A Legfelsőbb Bíróság Pfv.20686/2008/8. számú határozata közös tulajdon megszüntetése tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 148. §, 157. §, 616. §] Bírók: Csentericsné dr. Ágh Bíró Ágnes, Orosz Árpád, Szabó Julia

Pfv.I.20.686/2008/8.szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága dr. Molnár László ügyvéd - kirendelt eseti gondnok által képviselt felperesnek dr. Kardos László ügyvéd által képviselt I. rendű és II. rendű alperesek ellen közös tulajdon megszüntetése iránt a Nyíregyházi Városi Bíróságon 40.P.21.287/2005. számon folyamatban volt, majd a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság 2008. január 8-án meghozott 3.Pf.21.706/2007/7. számú ítéletével befejezett perében az említett másodfokú határozat ellen az I. rendű alperes részéről 18. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság 3.Pf.21.706/2007/7. számú jogerős ítéletét hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. rendű alperesnek 50.000 (Ötvenezer) forint együttes fellebbezési és felülvizsgálati eljárási költséget.

Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s :

A 2002. február 4-én elhunyt ... örökhagyónak a felperes az unokája, az I. rendű alperes a házastársa, a II. rendű alperes pedig az I. rendű alperes és az örökhagyó utolsó házasságából született közös gyermeke.

A .../14. hrsz. alatt nyilvántartott ... tér 5. I. emelet 15. szám alatti 51 m2 alapterületű társasházi öröklakás az örökhagyó és az I. rendű alperes közös tulajdonában állt. Az örökhagyó halálát követően tulajdoni illetőségét 2/8-2/8 arányban a felperes és a II. rendű alperes örökölte az I. rendű alperes özvegyi haszonélvezeti jogával terhelten. A lakásban az alperesek az örökhagyóval együtt éltek. A lakást az örökhagyó halálát követően kizárólagosan az alperesek használják.

A felperes azon indokból, hogy az ingatlannak semmi hasznát nem látja, keresetében a közös tulajdon megszüntetését kérte, elsődlegesen az alperesek által történő megváltással, másodlagosan árverési értékesítéssel.

Az alperesek a kereset elutasítását kérték. Teljesítő-képtelenségükre, valamint az I. rendű alperest megillető haszonélvezeti jog sérelmére hivatkoztak.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Megállapította, hogy a le nem rótt illetéket és az előlegezett költséget az állam viseli.

Az elsőfokú bíróság ítéletében tényként megállapította, hogy a beköltözhető ingatlan forgalmi értéke 6.960.000 forint, az özvegyi haszonélvezeti jog értéke 1.392.000 forint. Az I. rendű alperes havi nettó jövedelme 68.000 forint; a II. rendű alperes jövedelme a minimálbér volt, de munkaviszonya megszűnt. Az alpereseknek nincs megtakarítása, amely fedezetet nyújtana a felperes tulajdoni illetősége megváltására, nem hitelképesek.

A bíróság kifejtette, hogy a felperes tulajdoni hányadának megváltásával az I. rendű alperes haszonélvezeti jogának a megváltására is sor kerülne "a felperes tulajdonjogának értékébe történő beszámítással". Ezáltal a Ptk. 616. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezés és az özvegyi jog lényege, - amely azt biztosítja, hogy az özvegy lakhatása a korábbi körülményeknek megfelelően fennmaradjon - sérülne. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint megváltásra ezért nem kötelezhető az I. rendű alperes és ugyanezen okból alaptalan az árverési értékesítésre irányuló másodlagos kereset is.

Hivatkozott az elsőfokú bíróság a PK 10. számú állásfoglalás III. pontjára is. Álláspontja szerint a felperes a közös tulajdon megszüntetés iránti jogát visszaélésszerűen gyakorolta, azzal az I. rendű alperes méltányos érdekeit súlyosan sérti.

A felperes fellebbezése alapján a másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a perbeli ingatlanon fennálló közös tulajdont részben megszüntette: a felperes 1/2 tulajdoni illetőségét 1.218.000 forint ellenében az I. rendű alperes tulajdonába adta, közös tulajdon megszüntetése jogcímén. Kötelezte az I. rendű alperest, hogy hat hónapon belül fizessen meg a felperesnek 1.218.000 forint megváltási árat. Megkereste a földhivatalt a tulajdonosváltozásnak - a megváltási ár kifizetésének igazolását követő - átvezetése végett. Az I. rendű alperest 73.100 forint feljegyzett kereseti és 73.100 forint fellebbezési illeték megfizetésére kötelezte azzal, hogy ezt meghaladóan - mindkétfokú - eljárási költségeiket a felek maguk viselik.

A másodfokú bíróság a tényállást kiegészítette azzal: az I. rendű alperes közalkalmazotti jogviszonyban, asszisztensi beosztásban dolgozik, havi munkabére 78.609 forint; a II. rendű alperest - akiknek továbbra sincs munkaviszonya, jövedelemmel nem rendelkezik - a bíróság időközben 735.405 forint és 2005. január 1-től járó kamatát magában foglaló kártérítés fizetésére kötelezte tíz havi egyenlő részletfizetéssel.

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróságnak a Ptk. 148. § (2) bekezdésével kapcsolatos jogi álláspontjával szemben kifejtette, hogy az I. rendű alperes érdekei nem sérülnek a közös tulajdon megszüntetésével, sőt jogai bővülnek az elsődleges kereseti kérelem teljesítésével, mert nagyobb arányú tulajdont szerez. Megítélése szerint az I. rendű alperes - akinek munkahelye, rendszeres jövedelme van - a peres eljárás 2005. tavaszán történt megindítása óta a teljesítésre is felkészülhetett. Szó sincs az I. rendű alperest érintően olyan visszaélésszerű joggyakorlásról vagy jogos érdekeit súlyosan sértő magatartásról, amely miatt a keresetet vele szemben el kellene utasítani. Ugyanakkor azzal egyetértett, hogy a fizetésképtelen II. rendű alperes megváltásra nem kötelezhető.

Az I. rendű alperes által fizetendő megváltási árat 1.218.000 forintban állapította meg. Az ingatlan 6.960.000 forintos forgalmi értékéből indult ki, és a felperes tulajdoni hányadának értékét (1.740.000 forint) az 1990. évi XCIII. törvény (Illetéktörvény) 72. §-a szerint az egész ingatlan értéke 1/20 része hatszorosának megfelelő haszonélvezeti jog értékével (522.000 forint) csökkentette.

A jogerős ítélet ellen az I. rendű alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, melyben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte.