A Kúria Knk.37521/2013/2. számú precedensképes határozata. Bírók: Balogh Zsolt, Kozma György, Marosi Ildikó

A határozat elvi tartalma:

Nem sérti az Alaptörvényt és a népszavazásra vonatkozó törvényeket a dohánytermékek kiskereskedelmi árrésével kapcsolatban feltett kérdés.

***********

KÚRIA

Knk.IV.37.521/2013/2.szám

A Kúria a dr. Kővári Béla ügyvéd által képviselt (Kővári Béla Ügyvédi Iroda; Cím1) Felperes1 (Cím2 indítványozónak az Országos Választási Bizottság országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítése tárgyában meghozott 118/2013. (VII.17.) számú határozata ellen benyújtott kifogása alapján az alulírott helyen és napon - nemperes eljárásban - meghozta a következő

v é g z é s t:

A Kúria az Országos Választási Bizottság 118/2013. (VII. 17.) OVB határozatát helybenhagyja.

A Kúria elrendeli végzésének a Magyar Közlönyben való közzétételét.

A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

I.

2013. június 27-én az Országos Választási Bizottsághoz aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtották be az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 2. §-a szerinti hitelesítés céljából. Az aláírásgyűjtő íven a következő szerepelt:

"Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés úgy módosítsa, a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvényben meghatározott kiskereskedelmi árrés mértékét, hogy a legnagyobb kereskedelmi árrés mértéke a dohánytermék - adókkal nem csökkentett - kiskereskedelmi eladási árának 3,33%-a legyen?"

Az Országos Választási Bizottság megállapította, hogy az aláírásgyűjtő ív a törvényben meghatározott formai, valamint a népszavazásra feltenni kívánt kérdésre vonatkozó tartalmi követelményeknek eleget tesz, ezért a 118/2013. (VII. 17.) OVB határozatában (a továbbiakban: OVB hat.)a kérdést hitelesítette.

Felperes1 az OVB hat. ellen a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: új Ve.) 349. § (1) bekezdés c) pontja által alkalmazandó 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 130. § (1) bekezdése alapján - az abban foglalt határidőn belül - kifogást nyújtott be, s kérte az OVB hat. megsemmisítését valamint az Országos Választási Bizottság új eljárásra utasítását.

Az indítványozó szerint a népszavazási kezdeményezésre feltenni kívánt kérdés nem felel meg a Ve. 3. §-ában meghatározott jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének, sérti az Nsztv. 13. § (1) bekezdésébe foglalt egyértelműség követelményét, a kérdés alapján megalkotandó törvény Alaptörvény-ellenesnek minősülne, végül a kérdés az Alaptörvény 8. § (3) bekezdés b) pontjában foglaltak szerint tiltott népszavazási tárgykörnek minősül.

II.

A kifogás nem alapos.

1. Az indítványozó szerint a rendeltetésszerű joggyakorlás elve azért sérül, mert a feltenni kívánt kérdés kívül esik az ország sorsát érintő legfontosabb ügyek körén, ezért összeegyezhetetlen a népszavazás alkotmányos szerepével. A jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás azért is sérül, mert nyilvánvaló, hogy a dohány-termékkiskereskedők megélhetésének, "profitabilitásának elnehezítésére" irányul.

Az Alaptörvény 8. cikk (2) bekezdése szerint országos népszavazás tárgya az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdés lehet. Jelen ügyben a népszavazási kezdeményezés a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény (a továbbiakban: Fdvtv.) módosítására irányul, amely az Országgyűlés hatáskörébe tartozik.

A Ve. 3. §-a a választási eljárás alapelveit határozza meg, amely a választásban résztvevő személyeket érinti. A Ve. 3. § d) pontja értelmében a választási eljárás szabályainak alkalmazása során a választásban érintett résztvevőknek érvényre kell juttatniuk a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvi követelményét.

A Ve.-ben megfogalmazott jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye eljárási szabály, a népszavazás jogintézményével való visszaélés ellen fogalmazódott meg. Az Alkotmánybíróság a 18/2008. (III. 12.) AB határozatában értelmezte a rendeletetésszerű joggyakorlás Ve. 3. § d) pontjában foglalt követelményét arra a helyzetre tekintettel, hogy tömegesen nyújtottak be "komolytalan", a népszavazás jogintézményével ellentétes kérdéseket. A határozat szerint "[a] a rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye a hitelesítési eljárás kezdeményezése során azt jelenti, hogy az aláírásgyűjtés kezdeményezőjének az országos népszavazás alkotmányos rendeltetésére, a közvetlen hatalomgyakorlás kivételességére, az állam életében betöltött szerepére és súlyára tekintettel kell eljárnia. Felelősségteljesen, annak tudatában kell benyújtania kezdeményezését, hogy az általa útjára indított népszavazási eljárás állásfoglalásra készteti az ország valamennyi választópolgárát, és annak eredményeként az Országgyűlést kötelező döntés születik, amely országgyűlési döntéssé, törvénnyé válva hosszabb távon meghatározza a polgárok jogait, kötelezettségeit, befolyásolja a társadalom életét." (ABH 2008, 212.) Az Alkotmánybíróság e határozatában azt is rögzítette, hogy a rendeltetésellenes joggyakorlás kritériumai minden esetre általánosan alkalmazható jelleggel nem meghatározhatók, esetről esetre, a konkrét ügy összes körülményeinek vizsgálata alapján lehet megállapítani azokat a választópolgári magatartásokat, amelyek a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményével ellentétesek. Így pl. az Alkotmánybíróság a 149/2011. (XII.2.) AB végzésében a Ve. e szabályának megsértését állapította meg akkor, amikor a népszavazás kezdeményezője által hitelesítés céljából benyújtott kérdést az OVB hitelesítette, majd azt követően a népszavazás kezdeményezője - az OVB számára kedvező döntését - kifogásával megtámadta az Alkotmánybíróság előtt.