A Szolnoki Törvényszék P.21502/2015/20. számú határozata sérelemdíj tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 360. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §] Bíró: Karácson Éva

Szolnoki Törvényszék

6.P.21.502/2015/20. szám

A Szolnoki Törvényszék, a dr. Szabó S. Attila ügyvéd által képviselt felperes neve felperes címe szám alatti lakos (tartózkodási helye: felperes tartózkodási helye) felperesnek - az alperes neve, képviselője alperes címe szám) által képviselt alperes neve alperes címe szám alatti székhelyű alperes ellen - sérelemdíj megfizetése iránti perében meghozta a következő

í t é l e t e t :

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 nap alatt 24.000 (Huszonnégyezer) Ft perköltséget.

60.000 (Hatvanezer) Ft illetéket az Állam visel.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 nap alatt van helye fellebbezésnek, amelyet írásban, három példányban, a Szegedi Ítélőtáblához címezve, a Szolnoki Törvényszéken kell benyújtani.

A bíróság tájékoztatja a feleket, hogy az ítélőtábla előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező. A jogi képviselő nélkül eljáró fél perbeli cselekménye hatálytalan, kivéve, ha a fél pártfogó ügyvéd engedélyezése iránti kérelmet terjesztett elő, vagy a bíróság egyéb okból köteles elutasítani a kérelmet, vagy ha a törvény az adott perbeli cselekményre nézve a meghatalmazott útján történő eljárást kizárja.

Pártfogó ügyvéd kirendelése iránti kérelmet a fél lakóhelye, tartózkodási helye vagy munkahelye szerint illetékes Megyei Kormányhivatal Jogi Segítségnyújtó Szolgálatánál lehet előterjeszteni.

A bíróság tájékoztatja a feleket, ha a fellebbezés csak kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték, vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, továbbá a fellebbezés csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel, vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, ha a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul, a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, a felek azonban a fentebb felsorolt esetekben tárgyalás tartását kérhetik, illetve a fellebbezési határidő lejárata előtt előterjesztett közös kérelmük alapján a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálása kérhető.

I n d o k o l á s :

A bíróság a felperes keresete, személyes nyilatkozata, az alperes ellenkérelme, a felperes által csatolt orvosi iratok, határozatok - a 2016. december 14-i tárgyaláson csatolt iratok - továbbá a Kunszentmiklósi Városi Bíróság 6.B.102/2011. és a 6.K.33/2011. számú iratai alapján a következő tényállást állapította meg:

A Kunszentmiklósi Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztálya a 2010. november 30-án kelt határozatával kisebb értékre elkövetett lopás vétségének megalapozott gyanúja miatt a büntetőeljárásról szóló, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 170. § /1/ és /2/ bekezdései alapján nyomozást rendelt el.

A feljelentés alapjául az a tény szolgált, hogy a felperes a város 1 külterületi tanyáján a 2010. november 8-án tartott házkutatás során illegálisan tartott vadászlőfegyvert találtak, a hozzá tartozó lőszerekkel, továbbá előkerült egy elejtett vaddisznó bőre is. Gyanú merült fel arra nézve, hogy a felperes az illegálisan tartott vadászfegyverrel ejtette el az állatot.

A nyomozóhatóság a 2010. november 12. napján tartott szemlén találta meg az elrejtett lőfegyvert és a vaddisznóbőrt, a szemlén részt vett név 1 rendőrszázados, és név 2 rendőr-főtörzsőrmester. A felperes a cselekmény miatt 2010. november 8. napjától november 10-ig őrizetben, majd november 10-től előzetes letartóztatásban volt.

A helyszíni szemle és a fellelt tárgyak alapján a Kunszentmiklósi Városi Ügyészség külön-külön eljárásban két bűncselekmény miatt is vádat emelt a felperes ellen - lőfegyverrel, lőszerrel visszaélés bűntette és lopás vétsége miatt.

