A Győri Ítélőtábla Bf.55/2021/11. számú határozata erőszakos közösülés/szexuális erőszak bűntette tárgyában. [2012. évi C. törvény (Btk.) 197. § (3) bek.] Bírók: Péntek László, Szalainé dr. Joánovits Krisztina, Széplaki László
A határozat elvi tartalma:
A közvetlen és közvetett bizonyítékok mérlegelése és a büntetés kiszabási körülmények vizsgálata a szexuális erőszak bűntette miatt folyamatban lévő eljárásban
Kapcsolódó határozatok:
Székesfehérvári Törvényszék B.31/2020/44., *Győri Ítélőtábla Bf.55/2021/11.*, 3425/2023. (X. 11.) AB végzés
***********
Győri Ítélőtábla mint másodfokú bíróság
Bf.III.55/2021/11.
A Győri Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Győrött, 2021. október 6. napján megtartott nyilvános ülés alapján meghozta a következő
v é g z é s t:
A szexuális erőszak bűntette és más bűncselekmény miatt Terhelt1 ellen indult büntetőügyben a Székesfehérvári Törvényszék 2021. május 21. napján kihirdetett 4.B.31/2020/44. számú ítéletét helybenhagyja azzal, hogy a vádlott személyazonosító igazolványának száma: 818710 HE.
I n d o k o l á s :
[1] A Székesfehérvári Törvényszék 2021. május 21. napján kihirdetett 4.B.31/2020/44. számú ítéletében bűnösnek mondta ki Terhelt1 vádlottat szexuális erőszak bűntettében [Btk.197. § (1) bekezdés b) pont, (3) bekezdés a) pont és b) pont, (4) bekezdés b) pont], illetve gyermekpornográfia bűntettének kísérletében [Btk.204. § (1) bekezdés b) pont, (2) bekezdés]. A bíróság ezért őt - halmazati büntetésül - 6 év fegyházban végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre, 6 év közügyektől eltiltásra és végleges hatályú foglalkozástól eltiltásra ítélte. Megállapította, hogy a vádlott legkorábban a büntetés 2/3-ad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Rendelkezett a vádlott által előzetes fogvartartásban töltött idő szabadságvesztés büntetésbe történő beszámításáról, a lefoglalt bűnjelekről és a bűnügyi költség viseléséről. Az elsőfokú bíróság az ítélet kihirdetését követően a Be. 552. § (2) bekezdése alapján elrendelte a vádlott a bűnügyi felügyeletét.
[2] Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az ügyészség a vádlott terhére a kiszabott szabadságvesztés súlyosítása és a közügyektől eltiltás tartamának felemelése érdekében, míg Terhelt1 vádlott és védője felmentés érdekében jelentett be fellebbezést.
[3] A Fejér Megyei Főügyészség a fellebbezése indokolásában előadta, hogy álláspontja szerint az elsőfokú bíróság által alkalmazott joghátrány - figyelemmel a bűncselekmény kiemelkedő tárgyi súlyára, az irányadó 13 év 9 hónap középmértékre, a vádlott személyében rejlő társadalomra veszélyességre és a sértettnek okozott súlyos traumára - eltúlzottan enyhe, a speciális és generális prevenció elérésére nem alkalmas. Hivatkozott arra, hogy a törvényszék a büntetéskiszabási körülményeket nem megfelelően vette figyelembe, az időmúlásnak és a vádlott fiatal korának túl nagy, míg a sértettnek okozott súlyos traumának túl kevés jelentőséget tulajdonított. Mindezekre figyelemmel indítványozta, hogy az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét változtassa meg és mind a szabadságvesztés, mind pedig a közügyektől eltiltás vonatkozásában súlyosabb büntetést szabjon ki a vádlottal szemben.
