32001R0469[1]

A Tanács 469/2001/EK rendelete (2001. március 6.) a Szingapúrból származó egyes elektronikus mérlegek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről

A Tanács 469/2001/EK rendelete

(2001. március 6.)

a Szingapúrból származó egyes elektronikus mérlegek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömping behozatallal szembeni védelemről szóló, 1995. december 22-i 384/96/EGK tanácsi rendeletre [1], és különösen annak 9. cikkére és 11. cikkére,

tekintettel a Bizottság által a Tanácsadó Bizottsággal folytatott konzultációt követően benyújtott javaslatra,

mivel:

A. ELJÁRÁS

1. Szingapúrral kapcsolatos előző vizsgálatok

(1) Az 1103/93/EGK rendelettel [2] a Bizottság ideiglenes dömpingellenes vámot vetett ki Szingapúrból és a Koreai Köztársaságból származó, az ex84238150 KN-kód alá sorolt egyes elektronikus mérlegek Közösségbe irányuló behozatalára.

(2) 1993 októberében a 2887/93/EGK rendelettel [3] a Tanács végleges dömpingellenes intézkedéseket vezetett be a Szingapúrból és a Koreai Köztársaságból származó egyes elektronikus mérlegek behozatalára. 1995-ben a szingapúri exportáló termelőkre alkalmazandó intézkedéseket a 2937/95/EK rendelettel [4] módosították, amely a vámok szintjének emeléséhez vezetett, mivel megállapították, hogy a szingapúri exportáló termelők semlegesítették az érvényben lévő vámokat.

2. Az érintett termékkel kapcsolatos korábbi vizsgálatok

(3) 1993 áprilisában, a 993/93/EGK rendelettel [5] a Tanács végleges dömpingellenes intézkedéseket vezetett be a Japánból származó egyes elektronikus mérlegek behozatalára. Ezek az intézkedések egyben egy 1998 áprilisában indított felülvizsgálat [6] tárgyát is képezik.

(4) 1996. szeptember 16-án a Bizottság az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában [7] közzétett közleményében bejelentette a Kínai Népköztársaságból, a Koreai Köztársaságból és Tajvanból származó egyes elektronikus mérlegek Közösségbe irányuló behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárás kezdeményezését a 384/96/EK rendelet 5. cikkének megfelelően (a továbbiakban "alaprendelet"). Ez a vizsgálat 2000 novemberében fejeződött be a 2605/2000/EK tanácsi rendelettel [8], amely végleges dömpingellenes intézkedéseket vezetett be az ezekből az országokból származó egyes elektronikus mérlegek behozatalára.

3. Felülvizsgálat kérése

(5) A Szingapúrból és a Koreai Köztársaságból származó egyes elektronikus mérlegek behozatalára hatályban lévő dömpingellenes intézkedések [9] közelgő lejártáról szóló közlemény kihirdetését követően a Bizottsághoz egy kérelem érkezett, hogy az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdése alapján vizsgálja felül a (csak a Szingapúrra alkalmazandó) intézkedéseket.

A kérést azoknak a közösségi termelőknek a nevében nyújtották be, akiknek az együttes termékkibocsátása az érintett termék teljes közösségi termelésének fő részét alkotta.

(6) A kérelem azon alapult, hogy az intézkedések lejárta valószínűleg a dömping és a közösségi iparágnak okozott kár folytatódásához vagy megismétlődéséhez vezet. Miután a Bizottság a Tanácsadó Bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapította, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre egy felülvizsgálat kezdeményezéséhez, vizsgálatot indított az alaprendelet [10] 11. cikke (2) bekezdése és 11. cikke (3) bekezdése alapján. A Bizottságnak a 11. cikk (3) bekezdése alapján indított vizsgálata a kérelem azon állításon alapult, hogy az előző vizsgálat óta a dömpingkülönbözet jelentős mértékben növekedtett, így az intézkedések hatályon kívül helyezése a dömping és az okozott kár növekedéséhez vezet.

4. Vizsgálat

(7) A Bizottság hivatalosan értesítette azokat a felülvizsgálati kérelmet támogató közösségi termelőket, az exportáló termelőket, importőröket, továbbá egy felhasználói egyesületet, amelyekről ismert, hogy érintettek az ügyben, valamint az exportáló országok képviselőit, és a felülvizsgálat kezdeményezéséről szóló közleményben megállapított határidőn belül lehetőséget adott az érintett feleknek, hogy írásban ismertessék az álláspontjukat, és meghallgatást kérjenek.

(8) A Bizottság kérdőíveket küldött az ismert érintett feleknek, és két közösségi termelőtől és egy szingapúri exportáló termelőtől kapott választ. A Bizottság kérdőíveket küldött az importőröknek és az Eurocommerce-nek, a számos kisebb közösségi felhasználót képviselő szövetségnek is. Sem az importőröktől és felhasználóktól, sem pedig a felhasználói szervezettől nem érkezett hivatalos válasz.

(9) A Bizottság felkutatott és felülvizsgált minden olyan információt, amelyet szükségesnek tartott a dömping és az okozott kár folytatódásának és megismétlődésének a megállapításához, valamint a közösségi érdek meghatározásához. A következő vállalatok épületeit ellenőrizték:

Exportáló termelők:

- Teraoka Weigh System PTE Ltd, Szingapúr

Közösségi termelők:

- Bizerba GmbH & Co. KG, Balingen, Németország

- GEC Avery Ltd. (a General Electric Company, plc. leányvállalata), Birmingham, Egyesült Királyság.

(10) A dömping folytatódásának és megismétlődésének vizsgálata az 1997. október 1-től 1998. szeptember 30-ig tartott (a továbbiakban "vizsgálati időszak"). Az okozott kár folytatódásának vagy megismétlődésének vizsgálata az 1994-től a vizsgálati időszak végéig tartott (a továbbiakban "elemzési időszak").

(11) A vizsgálat bonyolultsága és különösen az eurónak a vizsgálatra gyakorolt hatása miatt (lásd a (39) preambulumbekezdést) a jelenlegi felülvizsgálat időtartama meghaladta a 12 hónapot, amelyen belül az alaprendelet 11. cikke (5) bekezdése alapján szokásos körülmények között be kellett volna fejeződnie.

(12) Minden érintett felet tájékoztattak azokról az alapvető tényekről és szempontokról, amelyek alapján a hatályos intézkedések fenntartását akarták javasolni. A tájékoztatást követően a felek egy határidőt is kaptak, amelyen belül ismertethették álláspontjukat. A felek véleményét figyelembe vették, s indokolt esetben megfelelően módosították a megállapításokat.

