A Győri Ítélőtábla Gf.20218/2019/9. számú határozata tartozás megfizetése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 146. §, 157. §, 164. §, 177. §, 182. §, 213. §, 229. §, 239. §, 247. §, 251. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 301/A. §, 361. §, 2013. évi V. törvény (Ptk.) 3:21. § (1) bek., 3:24. § (2) bek., 6:519. §, 6:522. § (1) bek., 6:524. §] Bírók: Ferenczy Tamás, Mészáros Zsolt, Szalai György

Kapcsolódó határozatok:

Székesfehérvári Törvényszék G.40081/2015/31., Fővárosi Ítélőtábla Gf.40041/2016/5., Székesfehérvári Törvényszék G.40081/2015/215., *Győri Ítélőtábla Gf.20218/2019/9.*, Kúria Pfv.20619/2020/6. (BH 2020.12.367)

***********

Győri Ítélőtábla

Gf.II.20.218/2019/9/I.

A Győri Ítélőtábla a Dr. Kovács Péter András ügyvéd által képviselt felperesnek - a Dr. Borbás Péter ügyvéd által képviselt I. r., a Dr. Borbás Péter ügyvéd által képviselt II. r., a Dr. Pallós Zoltán ügyvéd által képviselt III. r., a Dr. Pallós Zoltán ügyvéd által képviselt IV. r. alperesek ellen tartozás megfizetése iránt indított perében a Székesfehérvári Törvényszék 2019. október 9. napján kelt 15.G.40.081/2015/215. számú ítélete ellen a felperes részéről 217. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán megtartott tárgyalás alapján meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

Az ítélőtábla a pert a felperes megváltoztatott, 2014. október 1. napjáig kiterhelt 21.364.510,- (Huszonegymillió - háromszázhatvannégyezer - ötszáztíz) Ft kötbér és késedelmi kamatai megfizetése iránti keresete tárgyában megszünteti.

Ezt meghaladóan az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I-II.r. alperesnek mint együttes jogosultnak 2.700.000,- (Kettőmillió - hétszázezer) Ft, a III-IV.r. alperesnek mint együttes jogosultaknak 635.000,- (Hatszázharmincötezer) Ft másodfokú perköltséget.

Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

Az I. r. alperes 2013. május 1-től T1, T2, T3, T4 településeken szennyvízelvezetési, míg 2014. január 1-től T1 településen ivóvíz közszolgáltatást nyújt. A szennyvízelvezetésre vonatkozó vízjogi üzemeltetési engedélyt az I. rendű alperes részére a ... Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a 2015. október 2. napján kelt 35700/9039- 8 / 2015. ált. határozatával 2020. október 31. napjáig adta ki. Az elválasztott rendszerű szennyvízcsatorna hálózatban vezetett szennyvíz befogadójaként a határozat a felperest jelölte meg. (3. 3. pont) A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) a 2016. december 19. napján kelt VKEFFO_ 2016 / 5802-1. számú határozatával adott működési engedélyt az I. rendű alperes részére 2027. november 8. napjáig a négy település közműves szennyvízelvezetés és tisztítás szolgáltatására. T1 település ivóvíz-ellátásának vízilétesítmény üzemeltetésére a ... Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a 2015. április 16. napján kelt 35.700 / 2225- 6 / 2015. ált határozatával adott vízjogi üzemeltetési engedélyt az I. rendű alperes részére. A határozat szerint a vízellátás a T5 városi rendszerről biztosított. (2. 1.) Ezt az elsőfokú határozatot a felperes fellebbezése folytán eljáró BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága a 2015. augusztus 19. napján kelt 35.000 / 5496- 3 / 2015. ált. határozatával helybenhagyta. A felperes bírósági felülvizsgálati kérelme folytán a Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a K. 27.241 / 2016 / 18. szám alatti alatti ítéletével a másodfokú közigazgatási határozatot - az elsőfokú határozatra is kiterjedően - hatályon kívül helyezte és az elsőfokú vízügyi hatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte. Az I. rendű alperes felülvizsgálati kérelme folytán eljáró Kúria a 2019. november 5. napján kelt Kfv. IV. 37.772 / 2018 / 5. szám alatti ítéletével a közigazgatási bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és a keresetet elutasította. Ezzel T1 település ivóvíz ellátására vonatkozó vízjogi üzemeltetési engedély 2017. május 8. napján jogerőssé vált. Felperes és I. r. alperes műszakilag kapcsolódó víziközmű szolgáltatók, I. r. alperes felperestől veszi igénybe a szolgáltatást. A működési engedélyt az I. rendű alperes részére az ivóvíz-szolgáltatásra az MEKH a 2016. december 19. napján kelt VKEFFO_ 2016 / 5771- 1. számú határozatával adta ki. Az I. rendű alperes és a 4 érintett önkormányzat között 2012. november 8-án jött létre 15 éves bérleti- és üzemeltetési szerződés a szennyvízelvezetés szolgáltatásra, míg T1 Önkormányzatával 2013. május 22-én ugyancsak 15 éves időtartamra a víziközmű vagyontárgyaira bérleti és üzemeltetési szerződés. Az I. rendű alperes a szennyvízelvezetés és ivóvíz szolgáltatás megkezdésétől a felhasználók felé kiállított számláiban azonos mértékű (a felperes által nyújtott) közvetített szolgáltatás díjat (152 Ft / m3 szennyvíz és 86 Ft / m3 ivóvíz) alkalmaz, amelyek közül a szennnyvízdíjat a bíróság a korábbi ítéletében állapította meg.

