1190/B/2005. AB határozat

jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálata tárgyában

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálata tárgyában meghozta az alábbi

határozatot:

1. Az Alkotmánybíróság az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. § (1) bekezdés b) pontjának az Alkotmány 57. § (1) bekezdésébe ütközésének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.

2. Az Alkotmánybíróság az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. § (1) bekezdés b) pontjának az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésbe ütközésének megállapítására és megsemmisítésére irányuló eljárást megszünteti.

3. Az Alkotmánybíróság a birtokháborítással kapcsolatos indítványt, a jogsértéstől való eltiltásra és közérdekű bírság kiszabására irányuló indítványt, valamint helyi képviselő-testület feloszlatásának kezdeményezésére irányuló indítványt visszautasítja.

INDOKOLÁS

I.

Az indítványozó több kérdésben is jogvitát folytatott egy helyi önkormányzattal. Indítványában egyrészt azt kérte az Alkotmánybíróságtól, hogy állapítsa meg, hogy sérelmére birtokháborítást követtek el, és a birtokháborítót kötelezze a birtokháborítás megszüntetésére. Kérte továbbá, hogy az Alkotmánybíróság tiltson el jogalkalmazó szerveket jogsértő magatartástól és szabjon ki közérdekű bírságot a jogsértőkre, valamint kezdeményezzen a Kormánynál helyi képviselő-testület feloszlatására irányuló eljárást. Mivel úgy ítélte meg, hogy azáltal a helyi önkormányzat teljes egészében közpénzből fedezheti jogvitáinak költségeit, az önkormányzattal szemben fellépő magánszemély kiszolgáltatott helyzetbe kerül. Az önkormányzat előnyének egyik eleme teljes személyes illetékmentessége, melyet az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 5. § (1) bekezdés b) pontja rögzít. Az indítványozó álláspontja szerint az Alkotmány 57. § (1) bekezdését, valamint 70/A. § (1) bekezdését sérti az, hogy az önkormányzat valamennyi ügyben, így akkor is, amikor magánszemély és önkormányzat között folyik peres eljárás, illetékmentességet élvez, mivel ezáltal sérül a tisztességes eljáráshoz, a fegyverek egyenlőséghez való jog, és azonos szabályozási kör alá tartozó jogalanyok között hátrányos megkülönböztetés érvényesül.

II.

Az Alkotmány hivatkozott rendelkezései szerint:

"57. § (1) A Magyar Köztársaságban a bíróság előtt mindenki egyenlő, és mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat, vagy valamely perben a jogait és kötelességeit a törvény által felállított független és pártatlan bíróság igazságos és nyilvános tárgyaláson bírálja el."

"70/A. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül."

Az Itv. támadott rendelkezése szerint:

"5. § (1) Teljes személyes illetékmentességben részesül:

(... )

b) a helyi önkormányzatok és azok társulásai,"

III.

Az indítvány megalapozatlan.