B. ÉRINTETT TERMÉK ÉS HASONLÓ TERMÉK

1. Az érintett termék

(13) Az érintett termék ugyanaz, mint az előző vizsgálatban, azaz a 84238150 KN-kód alá sorolt elektronikus bolti mérleg (a továbbiakban "EBM"), amely a súlyt, az egységárat és a fizetendő árat mutató digitális kijelzővel van ellátva (az adatok kinyomtatására szolgáló eszközzel is). Az EBM-k különböző típusúak, teljesítményűek vagy technológiájúak. Ezek tekintetében az iparág az EBM három, alsó, középső és felső szegmensét határozza meg. Ezek a függetlenül működő, beépített nyomtató nélküli EBM-modellektől a bonyolultabb, előre programozott billentyűrendszerrel rendelkező, a számítógépes ellenőrzési és irányítási rendszerekbe beépíthető modellekig a legkülönbözőbbek lehetnek.

(14) Jóllehet az EBM-k lehetséges alkalmazása különböző lehet, fizikai és műszaki alaptulajdonságaik tekintetében nincs lényeges különbség a különféle EBM-modellek között. Emellett a vizsgálat kimutatta, hogy a szegmensek között nincsenek egyértelmű határvonalak, a szomszédos szegmensek modelljei gyakran felcserélhetőek. Ezért ezeket a vizsgálatban egyetlen terméknek kell tekinteni.

2. Hasonló termék

(15) A vizsgálat kimutatta, hogy a méret, élettartam, feszültség vagy tervezés tekintetében meglévő különbségek ellenére a Szingapúrban gyártott és értékesített különféle EBM-ek azonosak a Szingapúrból a Közösségbe exportáltakkal, ezért ezeket hasonló termékeknek kell tekinteni.

Hasonlóképpen a közösségi iparág által gyártott és a közösségi piacon értékesített EBM minden tekintetben hasonló a Szingapúrban gyártott és onnan a Közösségbe exportált EBM-hez.

C. DÖMPING ÉS A DÖMPING MEGISMÉTLŐDÉSÉNEK VALÓSZÍNŰSÉGE

1. Előzetes megjegyzések

(16) Ahogy azt már említették, e vizsgálat során egy az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdése szerinti, az intézkedések lejárta miatt indított felülvizsgálat, valamint egy a 11. cikk (3) bekezdése szerinti időközi vizsgálat kombinációjáról van szó - ez utóbbit annak az állításnak az ellenőrzésére indították, amely szerint a kárt okozó dömping mértéke növekedett. A Bizottság úgy határozott, hogy nem végzi el a 11. cikk (3) bekezdése szerinti felülvizsgálatot, mivel az exportáló termelők közösségi piaci értékesítési volumene alacsony volt, s nem volt elegendő bizonyíték annak megállapítására, hogy a körülményekben tartós változás következett be. Ezért a Bizottság megállapításai a 11. cikk (2) bekezdése alapján meghatározott megállapításokon alapulnak, amelyek azzal kapcsolatosak, hogy valószínű-e a kárt okozó dömping folytatódása vagy megismétlődése, ha a jelenlegi intézkedéseket megszüntetik.

(17) Az Eurostat adatai szerint Szingapúrból mintegy 449 EBM-t importáltak a Közösségbe a vizsgálati időszak alatt, szemben abban az előző vizsgálati időszakban importált 4500 egységgel, amely alapján a jelenleg felülvizsgált intézkedéseket bevezették.

(18) Az egyetlen együttműködő szingapúri termelő, a Teraoka Weigh System Ltd. azt jelentette, hogy 315 egységet exportált a Közösségbe. Az Eurostat adatai alapján ez a mennyiség a Közösségbe irányuló kivitel 70 %-át teszi ki, s ez csekély együttműködésre utal.

2. Dömping folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűsége

(19) Az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően az ilyen típusú felülvizsgálat célja annak a megállapítása, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése a kárt okozó dömping folytatódásához vagy megismétlődéséhez vezet-e.

Dömping folytatódásának valószínűsége

(20) Annak vizsgálata során, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén várható-e a dömping folytatódása, felül kell vizsgálni, hogy jelenleg kimutatható-e dömping, valamint hogy várhatóan folytatódni fog-e ez a dömping. E tekintetben a 11. cikk (3) bekezdése szerinti felülvizsgálatnak a dömping meghatározására vonatkozó megállapításai alkalmazandók.

Dömping megismétlődésének valószínűsége

(21) Mivel egy dömping folytatódásának valószínűségére vonatkozó megállapítások önmagukban nem elegendőek annak meghatározására, hogy fenntartsák-e vagy hatályon kívül helyezzék az intézkedéseket - figyelembe véve, hogy ezek a megállapítások egy fokozatosan kifutó modellnek a Közösségbe irányuló kis volumenű kivitelén alapultak -, azt is megvizsgálták, hogy az intézkedések megszüntetése esetén valószínű-e a dömping megismétlődése. E tekintetben bizonyos jelek utalnak arra, hogy valószínűleg ez a Közösségbe irányuló behozatal jelentős mennyiségben megismétlődik. A értékesítés növekedését valószínűleg két forrás tenné lehetővé: egyrészt annak a viszonylag mobil termelési kapacitásnak a visszahelyezése Szingapúrba, amely a szingapúri exportáló termelőkkel kapcsolatban álló más harmadik országok piacain van jelen; másrészt az értékesítés egy részének átirányítása számos harmadik ország piacáról a Közösségbe, hogy kihasználják a közösségi piac kissé magasabb árait. Ezenkívül a Japánnal szemben hatályban lévő intézkedések is megerősítik e feltételezést.

(22) Az exportáló termelő szerint nem valószínű, hogy visszahelyeznék azt a termelést Szingapúrba, amelyet aztán értékesíthetnének a Közösségben, különösen, ha ezek az üzemek a Közösségben vannak. Ezek az egységek azonban nem működtek együtt e vizsgálat során, érveiket így nem lehetett ellenőrizni. Mindenesetre e termék története azt mutatja, hogy a termelés nagyon mobil, s viszonylag rövid időn belül áthelyezhető válaszként olyan eseményekre, mint a dömpingellenes vámok bevezetése. Például a Közösségben lévő üzemeket ilyen vámok kivetése után állították fel.

(23) A hasonló termék közösségi importára alapján indokolt a feltételezés, hogy ezek a behozatalok dömping áron történnek, különös tekintettel arra, hogy más harmadik országok piacain, ahol nincsenek hatályos intézkedések (például az Amerikai Egyesült Államok, Kanada, Malajzia, Indonézia, a Koreai Köztársaság, Izrael és Thaiföld), a jelentős mennyiségű szingapúri kivitel dömping árakon történik. Amennyiben e harmadik országok piacán alkalmazott árakat alkalmazzák minden közösségi értékesítés esetében is, akkor szintén dömping behozatal történne. Ez még akkor is igaz lenne, ha e harmadik országokhoz viszonyítva valamivel magasabb árakat alkalmaznának, hogy tükrözzék a Közösségben jelenleg érvényben lévő kissé magasabb árakat. Ezenkívül semmi sem utal arra, hogy a viszonylag magas szingapúri árak rövid távon megváltoznak, így indokolt a feltételezés - kellőképpen figyelembe véve a dömping behozatallal kapcsolatos eddigi gyakorlatot -, hogy a Közösségbe irányuló minden jelentős újbóli kivitel a Szingapúrban alkalmazott áraknál olcsóbban történne.

(24) Az exportáló termelő azzal érvelt, hogy nincs bizonyíték arra, hogy az exportáló termelőnek e harmadik országokban történő értékesítései dömping áron történtek, s erre vonatkozólag számításokat mutatott be egy modell kiviteléről, valamint e modell Közösségbe történő kiviteléből származó haszonkulcsról. E bizonyíték nem mutatta ki ezeknek az értékesítéseknek a tekintetében a dömpinget, nem utolsósorban azért, mert az adatok csak egyetlen modellre vonatkoztak, és mert a Közösségben történő értékesítésből származó nyereség nem jelentős. A Bizottságnak a harmadik országokba irányuló dömping kivitellel kapcsolatos megállapításai azokon az adatokon alapulnak, amelyeket az exportáló termelő adott meg az összes, harmadik országok piacain történő értékesítéseiről, ezek pedig egyértelműen kimutatták a dömpinget, mivel az exportárak általában lényegesen alacsonyabbak voltak a Szingapúrban alkalmazott áraknál.

Dömping meghatározása a 11. cikk (3) bekezdése alapján

(25) A felülvizsgálati kérelem állításának megfelelően, az intézkedések megszüntetése esetén a dömpingkülönbözet növekedne, a vizsgálat magában foglalta a vizsgálati időszak alatti dömping felülvizsgálatát is. E tekintetben csak egy exportáló termelő működött együtt a vizsgálatban, s a vizsgálat során ez a fél azt állította, hogy a közösségi értékesítései során már nem alkalmaz dömping árakat, ezért a kivitelére alkalmazott intézkedéseket meg kell szüntetni.

(26) Az exportáló termelő azon állításának vizsgálata során, hogy a dömping már megszűnt, az intézkedéseket pedig hatályon kívül kell helyezni, figyelembe vették, hogy a vizsgálati időszak alatt az intézkedések hatályban voltak, és így az intézkedések befolyásolhatták bármely, dömpingre vonatkozó számítást, különösen a Közösségbe irányuló behozatal volumenére és árára vonatkozó intézkedések. Az erre a vizsgálatra meghatározott időszak alatt az exportáló termelő által exportált mennyiség 315 egység volt. Ez jóval kisebb mennyiség, mint a jelenlegi intézkedésekhez vezető vizsgálati időszak alatt exportált mennyiség, azonban elegendőnek tekintették ahhoz, hogy ezek alapján újra kiszámítsák a dömpingkülöbözetet. E behozatal legnagyobb része azonban egy Hollandiában lévő importőrhöz irányult, amely nem működött együtt ebben a vizsgálatban, viszont olyan üzleti kapcsolatban állt az exportáló termelővel, mely túllépett az egyszerű vásárló-eladó viszonyon. E fél együttműködésének hiánya miatt nem lehetett megfelelően ellenőrizni, hogy ez a kapcsolat befolyásolta-e a kérdéses kivitel árait.

(27) Továbbá az exportáló azt állította, hogy van még egy vele kapcsolatban álló fél a Közösségben, amely szintén nem működött együtt ebben a vizsgálatban azonkívül, hogy átadott néhány általános információt a tevékenységével kapcsolatban. Ezért nem lehetett megállapítani, hogy a vállalat közvetve vagy közvetlenül részt vett-e a hasonló termék közösségi piaci értékesítésében.

(28) Ezenkívül az exportáló termelő dömpinget tagadó állítása egyetlen modellnek a közösségi exportára és e modell újabb változatának szingapúri értékesítési ára közötti összehasonlításon alapult, miközben az utóbbit több mint 20 %-kal kiigazították, hogy figyelembe vegyék a Szingapúrban értékesített modell állítólagos magasabb termelési költségeit.

(29) Az exportáló termelő egyszer sem mutatott be bizonyítékot arra, hogy ezek a különbségek befolyásolták a szingapúri piacon alkalmazott árakat. Például nem mutatott be bizonyítékot a régi és új modellek áraival kapcsolatban, amikor az új modelleket bevezették a piacra. Megvizsgálták a harmadik országok számára történő értékesítéseket annak megállapítására, hogy ezek alapján lehet-e végezni bármilyen kiigazítást, s a vizsgálatok azt mutatták, hogy amikor a két modellt ugyanazon a piacon értékesítették, az árak között nem volt olyan egyértelmű kapcsolat, amely igazolná az állítást. Néhány ország esetében a két modell ára körülbelül azonos volt, néhány ország esetében a "régebbi" változatnak, míg más országoknál az újabb verziónak volt a magasabb ára. A harmadik országokban értékesített két modell átlagárának az összehasonlítása azt mutatta, hogy az újabb változatnak körülbelül 6 %-kal volt magasabb az ára.

(30) E körülmények között megállapították, hogy a dömping csak akkor szűnne meg, ha a kért kiigazítást a fizikai jellemzők eltérésének tekintetében biztosítanák, mivel ha a kiigazítást nem, vagy csak a két szóban forgó modell közötti árkülönbség tekintetében biztosítanák, megmaradna a jelentős dömping.

(31) Így azon egyetlen kifutó modell behozatalának viszonylag kis volumene, amelynek nem volt Szingapúrban értékesített megfelelő modellje, valamint azon kapcsolatban álló vagy társult felek együttműködésének hiánya a vizsgálatban, amelyek kapcsolata túllép a szokásos vevő-eladó viszonyon arra enged következtetni, hogy a vizsgálati időszakra nem lehet megbízható és tartós dömpingkülönbözetet megállapítani.

(32) Ugyanilyen okok miatt visszautasították a vámok megemelésével kapcsolatos kérelmet. A vámokat csak akkor lehet megemelni vagy csökkenteni, ha a vizsgálati időszakra vonatkozó hosszú távú megállapítások megbízhatóak. E tekintetben nem mutattak be olyan megbízható bizonyítékot, amely indokolná a vámok megemelését. A hatályban lévő intézkedéseknek láthatóan fontos szerepe volt a jelentős mennyiségekben jelentkező dömping megakadályozásában.

(33) Azok a szingapúri exportáló termelők, akik nem működtek együtt a vizsgálatban, a dömpinget az alaprendelet 18. cikke (1) bekezdésének megfelelően a rendelkezésre álló tények alapján állapították meg. E tekintetben helyénvaló abból kiindulni, hogy az előző vizsgálatban megállapított tények a rendelkezésre álló legmegbízhatóbb tények. Ezért a CIF a közösség határán behozatali ár százalékában kifejezett 31 %-os maradék árrésben határozták meg a maradék dömpingkülönbözetet.

Következtetés

(34) A 11. cikk (2) bekezdése alapján történő felülvizsgálat azt jelzi, hogy az intézkedések megszüntetése esetén valószínűleg folytatódna és/vagy megismétlődne a dömping. A 11. cikk (3) bekezdése alapján történő felülvizsgálat nem lehet elvégezni, mivel ez a felülvizsgálat csak akkor indokolt, ha tartós változás mutatható ki a körülményekben.

D. A KÖZÖSSÉGI EBM-PIAC HELYZETE

1. A közösségi iparág szerkezete

(35) Mióta a Szingapúrból származó EBM behozatalára bevezették a jelenlegi dömpingellenes intézkedéseket 1993-ban, a közösségi iparág a versenyképessége fenntartása érdekében egy szerkezetátalakítási és konszolidációs programon ment keresztül. Az előző vizsgálatban összesen 9 vállalat működött együtt, azonban az iparágban végbement szerkezetátalakítási folyamatot követően csak 5 vállalat maradt a vizsgálati időszakban. Ahogy azt a (8) preambulumbekezdésben már említették, e vállalatok közül kettő működött együtt a jelenlegi vizsgálatban. A vizsgálat során bebizonyosodott, hogy a többi közösségi termelő is hasonló szerkezetátalakítást vitt végbe.

(36) Az együttműködő közösségi termelők a vizsgálati időszakban a közösségi termelés 39 %-át képviselik, így a közösségi termelés fő részét teszik ki. Ezek a termelők a továbbiakban a "közösségi iparág". Ezenkívül két nagy vállalat támogatta a felülvizsgálati kérelmet, de ezek nem működtek teljesen együtt a vizsgálat során. A kérelmet támogató vállalatok termelése így reprezentatív, mivel a közösségi termelés több mint 50 %-át teszi ki.

(37) Meg kell jegyezni, hogy az alaprendelet 4. cikke (1) bekezdése a) pontjának és (2) bekezdésének megfelelően a közösségi termelés reprezentativitásának fent említett kiszámítása során a teljes közösségi termelés meghatározásából kizárták azokat a Közösségben működő vállalatokat, amelyek kapcsolatban álltak a dömpingelő országok exportáló termelőivel.

2. Az EBM közösségi piaci fogyasztása

(38) A közösségi fogyasztást a közösségi iparág által megadott, ellenőrzött értékesítési adatok, a felülvizsgálati kérelemben (a nem együttműködő közösségi termelők értékesítése tekintetében) megadott adatok, valamint az Eurostattól kapott, a behozatal volumenére vonatkozó adatok alapján számították ki. Az elemzési időszak alatt a következő volt a fogyasztás:

EBM fogyasztás a Közösségben

(egység) |

1994 | 1995 | 1996 | 1997 | Vizsgálati időszak |

174448 | 161682 | 172314 | 177391 | 191341 |

(39) 1997-ben és a vizsgálati időszakban a fogyasztás növekedése főleg a kiskereskedők egyszeri, az euró bevezetéséből származó keresletnövekedésnek ("euró-hatás") volt tulajdonítható. 1997-től kezdve a kiskereskedők egyre inkább felismerték, hogy a régi EBM-t egy euró-kompatibilis EBM-re kell cserélniük. Ez az EBM-kereslet az értékesítési volumen növekedéséhez vezetett a Közösségben. Ez a kedvező helyzet azonban átmeneti jellegű, s az értékesítés volumene 2000-ben előreláthatólag visszaesik a szokásos szintre, majd 2001-től a szokásos szint alá csökken, 2004-ben pedig újra visszatér a rendes szintre.

(40) A szingapúri exportáló termelők jogi képviselői egy alternatív fogyasztási adatot adtak meg. Ezekre az adatokra az 1996-os adatok alapján, nagyrészt egyetlen tagállam figyelembevételével következtettek. A Bizottság ezért úgy ítélte meg, hogy a fent említett forrásokból származó adatok pontosabbak, teljesebbek és aktuálisabbak.

3. Az érintett behozatal

A behozatal volumene

(41) Az Eurostattól (a

8423815010

TARIC-kód segítségével) kapott adatok alapján az elemzési időszak alatt a Szingapúrból származó EBM-behozatal a következőképpen alakult.

A behozatal volumene

(egység) |

| 1994 | 1995 | 1996 | 1997 | Vizsgálati időszak |

Szingapúrból származó behozatal | 1785 | 3776 | 863 | 987 | 449 |

Piaci részesedés | 1,0 % | 2,3 % | 0,5 % | 0,6 % | 0,2 % |

(42) 1996-ban a behozatal volumenének csökkenése nagyrészt a Teraoka Weigh System Ltd.-re alkalmazandó vám növelésének tulajdonítható, amit a vámok semlegesítése miatt indított, s a 2937/95/EK rendelet elfogadását eredményező felülvizsgálat után vezettek be.

(43) A vizsgálati időszak alatt az együttműködő szingapúri exportáló termelők közösségi piaci értékesítései csak egyetlen modellt (a továbbiakban az A. modell) érintettek, s ezeket az elemzési időszak alatt nagyon kis mennyiségben importálták:

A behozatal volumene

(egység) |

| 1995 | 1996 | 1997 | Vizsgálati időszak |

A. modell | 1 | 487 | 738 | 315 |

(44) A Teraoka Weigh System PTE Ltd. azt állította, hogy a szingapúri behozatal alacsony piaci részesedése minimálisnak tekinthető. Azonban, meg kell jegyezni, hogy az alaprendelet minimumra vonatkozó rendelkezései csak az 5. cikk szerinti új esetekkel kapcsolatos eljárásokra vonatkoznak, nem pedig az érvényes intézkedések 11. cikk szerinti felülvizsgálataira. Ezenkívül az intézkedések valószínűleg csökkentették az ebből az országból származó behozatal volumenét.

Exportáló termelők által alkalmazott árak

(45) Mivel az exportáló termelők sem működtek együtt, a Bizottságnak értékelnie kellett, hogy milyen adatok állnak rendelkezésre az exportáló termelők által alkalmazott árak elemzéséhez. E tekintetben az Eurostat adatait nem tartották megfelelő információnak, mert azok nem adtak felvilágosítást az érintett modellről. Ezért azon exportáló termelő adatainak a felhasználását tartották helyesnek, amely egyedüliként értékesítési adatokat közölt a közösségi piacról. A közösségi iparág által értékesített reprezentatív modelleknek és az együttműködő exportáló termelő hasonló modelljének az ára közötti összehasonlítást a vizsgálati időszak alatti, a kereskedelem azonos szintjén történő (kereskedők/importőrök esetében alkalmazott árak) értékesítések alapján hajtották végre, amelyek nem tartalmazták a dömpingellenes vámokat. A minőségi eltérés tekintetében nem kellet kiigazítást végezni, mivel a használt modelleket a vásárló azonosnak tartották, így közvetlenül és teljes mértékben összehasonlíthatóak voltak. Bár úgy ítélték meg, hogy ezek a modellek méltányos összehasonlítást tesznek lehetővé, az exportáló termelő által értékesített kivitel alacsony értéke kétségtelenül nehézzé, ha nem lehetetlenné teszi az egyértelmű következtetéseket. A rendelkezésre álló korlátozott számú tranzakciók alapján azonban megállapították, hogy az érintett dömping behozatal során jelentős mértékben alákínált árakat alkalmaztak.

(46) Szükséges kiemelni, hogy az együttműködő exportáló termelő félrevezető adatokat adott meg a fenti számításban érintett fő importőr helyzetére vonatkozóan. Kezdetben a Bizottság szolgálatait arról tájékoztatták, hogy az importőr nem áll kapcsolatban a szingapúri exportőrrel, a vizsgálat későbbi szakaszában viszont azt állították róla, hogy a "Teraoka csoport része". Bár az importőr nem működött együtt a vizsgálatban, így az exportáló termelővel való kapcsolata nem volt egyértelműen meghatározható, a Bizottság elfogadta, hogy az importárakat nem befolyásolja az esetleges kapcsolat, s az alaprendelet 18. cikkének megfelelően a rendelkezésre álló legjobb információforrásként használta azokat.

4. A közösségi iparág helyzete

(47) Az alaprendelet 3. cikke (5) bekezdésének megfelelően a dömping behozatal közösségi iparágra gyakorolt hatásának vizsgálata során az összes, az iparág helyzetét befolyásoló gazdasági tényezőt és mutatót értékelték. Egyes tényezőkkel azonban nem foglalkoznak részletesen az alábbiakban, mivel azokat e vizsgálat során nem tartották lényegesnek a közösségi iparág helyzete szempontjából. Végül meg kell jegyezni, hogy e tényezők nem feltétlenül adnak meggyőző iránymutatást.

Termelés, kapacitáskihasználás és készletfelhasználás

(48) 1994 és 1996 között az összes EBM termelése csökkent, ezután azonban az euró hatásnak megfelelően növekedett, ahogy arra a (39) preambulumbekezdésben rámutattak. A közösségi iparág kapacitáskihasználásának mértéke 13 %-kal növekedett az elemzési időszak alatt.

Közösségi iparág termelése és kapacitása

Jelzőszám: 1994 = 100 | 1994 | 1995 | 1996 | 1997 | Vizsgálati időszak |

Az összes gyártott EBM mennyisége | 100 | 93 | 95 | 104 | 102 |

Kapacitás (az összes EBM) | 100 | 101 | 98 | 98 | 90 |

A kapacitáskihasználás mértéke (az összes EBM) | 100 | 92 | 98 | 105 | 113 |

Megállapították, hogy a készletváltozás mértéke nem befolyásolja jelentősen a közösségi iparág helyzetét, mivel a közösségi iparág megrendelésre termel, úgyhogy alig vannak készletei.

Értékesítési volumen

(49) A közösségi piacon a közösségi iparág összes EBM-üzemének értékesítési volumene csökkent az 1994 és 1996 között, ezután azonban az euró hatásnak megfelelően növekedett, ahogy arra a (39) preambulumbekezdésben rámutattak.

Az értékesítési volumen egységben

Jelzőszám: 1994 = 100 | 1994 | 1995 | 1996 | 1997 | Vizsgálati időszak |

A közösségi iparág értékesítései | 100 | 91 | 94 | 100 | 103 |

Értékesítési forgalom

(50) A közösségi iparágnak az összes EBM-mel elért értékesítési forgalma csökkent a közösségi piacon 1994 és 1997 között, ezután azonban az euró hatásnak megfelelően növekedett, ahogy arra a (39) preambulumbekezdésben rámutattak.

Értékesítési forgalom

Jelzőszám: 1994 = 100 | 1994 | 1995 | 1996 | 1997 | Vizsgálati időszak |

A közösségi iparág értékesítései | 100 | 93 | 90 | 85 | 90 |

Piaci részesedés és növekedés

(51) A közösségi iparág piaci részesedése 3 százalékponttal csökkent 1994-től a vizsgálati időszak végéig. Következésképpen a közösségi iparág nem tudta teljes mértékben kihasználni a piac növekedését.

Az árak alakulása

(52) A közösségben az EBM-árképzés elemzését minden egyes, a közösségi iparág által értékesített modell értékesítési ára alapján végezték. Az elemzési időszak alatt a független fogyasztóknak történő értékesítések során alkalmazott súlyozott átlagárak a következőképpen alakultak:

Az EBM-árak alakulása

(ECU/egység) |

Jelzőszám: 1994 = 100 | 1994 | 1995 | 1996 | 1997 | Vizsgálati időszak |

Az összes EBM | 100 | 103 | 95 | 83 | 87 |

1994 és a vizsgálati időszak között minden típus esetében 13 %-kal csökkentek az értékesítési árak. Az általános átlagárcsökkenés az EBM összes típusát érintette.

Jövedelmezőség

(53) Az EBM forgalmának hozama összességében az 1994-es alacsony pozitív szintről 10 % fölé növekedett a vizsgálati időszakban. A forgalom hozama az elemzési időszak kezdetén állandóan az ipar életképességéhez szükségesnek tekintett szint alatt volt. Az 1997-re és a vizsgálati időszakra vonatkozó kedvezőbb adatok a fent említett euró hatásnak, amely az értékesítés átmeneti fellendülésével járt, valamint kisebb mértékben az iparágban végrehajtott nagyméretű szerkezetátalakítás hatásainak köszönhetők, ahogy arra a (35) preambulumbekezdésben rámutattak. Ezenkívül a az érvényes dömpingellenes intézkedéseknek is pozitív hatása lesz.

A teljesítőképességgel kapcsolatos egyéb tényezők

(54) Nem készült részletes elemzés a pénzforgalom, a tőkeszerzési képesség (vagy befektetések) és a befektetések megtérülése tekintetében, mivel egy ilyen elemzés összességében érintené a vállalat helyzetét. A vállalatok más jellegű üzleti tevékenysége több mint 50 %-át teszi ki a vállalat teljes forgalmának, így egy átfogó elemzés nem szükségszerűen lenne reprezentatív a vizsgálat alatti termékre.

A tényleges dömpingkülönbözet közösségi iparágra gyakorolt hatása - figyelembe véve az érintett országokból származó behozatal volumenét és árait - nem tekinthető elhanyagolhatónak.

Termelékenység, foglalkoztatottság és bérek

(55) Az alábbi táblázat mutatja, hogy az elemzési időszak során a közösségi iparágban a foglalkoztatottság 32 %-kal csökkent.

Termelékenység alkalmazottanként

Jelzőszám: 1995 = 100 | 1995 | 1996 | 1997 | 1998 | Vizsgálati időszak |

Előállított egységek száma | 100 | 93 | 95 | 104 | 102 |

Alkalmazottak száma | 100 | 94 | 86 | 75 | 68 |

Termelékenység alkalmazottanként | 100 | 99 | 111 | 138 | 150 |

(56) Az alkalmazottankénti termelékenység 50 %-kal növekedett az elemzési időszak alatt.

(57) A bérekről az általános vállalati tevékenység egyéb fontos üzletágai miatt nem készült részletes elemzés. Egy ilyen elemzés összességében érintené a vállalat helyzetét, így nem lenne szükségszerűen reprezentatív a vizsgált termékre.

A közösségi iparág helyzetére vonatkozó következtetések

(58) A közösségi iparág egy nagyobb szerkezetátalakítási programon ment keresztül, és javította a termelési és értékesítési eljárásait, hogy kihasználja a hatályos intézkedések hatását. Azonban a nyomott árak továbbra is hátrányosan érintettek, s ez a haszonkulcs és a piaci részesedés, valamint a foglalkoztatottság csökkenéséhez vezetett. Az elemzési időszak alatt javult a nyereségesség, azonban - ahogy arra a (39) preambulumbekezdésben is rámutattak - ez csak a közösségi iparág életképességének fenntartásához volt elegendő, s főleg az "euró hatás" egyszeri előnyének volt tulajdonítható, így a nyereség szintje várhatóan visszatér az elemzési időszak fő része alatt megállapított szintre.

Ezért úgy ítélték meg, hogy a közösségi iparág nem épült fel teljesen abból a hátrányos helyzetből, amelyet az előző vizsgálat során megállapítottak.

E. A KÁR MEGISMÉTLŐDÉSÉNEK VALÓSZÍNŰSÉGE

1. A szingapúri exportáló termelők helyzetének elemzése

(59) A Szingapúrból származó behozatal alakulása a (41) preambulumbekezdésben lett bemutatva. A vámok semlegesítése miatt indított vizsgálatot követően növelték a dömpingellenes vámok mértékét, ami 1995 decemberében lépett hatályba, s ettől az időponttól kezdve befolyásolta a behozatal szintjét.

(60) A szingapúri exportáló termelők, bár a korábbinál kisebb mennyiségben, folytatták az értékesítést a közösségi piacon, a kérelmező iparág pedig közölte, hogy az értékesítés során meghatározott modellek bizonyos tagállamok piacain történő értékesítésére összpontosítottak, s nem értékesíttették a teljes termékskálát. A Bizottság megvizsgálta ezt az állítást, s az együttműködő exportáló termelő által benyújtott értékesítési adatokból kiderült, hogy azokat a piacokat, ahol az exportőrök úgy érezték, hogy főleg az alacsony árak alapján versenyezni tudnak anélkül, hogy igénybe vennék a közösségi iparág számára szükséges kiterjedt értékesítési és forgalmazási hálózatokat, valóban kifejezetten meghatározott modellekkel látták el.

A Közösség kiskereskedelmi ágazatát egyre inkább a nagy áruházláncok határozzák meg, amelyek éves adásvételi szerződéseket kötnek az EBM-ekre. Ezért az EBM-piac érzékeny árzuhanást erősítő olcsó ajánlatokra. A Bizottság ezért úgy ítélte meg, hogy a Szingapúrból származó behozatalt érintő olcsó ajánlatok könnyen a kár megismétlődéséhez vezethet, ha engedélyezik az érvényes dömpingellenes intézkedések megszüntetését.

(61) Az érintett termékkel kapcsolatos eddigi dömpingellenes vizsgálatok alapján a termelés mobil. A Bizottságnak véleménye szerint a Szingapúrból származó kivitel ismét gyorsan elérné a korábbi káros szintet, ha az érintett termék behozatalára vonatkozó intézkedések hatályukat vesztenék, és - figyelembe véve e vizsgálat megállapításait - a dömping behozatal folytatódna. Ez különösen igaz a jelenlegi helyzetben, ahol a fő szingapúri termelő egy japán termelővel áll kapcsolatban; azaz egy olyan ország termelőjével, amely esetében szintén valószínű a káros dömping megismétlődése.

(62) A termelés áthelyezésére vonatkozó fenti érven kívül az együttműködő exportáló termelőtől kapott adatok nem voltak egyértelműek a kapacitáskihasználás tekintetében. A tájékoztatás alapján a kapacitáskihasználás a névleges termelés 63 %-át és az elérhető termelési szint több mint 100 %-át tette ki a vizsgálati időszakban. A Bizottság azonban arra a következtetésre jutott, hogy a termelés mobilitása és az új berendezések egyszerű üzembe helyezése azt jelzi, hogy a termelés és a kivitel növekedhet az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén.

(63) A fő exportáló termelő szerint a Közösségben már üzembe helyezték a termelőberendezéseket, így nem valószínű, hogy a Szingapúrból a Közösségbe irányuló kivitel növekedne az intézkedések hatályvesztése után. Azonban ezek az üzemek nem működtek együtt a vizsgálat során. A néhány átadott adat alapján egyértelmű volt, hogy csak néhány modellt gyártottak a Közösségben, így a Bizottság szolgálatai arra a következtetésre jutottak, hogy a szélesebb kínálat érdekében Szingapúrból importálnak. Amennyiben az intézkedések hatályon kívül helyeznék, az európai termelést valószínűleg visszahelyeznék Szingapúrba.

(64) Azt is meg kell jegyezni, hogy a fő exportáló termelő más piacokon is (Amerikai Egyesült Államok, Kanada, Izrael, Koreai Köztársaság, Indonézia és Malajzia) alacsony áron értékesít. Ezekben az országokban a 665 egységnyi teljes értékesítési volumen esetében az értékesítési ár (vámok nélkül) 9 %-kal alacsonyabb volt, mint ugyanannak a modellnek a közösségi piaci ára. Ez egyértelműen mutatja, hogy a közösségi piac nagyon vonzó lenne a szingapúri exportáló termelők számára, amennyiben a dömpingellenes intézkedéseket hatályon kívül helyeznék.

(65) Amennyiben az intézkedéseket hatályon kívül helyeznék, akkor az árak alacsonyan, dömping szinten maradnának, a behozatal volumene pedig - mivel a közösségi piac egyre vonzóbbá válik - folyamatosan emelkedne.

2. A közösségi iparág helyzetének elemzése

(66) A vizsgálati időszak alatt a közösségi iparág értékesítési volumene az "euró hatás" miatt fellendült, azonban a (34) preambulumbekezdésben bemutatottaknak megfelelően ez nem lesz állandó jelenség. Mivel az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén valószínű a Szingapúrból származó olcsó dömping behozatal, az árak és a közösség iparág piaci részesedése várhatóan továbbra is kedvezőtlen irányba fognak változni.

(67) Az eladási árak átlagosan 13,3 %-kal csökkentek az 1994 és a vizsgálati időszak között, és ez a tendencia várhatóan folyatódni fog, mivel a közösségi iparág megpróbálja megtartani a piaci részesedését.

3. A kár megismétlődésével kapcsolatos következtetések

(68) Az (59)-(67) preambulumbekezdés megállapításaiból arra lehet következtetni, hogy az e behozatalokra bevezetett intézkedések hatályon kívül helyezése valószínűleg a kár megismétlődéséhez vezet az alaprendelet 3. cikke (5) bekezdésének értelmében. E következtetés megállapítása során a Bizottság figyelembe vette, hogy a közösségi EBM-iparág a nagy felhasználók miatt érzékeny a nyomott árakra.

(69) A Bizottság figyelembe vette azt a következtetést, hogy a termelőeszközök viszonylag könnyen áthelyezhetők más országokba, ami növeli a rendelkezésre álló kapacitást, az (59)-(65) preambulumbekezdés pedig rámutat, hogy a közösségi piac más harmadik országok piacaival összehasonlítva továbbra is vonzó a szingapúri exportáló termelők számára.

(70) Az intézkedések hatályon kívül helyezése tehát valószínűleg a közösségi iparágnak okozott kár megismétlődéséhez vezethet, s akár a közösségi termelés életképességét is veszélyeztetheti.

F. A KÖZÖSSÉGI ÉRDEK

1. Általános megjegyzések

(71) Az alaprendelet 21. cikkének megfelelően megvizsgálták, hogy a dömpingellenes vámok meghosszabbítása ellentétes-e a Közösség egészének az érdekével. A Közösség érdekének meghatározása a különböző érdekek - így a közösségi iparág, az importőrök és kereskedők, valamint az érintett termék felhasználóinak érdeke - mérlegelése alapján történt. A fenntartandó intézkedések várható hatásának értékelése érdekében a Bizottság felszólította az összes említett érdekelt felet, hogy szolgáltassanak adatokat.

(72) Emlékeztetni kell arra, hogy az előző vizsgálatban azt állapították meg, hogy az intézkedések elfogadása nem ellentétes a Közösség érdekével. Továbbá ez a vizsgálat felülvizsgálat, így egy olyan helyzetet elemez, ahol jelenleg is dömpingellenes intézkedések érvényesek. Ezért e vizsgálat az időpontja és jellege lehetővé teszi, hogy értékeljék a bevezetett dömpingellenes intézkedéseknek az érintett felekre gyakorolt bármely negatív hatását.

(73) A Bizottság azt is megvizsgálta, hogy milyen hatással vannak a dömpingellenes vámok a Szingapúrból importált EBM-re a közösségi iparág és más érdekelt felek, így a professzionális végfelhasználók speciális érdekei tekintetében.

2. A közösségi iparág érdeke

(74) Figyelembe véve a közösségi iparág továbbra is gyenge gazdasági helyzetét, különös tekintettel az elégtelen nyereségességre (az elemzési időszak kezdetén, középtávon), foglalkoztatásra és piaci részesedésre, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy káros dömping elleni intézkedések hiányában a közösségi iparág helyzete valószínűleg romlik. A Szingapúrból származó EBM-re vonatkozó korábbi felülvizsgálat alapján azt várták, hogy egyes közösségi termelők megszüntetik az EBM gyártását, s a foglalkoztatás szintje csökken, mivel ebben az időszakban az egyes termelők vesztesége jelentős volt. Bár az intézkedéseket 1993-ban fenntartották, a foglalkoztatottság szintje tovább csökkent, a fúziókban és befolyásszerzésekben megnyilvánuló konszolidálódási folyamatnak köszönhetően pedig a vállalatok továbbra is jelen voltak a közösségi piacon.

(75) A közösségi iparág további zsugorodása vagy helyzetének romlása negatív hatással lehet az iparág foglalkoztatottságra és a beruházásokra, s ez érinti mind az iparág szállítóit, mind a termeléshez kapcsolódó ágazatokat a közösségi iparágon belül. Hiszen az EBM technológiái összefüggenek egy egész sor más termékkel. Erre példa a kiskereskedelmi ágazatban használt más típusú elektronikus mérlegek (például ipari mérlegek) és készülékek (például a szeletelőgépek). Az EBM-termékekkel kapcsolatos technológiai szakértelem vesztesége egyben a globális versenyképesség veszteségét jelenti a kapcsolódó ágazatokban.

(76) Ezenkívül a vizsgálat rámutatott, hogy a közösségi iparág minden erőfeszítést megtett, hogy megfeleljen a japán és más országokbeli behozatalból adódó versenyhelyzetnek. Erre példa:

a) Az erősebb konszolidálódás (kevesebb vállalat).

b) A többlet kapacitás megszüntetése.

c) A modern gyártási módszerek és technológiák hangsúlyosabb alkalmazása (megrendelésre termelés, nagyobb mértékű gépesítés és számítógépes technológiák).

d) A termelékenység javítása.

e) A költségek csökkentése külső előállítók szerződtetésével néhány alkatrész gyártására, és

f) Befektetések új modellek gyártására.

(77) A közösségi termelők tehát készek, hogy a közösségi piacon jelen legyenek és versenyképesek maradjanak, és képesek arra, hogy előnyt kovácsoljanak a dömpingellenes intézkedések által biztosított, tisztességtelen kereskedelem elleni védelemből.

3. Más felek érdekei

(78) A Bizottság együttműködésre szólította fel a kiskereskedelemi, így az érintett termék számos felhasználója (áruházak) érdekeit is képviselő, testületet annak megállapítása érdekében, hogy az intézkedések jelentős hatást gyakoroltak-e felhasználókra.

(79) A testület nem hivatalosan arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy semmilyen észrevétel sem történt a kiskereskedelmi felhasználók részéről. Egy érdekelt fél sem jelentkezett. Az együttműködés hiánya kétségtelenül annak köszönhető, hogy a felhasználók összköltségeinek nagyon kis arányát teszi ki az EBM. Az intézkedések fenntartásának hatása ezen az erős versenynek kitett piacon elhanyagolhatónak tekinthető.

(80) A Bizottság a Közösségben lévő importőrök véleményét is ki akarta kérni, de nem kapott választ a kérdőívekre. Egyértelmű, hogy az intézkedések esetén az importőrök képesek lennének csökkenteni az értékesítési árat, valamint növelni a haszonkulcsot. A fent bemutatott, a dömpingre és az okozott kárra vonatkozó megállapítások alapján azonban ez a nyereségnövekedés kizárólag a folytatódó dömping eredménye lenne.

4. Következtetés

(81) A felhasználók és importőrök csekély együttműködése alapján nehéz arra következtetni, hogy az intézkedések mennyiben befolyásolják ezeknek az ágazatoknak a helyzetét. Megállapították, hogy a hatásuk elhanyagolható, különös tekintettel a kiskereskedelmi ágazatra, ahol a költségek nagyon kis hányadát teszi ki az EBM.

(82) Emlékeztetni kell arra, hogy várható, hogy a közösségi iparág - mely nagy erőfeszítéseket tett, hogy versenyképes maradjon - ismételten jelentősen károsodik. A közösségi iparágnak átmenetileg előnye származott az euró bevezetéséből. Viszont ha megszüntetik az intézkedéseket, figyelembe véve az euró egyre csökkenő hatását, a közösségi iparág helyzetbe várhatóan romlani fog, s ez a teljes közösségi termelés életképességét fenyegeti.

(83) A fentiek alapján a Bizottság megállapítja, hogy nincs olyan kényszerítő ok, amely a dömpingellenes intézkedések fenntartása ellen szólna.

G. VÉGLEGES INTÉZKEDÉSEK

(84) Emlékeztetni kell arra, hogy e felülvizsgálat kezdeményezése az alaprendeletnek a 11. cikke (2) bekezdése és 13. cikke (3) bekezdése alapján történt. A 11. cikk (3) bekezdés alapján kezdeményezett vizsgálat célja az volt, hogy felülvizsgálja a közösségi iparág azon állítását, hogy a körülmények megváltoztak, és az intézkedések hatályon kívül helyezése jelentősebb dömpinget eredményezne. Ebben az esetben a Bizottság a (61) preambulumbekezdésben felsorolt indokok miatt úgy határozott, hogy nem végzi el a 11. cikk (3) bekezdése szerinti felülvizsgálatot. A Bizottság megállapításai ezért a meglévő intézkedések megszüntetése esetén a káros dömping folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségéről szóló 11. cikk (2) bekezdése alapján meghatározott megállapításokon alapulnak.

(85) Mivel arra a következtetésre jutottak, hogy az intézkedések megszüntetése valószínűleg az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdése szerinti káros dömping folytatódásához vagy megismétlődéséhez vezet, a következő dömpingellenes vámokat kell kivetni:

Tereoka Weigh System PTE Ltd | 15,4 % |

Minden nem együttműködő vállalat | 31,0 % |

(86) A vizsgálat időtartamáról szóló (11) preambulumbekezdésben említett okok miatt helyénvaló, hogy az intézkedések időtartamát 4 évre korlátozzák,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1) Végleges dömpingellenes vámot vetnek ki a jelenleg az ex84238150 KN-kód (a 8423815010 TARIC-kód) alá sorolt, Szingapúrból származó, kiskereskedelemben való használatra szánt elektronikus mérlegek behozatalára, amelyek a tömeg, egységár és a fizetendő ár kijelzésére alkalmas digitális kijelzőt is (ezen adatok kinyomtatására alkalmas berendezéssel is) tartalmaznak.

(2) A termék vámkezelés előtti, költségmentes a közösség határán paritáson számított nettó ára alapján meghatározott vám:

31,0 % (kiegészítő TARIC-kód 8704), az alábbi vállalat által gyártott elektronikus bolti mérlegek kivételével, amelyekre a következő vámtételt kell alkalmazni:

Tereoka Weigh System PTE Ltd. (kiegészítő TARIC-kód 8703) | 15,4 % |

(3) Eltérő rendelkezés hiányában a vámokra vonatkozó hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

2. cikk

A dömpingellenes vámokat az e rendelet hatálybalépésétől számított 4 évig alkalmazzák.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2001. március 6-án.

a Tanács részéről

az elnök

I. Thalén

[1] HL L 56., 1996.3.6, 1. o. A legutóbb a 2238/2000/EK rendelettel (HL L 257., 2000.10.11., 2. o.) módosított rendelet.

[2] HL L 112., 1993.5.6, 20. o.

[3] HL L 263., 1993.10.22., 1. o.

[4] HL L 307., 1995.12.20., 30. o.

[5] HL L 104., 1993.4.29, 4. o.

[6] HL C 128., 1998.4.25, 11. o.

[7] HL C 262., 1999.9.16, 8. o.

[8] HL L 301., 2000.11.30., 42. o.

[9] HL C 125., 1998.4.23, 3. o.

[10] HL C 324., 1998.10.22., 4. o.

--------------------------------------------------