A Szegedi Ítélőtábla Bhar.310/2008/8. számú határozata közúti veszélyeztetés bűntette tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 14. §, 15. §, 51. §, 87. §, 186. §] Bírók: Cserháti Ágota, Gyurisné dr. Komlóssy Éva, Mezőlaki Erik

Kapcsolódó határozatok:

Kecskeméti Járásbíróság B.3022/2005/12., Kecskeméti Törvényszék Bf.305/2007/7., *Szegedi Ítélőtábla Bhar.310/2008/8.*

***********

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA

Bhar.II.310/2008/8.

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N

A Szegedi Ítélőtábla mint harmadfokú bíróság Szegeden, 2008. december 11. napján tartott fellebbezési nyilvános ülés alapján meghozta a következő

Í T É L E T E T :

A közúti veszélyeztetés bűntette miatt a vádlott ellen indított büntetőügyben a Bács-Kiskun Megyei Bíróság mint másodfokú bíróság 2008. június 20. napján kihirdetett 1.Bf.305/2007/7. számú ítéletét

m e g v á l t o z t a t j a az alábbiak szerint:

a vádlott b ű n ö s közúti veszélyeztetés bűntettében [Btk. 186. § (1) bekezdés, (2) bekezdés a) pont].

Ezért a vádlottat 250 (Kettőszázötven) napi tétel pénzbüntetésre í t é l i .

A pénzbüntetés egy napi tételének összegét 400 (négyszáz) forintban állapítja meg.

Az így kiszabott összesen 100.000 (egyszázezer) forint pénzbüntetést meg nem fizetése esetén 250 (kettőszázötven) nap szabadságvesztésre kell átváltoztatni.

Kötelezi a vádlottat az eljárás során felmerült 155.174 (egyszázötvenötezer-egyszázhetvennégy) forint bűnügyi költség megfizetésére az államnak, a Bács-Kiskun Megyei Bírósági Gazdasági Hivatal felhívása szerint.

A különleges eljárás lefolytatására vonatkozó felhívást mellőzi.

Megállapítja, hogy a vádlott anyja neve helyesen: (Vezetéknév utónév).

I N D O K O L Á S :

A Kecskeméti Városi Bíróság a 14.B.3022/2005/12. számú ítéletével a vád lotta t bűnösnek mondta ki súlyos testi sértést okozó közúti veszélyeztetés bűntettében. Ezért 250 napi tétel - napi tételenként 400,- Ft, összesen 100.000,- Ft végösszegű - pénzbüntetésre ítélte, és kötelezte a felmerült bűnügyi költség megfizetésére.

Az elsőfokú bíróság a következő lényegű tényállást állapította meg:

a vádlott r.ftörm. 2004. október 3-án 21 óra 10 perc körüli időben (Település)-en, az (szám) számú főúton vezette az (forgalmi rendszám megjelölése) frsz-ú Opel Astra típusú személygépkocsit. A (szám) számú főút és a (utca megnevezése) utca kereszteződéséhez érve észlelte a (utca megnevezése) utcán, a főút irányába haladó sértett által vezetői engedély nélkül vezetett motorkerékpárt. A vádlott azért, hogy intézkedés alá vonja a sértettet, a személygépkocsival a főúton lehúzódva megállt a (utca mgnevezése) utca kereszteződésében, és intézkedési szándékát a járműből a motorra, majd az út szélére mutatva jelezte.

A sértett ki akarta magát vonni az intézkedés alól, ezért a motorkerékpárt hátra lökte, majd a járművet balra kormányozva megpróbált a személygépkocsi mögött a főútra kikanyarodni. A vádlott észlelte ezt, ezért a gépkocsival tolatni kezdett, hogy megakadályozza a sértett elhajtását. A tolatás miatt a motorkerékpár bal oldala érintőlegesen ütközött a kiemelt útszegéllyel, melynek következtében a már balra dőlő motorkerékpárnak - és meg nem cáfolhatóan a sértett jobb térdének - nekiütközött a hátramenetet végző személygépkocsi, és a földön bal oldalán fekvő motorkerékpárra rátolatva megállt.

A baleset során a sértett ténylegesen 6-7 hét alatt gyógyuló sérüléseket szenvedett el.

A vádlott a cselekményével szándékosan megszegte a KRESZ 33. § (1) bekezdésben írt rendelkezést, valamint a KRESZ 3. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltakat.

Az ítélet ellen a védő jelentett be fellebbezést, elsődlegesen bűncselekmény hiányában, másodlagosan bizonyítottság hiányában történő felmentés végett.

A Bács-Kiskun Megyei Bíróság az 1.Bf.305/2007/7. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, a vádlottat az ellene emelt vád alól felmentette, s megállapította, hogy az eljárás során felmerült bűnügyi költséget az állam viseli.

A másodfokú bíróság a bizonyítékokat felülmérlegelve módosította a tényállást, amely szerint a vádlott a sértettet igazoltatni kívánta, s annak végrehajtása céljából az (szám) számú főút úttestén megállt. Szándékát a gépkocsi lehúzott jobb oldali üvegén keresztül a sértettnek jelezte, aki megállt, majd a motorkerékpárját hátratolta, miközben a vádlott a gépkocsival a (utca megnevezése) utca irányába tolatni kezdett, amely közben a bal oldali visszapillantó tükörből a főút mögöttes forgalmát figyelte. A sértett ki akarta magát vonni a rendőri intézkedés alól, ezért menekülési szándékkal a motorkerékpárral elindult a főút irányába úgy, hogy a vádlott által vezetett gépkocsit megkerülve, a mögött kikanyarodjon a főútra. Az nem volt megállapítható, hogy melyik jármű indult el előbb. A sértett

Bhar.II.310/2008/8.

a manővere közben nekiütközött a kiemelt útszegélynek, amelynek következtében a motorkerékpár balra kezdett dőlni, amely közben a hátramenetet végző vádlotti jármű arra rátolatott, és azon megállt. Az nem volt megállapítható, hogy a sértett lába ütközött a személygépkocsival, és az sem, hogy a motorkerékpárra történő személygépkocsival ráhaladásakor a sértett még a járművön tartózkodott-e.

A másodfokú bíróság álláspontja szerint a vádlott terhére a KRESZ 33. § (1) bekezdésében írt szabály sem szándékos, sem gondatlan megszegése nem állapítható meg, minthogy nem volt elvárható a vádlottól, hogy az események alatt mind a védett, mind az alárendelt út forgalmát a hátramenet végzése közben mindenre kiterjedően figyelemmel kísérje. Így a baleseti eredménnyel való okozati összefüggés vizsgálata szóba sem kerülhetett, mint ahogy az sem, hogy a sértett a vádlott magatartása következtében került közvetlen veszélybe.