A Kúria Kfv.35231/2011/9. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1996. évi LXXXI. törvény (Tao. tv.) 1. §, 8. §, 18. §, 2003. évi XCII. törvény (Art.) 1. §, 7. §, 140. §] Bírók: Hajnal Péter, Mudráné dr. Láng Erzsébet, Sperka Kálmán

A határozat elvi tartalma:

A Tao. tv. 1. § (3) bekezdése, 18. § (1) bekezdése lehetővé teszi a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó speciális szabály mellett ugyanazon ténybeli alapon más - pl. a 8. § (1) bekezdés d) pontjában szabályozott - jogcímen is az adóalap növelését.

***********

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

Kfv.I.35.231/2011/9.szám

A Kúria a dr. Varga János ügyvéd által képviselt (felperes címe) felperesnek a dr. Hoffer Ákos jogtanácsos által képviselt Nemzeti Adó-és Vámhivatal Nyugat-dunántúli Regionális Adó Főigazgatósága alperesi jogutód elleni adóügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perében a Zala megyei Bíróság 2011. február 2-án kelt 8.K.21.935/2010/8. sorszámú jogerős ítélete ellen a felperes részéről 10. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán, az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A Kúria a Zala Megyei Bíróság 8.K.21.935/2010/8. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 100.000 (százezer) forint felülvizsgálati perköltséget.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 2.500.000 (kettőmillió-ötszázezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperes 2006. január 31-én bérleti szerződést kötött a kapcsolt vállalkozásának minősülő D. Kft-vel, amelynek tárgya a ... forgalmi rendszámú ... típusú személygépkocsi bérbeadása volt. A havi bérleti díjat 22.250.000 Ft + áfa összegben határozták meg, de rögzítették a szerződésben a szokásos piaci árat is (250.000 Ft + áfa/hónap).

A felperes a tulajdonában álló és vele kapcsolt vállalkozási jogviszonyban lévő T. Zrt-vel 2000. szeptember 15. napján megbízási szerződést kötött a szokásos árat havi 800.000 Ft-ban, míg a 2005. október 1. napjától a megbízott által havonta számlázott megbízási díjat 16.000.000 Ft + áfa összegben határozva meg. A szerződésből kitűnt az is, hogy a ténylegesen számlázható megbízási díjat a tárgyév lezárását követően a nettó árbevétel alapján állapítják meg.

A szerződő felek a megbízási díjat 2006. január 1. napjától 18.000.000 Ft + áfa összegre módosították.

A felperes jogelődjét érintően az első fokú adóhatóság 2005-2006 évekre bevallások utólagos vizsgálatára irányuló átfogó ellenőrzést folytatott le. Az eljárás eredményeként született első fokú határozatot az alperes jogelődje a tényállás részbeni tisztázatlanságára hivatkozva megsemmisítette, és az első fokú adóhatóságot új eljárás lefolytatására utasította.

Az új eljárást megindító megbízólevelet az adózó meghatalmazottjának 2009. augusztus 18-án átadták, aki 2009. szeptember 7. napján bejelentette, hogy a társaság alapítója 2009. július 21. hatállyal a társaság jogutód nélküli megszűnéséről döntött és végelszámolási eljárás lefolytatását kezdeményezte. A bejelentés megtörténtétől kezdődően az adóhatóság a végelszámolót tekintette a felperes képviselőjének. A lefolytatott eljárás eredményeként az első fokú hatóság határozatával a felperes terhére általános forgalmi adó adónemben, foglalkoztatását terhelő egészségbiztosítási járulék adónemben, foglalkoztatót terhelő nyugdíjbiztosítási járulék adónemben, társasági adónemben, társas vállalkozások különadója adónemben összesen 234.498.000 Ft adóhiánynak minősülő adókülönbözetet írt elő, amely után 117.000.841 Ft adóbírságot szabott ki, továbbá 103.099.000 Ft késedelmi pótlékot állapított meg.

Megállapította, hogy az adózó 2005 és 2006 évi adózás előtti eredményét 44.296.000, illetve 67.204.000 Ft-tal magasabban állapította meg, valamint ugyanezen éveket érintően társasági adóalapját 170.271.000 Ft-tal, illetőleg 421.017.000 Ft-tal alacsonyabban állapította meg a ténylegesnél.

A felperes fellebbezése folytán eljárt alperesi jogelőd 2010. július 16. napján meghozott 5228131675 számú határozatával az első fokú határozatot helybenhagyta. Határozata indoklása szerint a felperes képviseletében eljárt magánszemély meghatalmazása szabályszerű volt, annak visszavonásáig az arra jogosult hatóság előtt eljárhatott. A végelszámolás kezdődő időpontjától valóban a társaság képviseletére a végelszámoló jogosult, azonban e változás önmagában nem szünteti meg a korábbi képviselő által adott meghatalmazás hatályát. A meghatalmazás visszavonásának és ennek az adóhatóság részére történő bejelentésének van döntő jelentősége, figyelemmel az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban Art.) 7. § (5) bekezdésében foglaltakra.

A megismételt eljárás során az első fokú hatóság a felettes szerv iránymutatását betartva csak azon körülményeket vizsgálta, amelyet részére az alperesi jogelőd előírt.

Az ügy érdemét érintően kiemelte, hogy a ... típusú személygépkocsi bérleti díja, valamint a T. Zrt-től igénybe vett szolgáltatások ellenértéke (megbízási díj) jelentős mértékben meghaladja a szokásos piaci árat. A társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (továbbiakban Tao.tv.) 18. § (1) bekezdés b) pontja alapján a felperes ugyan társasági adóalapját a bérleti és megbízási díj összegével megnövelte, azt költségként elszámolta, azonban a Tao.tv. 8. § (1) bekezdés d) pontja és a 3. számú melléklet A/ fejezet 4. pontja szerint ezt nem tette meg. Az eltérés, mint nem a vállalkozás érdekében felmerült költség jogcímén is megnöveli a társasági adóalapot.