Az előző vádemelés alapján indult büntető eljárásban a Kunszentmiklósi Városi Bíróság 2010. december 1. napján hozta meg a 6.B.147/2010/2. számú ítéletét, mely megállapította a felperes bűnösségét lőfegyverrel, lőszerrel való visszaélés bűntettében, és kettő évi börtönbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását három évi próbaidőre felfüggesztette. Az ítélet a kihirdetés napján jogerőre emelkedett.

A felperes a bűncselekmény elkövetését mindvégig tagadta. Az ítélet indokolása szerint nem rendelkezett engedéllyel a vadászlőfegyver és lőszerek megszerzéséhez és tartásához.

A másik cselekmény alapján a Kunszentmiklósi Városi Ügyészség 2011. július 13-án emelt vádat a felperes ellen lopás vétsége miatt. Ebben a büntetőügyben - mely párhuzamosan folyt az előzővel - a Kunszentmiklósi Járásbíróság 2013. június 14. napján hozta meg a 4.B.102/2011/14. sorszám alatti ítéletét.

A járásbíróság az ítéletben megállapította a felperes bűnösségét nagyobb értékre elkövetett lopás bűntettében, és a felperessel szemben 60 napi tétel pénzbüntetést alkalmazott. Az egy napi tétel összegét 2.500 Ft-ban állapította meg azzal, hogy a pénzbüntetést annak meg nem fizetése esetén fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre kell átváltoztatni.

Az ítélet indokolása több tanú vallomását ismerteti, melyek bizonyítékként kerültek elfogadásra a felperes bűnösségét tekintve. Bizonyítékként fogadta el a bíróság név 1 tanúvallomását is. Az indokolásból kitűnik, hogy a vádlott (felperes), aki korábban tagadta a bűncselekmény elkövetését, különböző eljárásjogi lehetőségekről való tájékoztatást követően döntött úgy, hogy beismerő vallomást tesz. A tanúvallomásokon túl az ítéletben taglalt egyéb körülmények is a felperes (vádlott) bűnösségét igazolták.

Az eltulajdonított állat - melynek lenyúzott bőrét és állkapcsát a felperes tanyáján megtalálták, a zrt. 1 tulajdonát képezte 250.000 Ft értékben, az okozott kár nem térült meg. A bíróság a zrt. 1 igényét egyéb polgári jogi útra utasította.

A büntető ügyben a felperes (vádlott) fellebbezése folytán másodfokon a alperes neve járt el. A törvényszék a 2014. január 30. napján meghozott és jogerőre emelkedett, 2.Bf.409/2013/7. sorszámú ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és a vádlott (felperes) cselekményét lopás vétségének minősítette.

A kiszabott pénzbüntetés összegét leszállította 90.000 Ft-ra, változatlanul hagyva a meg nem fizetés esetén alkalmazandó szabadságvesztés büntetést.

Az ítélet indokolása szerint a törvényszék az időközben hatályba lépett, 2012. évi C. törvény (új Büntető Törvénykönyv) vonatkozó rendelkezései alapján enyhébben minősítette a felperes cselekményét lopás bűntette helyett lopás vétségeként, ezzel párhuzamosan az alkalmazott büntetés összegét is leszállította.

A törvényszék 2.Bf. tanácsa a fellebbezést nyilvános ülésen bírálta el, azon sem a vádlott (felperes), sem a meghatalmazott védő nem jelentek meg, szabályszerű idézés ellenére.

A felperes a nyilvános ülésről való távolmaradása miatt a 2014. január 31-i keltű beadványában igazolási kérelemmel élt, kérve tárgyalás kitűzését, melyen megjelenhet. Igazolási kérelmét a alperes neve a 2014. február 10. napján kelt 2.Bf.409/2013/10. számú végzésével elutasította, azt alaptalannak minősítette, utalva arra, hogy a felperes idézése "nem kereste" jelzéssel érkezett vissza.