BH 2022.5.140 Az alperes személyének tisztázatlansága, az eljárás formájának és a per típusának keveredése az ítélet hatályon kívül helyezésére vezető súlyos jogszabálysértés, amely az elsőfokú eljárás lényeges szabályai megszegésének minősül [2017. évi I. törvény 18. § (1) bek., 25. §].

A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes 2016. február 8-án kelt és 2016. március 11-én érkeztetett végrehajtási kérelmet nyújtott be Budapest Főváros Kormányhivatala II. kerületi Hivatalánál (a továbbiakban: alperes). Kérelmében a Fővárosi Bíróság 2008. február 19. napján kelt, 50.Pf.631.167/2007/18. számú ítéletében - a közte és gyermeke között - szabályozott kapcsolattartásra figyelemmel a 2016. január 29-én elmaradt páros hétvégi kapcsolattartás és az annak 2016. február 5. napjára előírt pótlás végrehajtásának elrendelését kérte.

A kereseti kérelem és az alperes védekezése

[2] A felperes a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon 2018. augusztus 22-én érkeztetett beadványában a Fővárosi Gyámhivatal döntéshozatalra kötelezését kérte a 2016. február 8-án benyújtott kérelme tárgyában, mivel a kérelme tárgyában döntés nem született.

[3] Az alperes a perben védiratot nem terjesztett elő.

Az elsőfokú ítélet

[4] Az elsőfokú bíróság a fellebbezéssel támadott ítéletében megállapította az alperes mulasztását, és kötelezte az alperest a felperes 2016. február 8-án benyújtott végrehajtási kérelme tárgyában való döntéshozatalra.

[5] Az elsőfokú ítélet tényállása szerint a végrehajtási kérelmet az alperes 2016. február 8-án átvette. A felperes a 2017. május 3-án kelt beadványában tájékoztatást kért az alperestől arra vonatkozóan, hogy ügyeiben milyen eljárási cselekményeket végzett 2016. augusztus 22. és 2017. május 3. között. A felperes a beadványra semmilyen tájékoztatást nem kapott az alperestől.

[6] Indokolása szerint a felperes keresete alapján vizsgálnia kellett, hogy az alperes a felperes kérelmét elbírálta-e. Ennek érdekében a per során több végzésében - 9. és 10. sorszám alatt - felhívta az alperest, hogy védiratát, nyilatkozatait, észrevételeit terjessze elő, az alperes azonban a részére sikeresen kézbesített felhívások ellenére nyilatkozatot nem tett.

[7] Hivatkozott a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény a kérelem benyújtásakor hatályos 4:185. §-ának rendelkezésére, amely szerint a kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtásáról a gyámhatóság gondoskodik. E rendelkezés alapján az alperesnek a közigazgatási eljárás lefolytatására jogszabályban rögzített kötelezettsége volt. Tekintettel arra, hogy az alperes nem tett nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a felperes kérelmét elbírálta-e, illetőleg erre vonatkozó adat a per során sem merült fel, ezért az alperes mulasztását a Kp. 129. § (1) bekezdése alapján megállapította, és a Kp. 129. § (3) bekezdés figyelembevételével kötelezte az alperest a felperes kérelmének elbírálására.

[8] Az elsőfokú bíróság a 2021. november 23. napján kelt 2.K.704.456/2020/20. számú végzésével a felperes ítélet kijavítása iránti kérelmét - amelyben alperesként Budapest Főváros Kormányhivatalát kérte megjelölni - elutasította.

A fellebbezés

[9] Az elsőfokú ítélettel szemben az alperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. Az alperes a fellebbezésében tárgyalás tartását kérte.

[10] Eljárási jogszabálysértésként kifogásolta az elsőfokú ítéletben alperesként történő megjelölését, illetőleg a képviselőjeként a jogtanácsosnak a feltüntetését. A Kp. 18. § (1) bekezdésében foglaltakra hivatkozással hangsúlyozta, hogy a pert az utolsó fokon eljárni köteles közigazgatási szerv ellen kell megindítani, amely jelen ügyben nem a Budapest Főváros Kormányhivatala II. Kerületi Hivatala, hanem a Budapest Főváros Kormányhivatala Gyámügyi és Igazságügyi Főosztály.

[11] Hivatkozott továbbá arra, hogy a Kp. 26. § (4) bekezdése alapján az elsőfokú közigazgatási szerv részére kifejezetten meghatalmazást kell adni a perbeli képviseletre, melynek hiányában nem járhat el a Budapest Főváros Kormányhivatala II. kerületi Hivatala. A kormányhivatalt a járási hivatal, illetve a járási hivatalvezető hatáskörébe tartozó ügyekben a járási hivatalvezető képviselheti. Az elsőfokú ítéletben az alperes képviselőjeként feltüntetett jogtanácsos már nem képviseli Budapest Főváros Kormányhivatalát.

[12] A Kp. 41. § (1) bekezdésének megsértésére hivatkozással vitatta az elsőfokú ítélet indokolását, ugyanis nem tudott a perről, arról iratot, keresetlevelet, felhívó végzést - 2019. február 2. napján kelt 9. sorszámú, 2021. március 25-én kelt 10. sorszámú végzés - nem kapott, ezért nyilatkozni sem tudott a perben.