Az I. rendű alperest megelőzően a négy településen a szennyvízelvezetést a Cég 1 Víziközmű Üzemeltető Kft. "f.a." látta el, a szerződést közte, valamint a jelen per felperese (felperes Kft.) között a szennyvízelvezetés és tisztítás közüzemi szolgáltatásra a bíróságok jogerős ítéletükkel (Székesfehérvári Törvényszék G 40.136/2009/76., a Fővárosi Ítélőtábla 9. Pf. 20.889/2012/14.) hozták létre a felek megállapodása hiányában. Az ítélet szerint a szennyvízelvezetés és tisztítás díja a 2012. évtől kezdődően 152 forint+áfa összegű. A jogerős ítélet indokolása szerint a szennyvízelvezetési szolgáltatás díját a gazdálkodási, piaci viszonyok alapján kell meghatározni. A díj meghatározásánál annak van jelentősége, hogy a felperes Kft.-nek milyen költségei merülnek fel a szolgáltatása ellenében. A felperes Kft. által alkalmazott T5i hatósági ár díjképzése szempontjai, költségtételei jelentik a kiindulási alapot, abból azonban le kell vonni a perbeli zárt rendszer esetében fel nem merülő csapadékvíz elvezetés, városi szippantás és egyéb tételek költségeit az önköltség megállapítása során.

A jelen per I. rendű alperese által a felperessel szemben a szennyvízelvezetés szolgáltatásra és ivóvíz-szolgáltatásra ráutaló magatartással szerződés létrejötte megállapítása iránt indított perében a bíróságok jogerős ítéletükkel (Székesfehérvári Törvényszék 2017. február 27. napján kelt 15 G. 40.089/2014/78., a Győri Ítélőtábla 2017. július 5. napján kelt Gf. II. 20.079 / 2017 / 4. szám) a keresetet elutasították. A jogerős ítélet indokolása szerint a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (Vkszt.) 2. § 27. pontja, 67. § (1) bekezdése, avagy az ellátási felelősségről (Vkszt. 1. § (1) bekezdés c) pontja), szolgáltatói felelősségről (Vkszt. 1. § (1) bekezdése d) pontja) szóló szabályai szerződéskötési kötelezettséget nem írnak elő. Ugyancsak nem teremt szerződéskötési kötelezettséget a felek víziközmű-hálózatai összekapcsoltsága.

A felperes módosított keresetében egyrészt a 2018. április 3. napjáig terjedő időszakra együttesen 794.043.801. Ft szennyvízelvezetési- és ivóvíz díj, valamint az egyes számlák szerinti rész-összegei után eltérő időpontoktól számított, a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (rPtk. 301/A. § (2) bekezdése) szerinti mértékű késedelmi kamata megfizetésére kérte kötelezni az I.- II.r. alperest egyetemlegesen elsődlegesen jogalap nélküli gazdagodás (rPtk. 361. § (1) bekezdése), másodlagosan kártérítés (rPtk. 339. § (1) bekezdése) címén. Ezen összegből a 2016. december 31. napjáig felmerült, 472.979.088. Ft megfizetésére az I.- II. rendű alperesekkel egyetemlegesen a III.-IV. r. alperest is kérte kötelezni kártérítés (a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6: 519. §, 6: 522. § (1) bekezdése, 6: 524. § valamint a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Csőd tv.) 24/A §-a (7) bekezdése, 54. §-a alapján. Másrészt a 2017. április 1. napja és 2018. május 31. napja között felmerült "szabálytalan vízvételezés" miatt felmerült 307.581.969. Ft kötbér megfizetésére kérte kötelezni az I.-II.r. alperest egyetemlegesen. Az I.- II. rendű alperessel szemben alap nélküli gazdagodás címén előterjesztett keresetében azt fejtette ki, hogy az I. rendű alperes szerződés nélkül veszi igénybe a Vkszt. 2. § 27. pontja szerinti víziközműves kapcsolódó szolgáltatást. Kapcsolódó közüzemi jogviszony hiányában a Vkszt. 77. § (1) bekezdése alapján nem alkalmazható a 2013. január 31-én hatályban volt díjazás. A gazdagodás körében azt kell vizsgálni, hogy miben áll és milyen értékű a felperes által az I. rendű alperesnek szerződés nélkül nyújtott szolgáltatás. Egyéb megállapított díj hiányában a felperes a városi (T5) hatósági ár szerinti díjra jogosult. Kitért arra is, hogy a felperesi közvetített szolgáltatási díj nincs feltüntetve az I. rendű alperes által a felhasználók részére kiállított számlákban. Az I. rendű alperes gazdagodása nem lehet azonos a felhasználóktól általa beszedett ellenértékkel, a gazdagodása a felperestől átvett ivóvíz- illetve az átadott szennyvíz mennyiségével azonos. Az I. rendű alperesnek a saját vesztesége következményeit viselnie kell. Az I. - II. rendű alperessel szemben kártérítés címén, másodlagosan előterjesztett keresetét arra alapította, hogy az I. rendű alperes a víziközmű-szolgáltatás szerződés nélküli igénybevételével jogellenes, felróható magatartást tanúsított. Így amennyiben a szakértői bizonyítás során megállapítható gazdagodás mértéke kevesebb a felperes által számlázott hatósági ár szerinti összegnél, a különbözetre a felperes kártérítés címén jogosult. A felperes és az I. rendű alperes közötti átadási pontokon mért szennyvíz- és ivóvíz mennyisége, valamint az I. rendű alperesnek a felhasználók által megfizetett ellenszolgáltatás szerinti mennyiségi eltérés oka többféle lehet. Így a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 58 / 2013. (II. 27.) Korm. rendelet (Vkszt. Vhr.) 63. § (2) bekezdése szerinti nem víziközműből származó víz szennyvízhálózatba bevezetése, a 85. § (5) bekezdése szerinti szennyvízelvezető műbe csapadékvíz bevezetése; vagy akár meghibásodások miatti vízelfolyás.