[4] A Győri Fellebbviteli Főügyészség Bf.153/2021/2-I. számú átiratában az ügyészség fellebbezését fenntartotta, kifejtette, hogy a vádlott és védője felmentésre irányuló fellebbezését alaptalannak tartja, illetve utalt a felülbírálat Be. 590. § (1) és (2) bekezdése szerinti teljeskörűségére. Álláspontja szerint a törvényszék az eljárási szabályokat megtartotta, a releváns és szükségszerű bizonyítást lefolytatta, a védelem bizonyítási indítványainak elutasítását megfelelően megindokolta. Indokolási kötelezettségének teljeskörűen eleget tett, mérlegelő tevékenységét részletesen és áttekinthetően bemutatta, a bizonyítékokat irathű és hibátlan módon értékelte, melyek alapján megalapozott tényállást állapított meg. Előadta, hogy az elsőfokú bíróság a vádlott bűnösségére okszerű következtetést vont le, a bűncselekményt helyesen minősítette, melyhez szakszerű jogi indokolást is fűzött. Véleménye szerint a középmértéktől jelentősen elmaradó büntetés azonban nem alkalmas a büntetés kettős céljának elérésére, ezért annak súlyosításához komoly társadalmi érdek fűződik, hivatkozott továbbá arra, hogy további súlyosító körülményként kell figyelembe venni, hogy a vádlott ittas állapotban követte el a bűncselekményt. Mindezekre figyelemmel indítványozta, hogy az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét változtassa meg és a szabadságvesztés, valamint a közügyektől eltiltás büntetések tartamát emelje fel, egyebekben pedig - a büntetéskiszabási körülmények kiegészítését követően - a törvényszék ítéletét hagyja helyben.
[5] A védő fellebbezésének indokolását megelőzően az alábbi bizonyítási indítványokat tette:
- Indítványozta igazságügyi elmeorvos szakértő kirendelését a sértett elmeállapotának vizsgálata céljából. Indítványa indokaként előadta, hogy álláspontja szerint a sértett által elmondott hallucinációk kivizsgálása és annak megítélése, hogy a sértettnél a vád tárgyává tett cselekmény elkövetésekor ezzel összefüggésben fennállott-e bármilyen, a sértett szavahihetőségét befolyásoló elmebetegség, az pszichiáter szakértői kompetenciába tartozó szakkérdés, melyben az ügyben eljárt szakértő1 pszichológus szakértő - szakértelem hiányában - nem foglalhat állást.
- A szakértő kirendelésére vonatkozó indítvány elutasítása esetére a pszichológus szakvéleménnyel kapcsolatban felmerült ellentmondások tisztázása érdekében indítványozta szakértő1 pszichológus és szakértő2 igazságügyi szakértő tárgyaláson történő meghallgatását, illetve szakértő3 igazságügyi szakértő véleményének a megidézettek elé tárását, figyelemmel arra, hogy a hivatkozott szakvélemény olyan kérdéseket vet fel, mellyel a megidézett szakértők korábban nem foglalkoztak.
- Indítványozta továbbá szakértő3 tanúkénti meghallgatását, figyelemmel arra, hogy szakértő3 korábban nem került az ügybe bevonásra szakértőként, azonban a magánszakértői vélemény elkészítésekor részletesen, hosszan beszélt a vádlottal az üggyel kapcsolatban, melyről - tanú4 tanúhoz hasonlóan - részletesen be tudna számolni.
- Indítványozta helyszíni kihallgatás, illetve bizonyítási kísérlet lefolytatását a sértett által elmondottak cáfolata érdekében, ugyanis a sértett a helyszínnel kapcsolatban ellentmondásos nyilatkozatokat tett és véleménye szerint az általa elmondott módon és helyzetben a vád szerinti szexuális abúzus nem történhetett meg.
- Indítványozta a sértett és édesanyja, tanú1 tanú ismételt meghallgatását és szembesítését, figyelemmel arra, hogy a vallomásaik között fennálló számos ellentmondás nem került tisztázásra az elsőfokú eljárásban.
- Indítványozta, hogy az ítélőtábla a másodfokú tárgyaláson teljes egészében, szakértők előtt tekintse meg a sértett 2019. október 16. napján foganatosított első kihallgatásáról készült videófelvételt, figyelemmel arra, hogy korábban a felvétel csak részletekben került megtekintésre annak ellenére, hogy a felvételen a sértett érdemi részletek érintően eltérő vallomást tett, mint ami az elsőfokú ítéletben rögzítésre került.
A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!
Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!