1. Az indítványozó szerint az önkormányzatok illetékmentessége a peres eljárásban olyan előnyt biztosít az önkormányzatoknak a magánszemélyekkel szemben, ami a bíróság előtti egyenlőség elvét, a tisztességes eljáráshoz való jogot, a fegyverek egyenlőségnek elvét sérti. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az önkormányzatok személyes illetékmentessége és a bíróság előtti egyenlőség elve között nincs alkotmányjogilag értékelhető kapcsolat. Az illeték az Alkotmány 70/I. §-a alapján viselt közteher. Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint "az Alkotmány 70/I. §-a az állampolgárok egyik alapvető kötelezettségeként mondja ki, hogy mindenki köteles jövedelmi és vagyoni viszonyainak megfelelően a közterhekhez hozzájárulni. E hozzájárulás módját és mértékét az adókról, az illetékekről, a vámokról stb. szóló törvények állapítják meg. Az említett törvények megalkotása során az Országgyűlés rendszerint kedvezményeket is nyújt a jogszabály címzettjeinek meghatározott köre számára (...) Amíg azonban a közterhekhez való hozzájárulás az állampolgároknak az Alkotmányból eredő alapvető kötelezettsége, addig a kötelezettség alóli mentesülésre vagy bizonyos mértékű kedvezményre senkinek sincs az Alkotmányon alapuló alanyi joga. A mentességek és kedvezmények meghatározásánál a jogalkotót széles körű mérlegelési jog illeti meg." [61/1992. (XI. 20.) AB határozat, ABH 1992, 280, 281.] Ahogy azt a 3/1995. (II. 17.) AB határozat (a továbbiakban: Abh.) megállapította: "Az önkormányzatok személyes illetékmentességének megállapítása mögött az a gazdasági, pénzügyi megfontolás áll, hogy az önkormányzat közfeladatokat lát el, s kiadásait saját bevételeiből és a központi költségvetés juttatásaiból fedezi. Ha illetéket volna kénytelen fizetni, az indokolatlanul csökkentené a közfeladatok ellátására az önkormányzat rendelkezésére álló pénzügyi fedezetet, s esetenként az önkormányzat az illetéket a központi költségvetési támogatásból fizetné a költségvetésbe." [ABH 1995, 67, 69.] A bíróság előtti egyenlőség elvét nem érinti az, hogy az önkormányzatok -, illetve egyéb szervek, szervezetek és intézmények, különböző megfontolások alapján illetékmentességet élveznek. Az érdemi összefüggés hiányára tekintettel az Alkotmánybíróság az indítványt ebben az összefüggésében elutasította.

2. Az Abh. már vizsgálta az Itv. 5. § (1) bekezdése b) pontjának alkotmányosságát, és megállapította, hogy "önmagában az Itv.-nek a teljes személyes illetékmentességet megállapító 5. § (1) bekezdése - s ezen belül annak az indítvánnyal érintett b) pontja, amely az önkormányzatoknak teljes személyes illetékmentességet ad - nem jelent az Alkotmány 70/A. §-ába ütköző hátrányos megkülönböztetést a mentességet nem élvező ügyféllel szemben". [ABH 1995, 67, 69.] Az ügyben az Alkotmánybíróság nem a peres feleket, hanem a helyi önkormányzatokat tekintette egy csoportba tartozónak, amin belül a hátrányos megkülönböztetés vizsgálható lett volna. Az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, módosított és egységes szerkezetbe foglalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. határozat [ABH 2003, 2065.] (a továbbiakban: Ügyrend) 31. §-ának c) pontja szerint az Alkotmánybíróság az eljárást megszünteti, ha az indítvány az Alkotmánybíróság által érdemben már elbírált jogszabállyal azonos jogszabály (jogszabályi rendelkezés) felülvizsgálatára irányul, és az indítványozó az Alkotmánynak ugyanarra a §-ára, illetőleg alkotmányos elvére (értékére) - ezen belül azonos alkotmányos összefüggésre hivatkozva kéri az alkotmánysértést megállapítani ("ítélt dolog"). A jelen esetben megállapítható, hogy az indítvánnyal azonos tartalmú indítványt az Alkotmánybíróság már elbírált, ezért az Alkotmánybíróság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.

3. Az indítvány jelentős részben olyan kérelmeket tartalmaz, melyekben az Alkotmánybíróságnak az eljárásra sem az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény, sem más jogszabály alapján nincs hatásköre. Így az Alkotmánybíróság a birtokháborítással kapcsolatos indítványt, a jogalkalmazó szervek jogsértő magatartástól való eltiltására és közérdekű bírság kiszabására irányuló indítványt, valamint azt az indítványt, hogy az Alkotmánybíróság kezdeményezze a Kormánynál egy helyi képviselő-testület feloszlatására irányuló eljárást - az Alkotmánybíróság az Ügyrend 29. § b) pontjára tekintettel - érdemi vizsgálat nélkül visszautasította.

Budapest, 2006. november 14.

Dr. Bihari Mihály s. k.,

az Alkotmánybíróság elnöke

Dr. Balogh Elemér s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Bragyova András s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Erdei Árpád s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Holló András s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kiss László s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kukorelli István s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Paczolay Péter s. k.,

előadó alkotmánybíró