoz hasonlóan utalt a honlapon megtalálható - vagy kérésre megküldhető - ÁSZF-re. A felek szállítási határidőként 2016. év 48. (november 28-ával kezdődő) hetében állapodtak meg.

[6] A Kft2. 2016. november 18-án e-mailben árajánlatot kért az alperestől a leszállított hidraulika tápegységek közül a rakatoló tápegységének beüzemelésére, melynek hidraulikus és villamos bekötése már korábban megtörtént.

[7] Az alperes a rakatoló hidraulikus tápegység beüzemelésére vonatkozó megrendelést 2017. január 5-én igazolta vissza azzal, hogy a teljesítés 2017. év 14. hetén történik, a díja 968 200 forint + áfa. A térkőgyártó beüzemelésére vonatkozó 2016. december 6-án elküldött megrendelést pedig 2017. január 17-én azzal, hogy a teljesítés ideje 2017. év 14. hete, a vállalkozói díj 1 184 000 forint + áfa.

[8] 2017. március 8-án megtörtént a térkőgyártó tápegység és a rakatoló tápegység beüzemelése. A Kft2. az alperes részére a vállalkozói díjat 2017. novemberében megfizette.

[9] A felperes 2017. december 21-én keresetet nyújtott be a Fővárosi Törvényszéken a Kft1.-vel szemben a szállítási határidő elmulasztásával okozott elmaradt haszonból álló kára megtérítésére. A Fővárosi Törvényszék az 56. számú jogerős ítéletével 291 012 289 forint és késedelmi kamat megfizetésére kötelezte a Kft1.-t késedelemmel okozott kár címén.

[10] 2020. október 15-én a felperes, a Kft1. és a Kft2. között engedményezési szerződés jött létre a felperesnek a Kft1.-vel szemben fennálló és részére megítélt 291 012 289 forint és járulékai összegű követelés rendezésére. Rögzítették, hogy a teljesítés késedelmét ténylegesen az okozta, hogy az alperes késedelmesen szállította a Kft2. részére a hidraulikai egységet és késedelmesen teljesítette az annak üzembehelyezéséhez szükséges becsövezési munkálatokat is. A felperes szerződéses célja és a szerződési láncolat ismerete mellett megállapították, hogy a Kft1.-nek is követelése áll fenn a Kft2.-vel szemben a Fővárosi Törvényszék által meghozott ítélet alapján a vele megkötött vállalkozási szerződésből eredően az ítéletben részletezett mértékben és jogcímen, és az előbbiek folyományaként a Kft2.-nek is ugyanilyen mértékű és jogcímű jövőbeli követelése áll fenn az alperessel szemben. Minderre figyelemmel a Kft1. a Kft2.-vel szembeni követelését, a Kft2. pedig az alperessel szembeni követelését a felperesre engedményezte annak érdekében, hogy kártérítési igényét közvetlenül a késedelemért felelős alperessel szemben érvényesítse. Megállapodtak, hogy az engedményezési megállapodásból következően a Fővárosi Törvényszék ítéletéből eredően egymással szemben a továbbiakban nincs követelésük.

A kereseti kérelem és az alperes védekezése

[11] A felperes keresetében 291 012 289 forint és ennek 2017. január 1-jétől számított késedelmi kamata megfizetésében kérte marasztalni az alperest a Kft2.-től engedményezéssel megszerzett kártérítési követelés címen, valamint további 2 057 300 forint, ugyancsak engedményezéssel megszerzett - tartalmilag - pervesztességből eredő perköltségviselési kötelezettség miatti kártérítés megfizetését kérte.

[12] Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Védekezése alapjául hivatkozott többek között az ÁSZF VII/10. és IX/1. pontjaiban írt felelősségkizáró, illetve -korlátozó kikötésekre. Vitatta a teljesítési késedelmét is.

Az első- és a másodfokú ítélet

[13] Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 1 440 000 forintot és ezen összeg után 2017. január 1-jétől esedékes késedelmi kamatát. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította.