A Zalaegerszegi Törvényszék P.20344/2016/42. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 2. §, (1) bek., 78. §, 164. §, (1) bek., 256/A. §, (1) bek., 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) 128. §, (1) bek., 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 14. §] Bíró: Klein Zsuzsánna

helységnév6 Törvényszék

5.P.20.344/2016/42. szám

A ügyvéd neve, címe1 szám alatti által képviselt felperes neve felperes címe1 szám alatti lakos felperesnek, a jogtanácsos neve, címe1. által képviselt alperes nevealperes címe1 szám alatti székhelyű alperes ellen, személyiségi jogsértés megállapítása stb. iránt indított perében

Í T É L E T:

A bíróság a felperes kereseti kérelmét elutasítja.

A feljegyzett kereseti illetéket az állam viseli.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperes részére 15 nap alatt 25.000,- /huszonötezer/ Ft perköltséget.

A felperes pártfogó ügyvédje munkadíját 100 %-ban állapítja meg, amelyet az állam visel.

Az ítélet ellen fellebbezésnek van helye a Pécsi Ítélőtáblához címzetten, amelyet az ítélet kézhezvételétől számított 15 nap alatt írásban, jogi képviselő által a helységnév6 Törvényszékhez lehet benyújtani.

Figyelmezteti a feleket, hogy a fellebbezési határidőben közösen kérhetik, hogy a fellebbezésüket a Pécsi Ítélőtábla tárgyaláson kívül bírálja el, illetve a Pp. 256/A. § (1) bekezdés b-d/ pontok esetén tárgyalás tartását kérhetik.

I N D O K O L Á S

A bíróság a keresetlevél tartalma, írásbeli ellenkérelem, előkészítő iratok és a rendelkezésre álló gyámhatósági iratanyag áttanulmányozása, valamint a per egyéb adatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A felperes és személy neve1 élettársi kapcsolatából 2005. január 10. napján született felperes neve nevű gyermek.

A helységnév1 Városi Bíróság ügyszám1. számú egyezséget jóváhagyó végzése alapján a gyermek az édesanyjánál került elhelyezésre.

A szülői felügyeleti jogokat az édesanya gyakorolja.

A felperes 2009 januárja óta életvitelszerűen helységnév2 él, ritkán jár haza, így gyermekével a kapcsolatot nem személyesen, hanem "viber" és "skype" útján tartja.

A jelenleg hatályos helységnév3 Kormányhivatal ügyszám2. számú határozattal megváltoztatott helységnév3 Kormányhivatal helységnév4 Járási Hivatal ügyszám3 számú döntése szerinti kapcsolattartási rend alapján felperes neve személyes találkozást nélkülöző folyamatos kapcsolattartás keretében jogosult a gyermekkel minden vasárnap este skype útján 19 és 19.30 között kapcsolatot tartani.

Az apa és a gyermeke között a kapcsolattartás évek óta konfliktussal terhelt. Felperes emiatt folyamatosan a gyámhatóság segítségét veszi igénybe, a kapcsolattartás elmaradása miatt rendszeresek a végrehajtási eljárások. A felperes által csatolt legutóbbi határozatok egyikében a helységnév3 Kormányhivatal ügyszám4. számú határozatával - az elsőfokú határozatot megváltoztatva elrendelte a 2017. május 14. elmaradt skype útján történő kapcsolattartás pótlását.

A határozat indokolása leszögezi, hogy a gyermek a kapcsolattartás időpontját tudja, az anya a technikai hátteret biztosítja, de a gyermek érzelmi felkészítéséről nem gondoskodik.

A Gyvt. 128. § (1) bekezdése szerint eljárva gyámügyi eljárásban meghallgatta a gyámhatóság az anyát és gyermeket, aki az apával történő kapcsolattartásra nehezen hajlandó, az apa "állandó feljelentgetései" miatt ellenérzései vannak, azt szeretné, ha az apa békén hagyná őket.

Az apa viszont ragaszkodik a jogaihoz, közlése szerint a kapcsolattartás elégtelensége miatt 2017. augusztus 12-től a gyermek védelembe vételére került sor.

A felperes apai kapcsolattartási ügyében a alperes neve kijelölés alapján 2015-2016. évben járt el. Korábban a helységnév5 Gyámügyi Közigazgatási Szervek jártak el, amelyek szervek tevékenységét felperes jogszabálysértőnek tartva 2015. évben két ízben kizárási kérelmet terjesztett elő.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma a kizárási kérelmeknek helyt adva az ügyszám5. számú 2015. május 21. napján kelt végzéssel apai kapcsolattartási ügyekben és eseti gyám rendelése tárgyában is a alperes nevet jelölte ki.

A felperes a helységnév5 Kormányhivatal ellen pert indított a tisztességes eljáráshoz, az ügy ésszerű időn belül befejezéséhez való joga, emberi méltósága megsértése miatt, amely jogerősen a kereset elutasításával zárult.

A felperes a alperes neve munkájával sem volt elégedett.

A felperes a alperes neve Járási Hivatala ügyszám6. számú azon döntését kifogásolta, hogy a folyamatban levő 7 végrehajtási ügyében a gyámhatóság az eljárásokat felfüggesztette és a felek közötti viták lezárása megfelelő együttműködés kialakítása érdekében közvetítői eljárást rendelt el.

A alperes nevehelységnév6 Járási Hivatala ügyszám7. számú végzéséből kitűnően az alperest 2016. március 18. napján kelt határozatával mint elsőfokú gyámhatóságot az a kiskorú részére eseti gyám kirendelése és az apai kapcsolattartásra vonatkozó összes ügyében is a további eljárásból kizárta.

Ezt követően az alperes nem járt el a felperes apai kapcsolattartási ügyeiben.

***

A felperes kereseti kérelmében kérte, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy az alperes súlyosan megsértette a felperes tisztességes eljáráshoz, az eljárás ésszerű befejezéséhez való jogát, azáltal, hogy az apai kapcsolattartás zavartalansága érdekében nem tette meg a szükséges intézkedéseket, késlekedett a végrehajtási kérelmek elbírálásával, az abuzáló szülőt nem jelentette fel, az értesítéshez fűződő szülői joga is sérült. Alperes megsértette az egyenlő bánásmód követelményét is azzal, hogy egyoldalú eljárást folytatott le az apa hátrányára.

Kérte az alperest bocsánatkérésre kötelezni, és eltiltani a további jogsértéstől, továbbá 500.000,- Ft sérelemdíjra tartott igényt. Kérte továbbá megállapítani, hogy a kapcsolattartás akadályozása megsértette a felperes és a kiskorú gyermekhez a személyhez fűződő jogait, majd keresete jogcímeként a közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítésére is hivatkozott. Sérelmezte, hogy a gyermeket a helységnév1 Járási Gyámügyi Osztály személyesen is meghallgatta, mivel ez a gyerek érdekeit nem szolgálta. Kérte, hogy a bíróság a kiskorú gyermeket II. rendű alperesként vonja perbe és rendeljen ki a részére eseti gyámot.

Alperes a kereset elutasítását kérte.

Álláspontja szerint a felperes kereseti kérelme a jogsérelmet konkrétan nem, csak általánosságban jelölte meg, általánosságban az alperes betartotta a jogszabályokat, a felperes személyiségi jogai nem sérültek, a hivatal a felperest hátrányosan nem különböztette meg és az eljárás elhúzódására sem került sor. Konkrétumok hiányában a kereseti kérelmet érdemi tárgyalásra alkalmatlannak találta. Arra hivatkozott, hogy a tisztességes eljáráshoz való jog személyiségi jogként nem ismerhető el, mivel a védendő érték nem közvetlenül az emberi személyiségből fakad. Önmagában az eljárási szabálysértés sem jelentheti a személyiségi jog sérelmét, mert abban az esetben sem a személy ellen irányuló közvetlen támadás miatt éri sérelem a felperest. A Ket. az alapelvek között nem szabályozza az eljárás ésszerű határidőn belül való elbírálásához való jogot, az ügyintézési határidők, illetve az államigazgatás hallgatása esetén igénybe vehető ügyféli eszközök azonban garanciát nyújtanak ahhoz, hogy a jogszabályban meghatározott határidőn belül döntés szülessen az ügyben. A felperes nem jelölte meg a keresetlevelében, mely közigazgatási eljárásban nem értesítette őt az eljárt hatóság az eljárás indításáról. A felperes kiskorú sérelmére elkövetett jogsértéssel vádolja a gyermeke anyját, azonban ezt nem jelölte meg, hogy az abuzus milyen formájával, amely miatt az alperesnek feljelentéssel kellett volna élni a nyomozó hatóság felé. A bizonyítás a perben a felperest terhelte, amelynek nem tett eleget, felróható magatartás közigazgatási eljárással összefüggésben az alperes részéről viszont nem állapítható meg.