A Legfelsőbb Bíróság Bfv.830/2010/6. számú határozata közokirat-hamisítás előkészületének vétsége tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 18. §, 274. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 416. §, 426. §] Bírók: Kiss Sándor, Molnár Gábor, Schäfer Annamária

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA

Bfv.II.830/2010/6. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Budapesten, a 2011. január hó 13. napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő

v é g z é s t :

A közokirat-hamisítás előkészületének vétsége miatt folyamatban volt büntetőügyben a terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Békéscsabai Városi Bíróság 15.B.126/2006/16. számú ítéletét és a Békés Megyei Bíróság 1.Bf.338/2006/5. számú végzését hatályában fenntartja.

A felülvizsgálati eljárásban felmerült 3.750,- (háromezer-hétszázötven) forint bűnügyi költséget az állam viseli.

A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.

I n d o k o l á s

I. A Békéscsabai Városi Bíróság a 2006. július 4. napján kihirdetett 15.B.126/200/16. számú ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki 2 rb. közokirat-hamisítás előkészületének vétségében [Btk. 274. § (1) bek. b) pontja, (2) bek.]. Ezért őt 250 napi tétel (100 forint egynapi tétel összegű), összesen 25.000 forint pénzbüntetésre ítélte és rendelkezett a bűnügyi költség viseléséről.

A megállapított tényállás szerint az 1979-ben született főiskolai végzettségű terheltet a 2004. március 16-án jogerős ítéletével a bíróság felbujtóként elkövetett környezetkárosítás bűntette miatt - végrehajtásában 2 év próbaidőre felfüggesztett - 10 hónap börtönre ítélte.

A terhelt és M. Á. a 2004. április 2. napján a Békés Megyei Bírósághoz, mint Cégbírósághoz bejegyzett Kft. tagjai és ügyvezetői voltak. A társaság 2004. október 27. napjától 2005. július 7. napjáig gépjármű alkatrészek és tartozékok értékesítésével foglalkozó üzletet nyitott.

Az egyes ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítésekről szóló 5/1997. (III.05.) IKIM rendelet melléklete szerint a gépjármű alkatrész kereskedelmi üzlet működéséhez vas-műszaki kereskedői képesítés szükséges.

Az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló többször módosított 4/1997. (I.22.) Kormányrendelet 24. §-ának (1) bekezdése meghatározza, hogy a kereskedő vagy alkalmazottja ellenőrzéskor eredeti okirattal vagy hiteles másolattal köteles igazolni az árusításra való jogosultságát.

A terhelt és üzlettársa az üzlet megnyitásakor nem rendelkezett az előírt képesítéssel. Kezdetben ilyen képesítéssel rendelkező alkalmazottat sem foglalkoztattak, ezért a terhelt 2004. évben - pontosabban meg nem határozható időben - ismeretlen személytől megszerzett a saját személyes adatait tartalmazó hamis okiratot, amely valótlanul azt igazolta, hogy nevezett kereskedelmi boltvezetői képesítéssel rendelkezik. A terhelt a hamis közokiratot az üzlethelyiségben lévő íróasztalfiókban tartotta az M. Á. adatait tartalmazó hamis boltvezetői képesítést igazoló okirattal együtt abból a célból, hogy az esetleges hatósági ellenőrzés során a képesítések meglétét a hamis okiratok felmutatásával bizonyítani tudja.

A Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Közigazgatási Iroda Ipari, Kereskedelmi és Mezőgazdasági Csoportja az üzlet működése alatt ellenőrzést nem végzett.

A rendőrhatóság 2005. február 18.-án a társaság által működtetett üzlethelyiségben tartott házkutatás során az eladótérben elhelyezett íróasztal alsó polcáról lefoglalta az M. Á. nevére kiállított, és a terhelt nevére kiállított kereskedelmi boltvezető bizonyítványt.

A jogi indokolás körében kifejtett érveléssel elvetette az elsőfokú bíróság a védelemnek az alkalmatlan eszközzel elkövetés, valamint az önkéntes elállás megállapítására irányuló érvelését.

A felmentésre irányuló védelmi fellebbezések folytán másodfokon eljárt Békés Megyei Bíróság a 2006. november 21. napján tartott nyilvános ülésen meghozott 1.Bf.338/2006/5. számú végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A tényállás pontosítása során rögzítette, hogy a terhelt 2004-ben megszerzett egy a saját személyes adatait tartalmazó hamis okiratot, amely valótlanul azt igazolta, hogy nevezett kereskedelmi boltvezetői képesítéssel rendelkezik. Az üzlethelyiségben az íróasztal polcon tartotta az M. Á. adatait tartalmazó hamis boltvezetői képesítést igazoló okiratot is abból a célból, hogy az esetleges hatósági ellenőrzés során a képesítések meglétét a hamis okiratok felmutatásával bizonyítani tudja.

A védelmi fellebbezés kapcsán kifejtette, hogy a vonatkozó jogszabály szerint a tevékenység gyakorlásához vas-műszaki kereskedői szakképesítés igazolására lett volna szükség, míg a kereskedő boltvezető szakképesítés más árucikkekkel való kereskedés végzéséhez volt szükséges. Ez azonban a bűncselekmény elkövetése szempontjából nem jelentős. A terhelt a két hamis okirattal a kereskedő boltvezető szakképesítés meglétét kívánta igazolni és a két okirat a megjelenési formája alapján erre alkalmasnak is látszott, így az alkalmatlan eszközzel való elkövetés nem merülhetett fel.

II. A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a terhelt nyújtott be felülvizsgálati indítványt a Be. 416. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján arra hivatkozással, hogy bűnösségének megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak a megsértésével került sor.

A felülvizsgálati indítvány lényege szerint a kereskedelmi boltvezetői képesítés nem létezik, így arról közokirat sem készülhet. Bármely irat csak akkor képezheti a Btk. 274. §-ában meghatározott közokirat-hamisítás elkövetési tárgyát, ha a közokiratnak bizonyító ereje van, tehát joghatás kiváltására alkalmas. Mivel a terhelttől lefoglalt iratok jogilag nem létező képesítésre jogosítanak, így joghatás kiváltására alkalmatlanok, ezért a közokirat-hamisításnak legfeljebb alkalmatlan eszközei lehetnek, amelyek nem alkalmasak a Btk. 18. §-ának (1) bekezdésében meghatározott előkészület megállapítására.

Az előkészület azért sem valósult meg, mert az nem volt komoly, konkrét és közvetlen.

Tévesen minősítették a bíróságok két rendbelinek a cselekményt, mert az M. Á. nevére kiállított hamis okirat felhasználása nem állhatott a terhelt szándékában.

Végül a terhelt javára megállapítható az önkéntes elállás, mert 2005. januárjától olyan személyt alkalmazott, aki a tevékenység végzéséhez megfelelő képesítéssel rendelkezett. A hamis bizonyítványok felhasználására ettől kezdve már nem volt szüksége, így az okiratok ezt követő birtoklása már a Btk. 18. §-ának (1) bekezdésében megkívánt célzat nélkül történt.

A terhelt mindezek alapján a marasztaló jogerős döntés megváltoztatását és a felmentését indítványozta.

A Legfőbb Ügyészség a BF.2663/2010. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt nem találta alaposnak. Kifejtette, hogy az eljárás tárgyát képező, szakképzettséget igazoló bizonyítványok alakilag és tartalmilag hamis közokiratok. A bizonyítvány formátumú okiratoknak - a hamis tartalomtól függetlenül - bizonyító erejük van, ezért azok joghatás kiváltására alkalmasak voltak.