A Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27177/2013/18. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [2003. évi XCII. törvény (Art.) 100. §, 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 89. §, 120. §, 127. §] Bíró: Varga András

Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

K. 27.177/2013/18.

A bíróság a dr. Fülöp Péter (...) ügyvéd által képviselt ... Kft. (...) felperesnek, ... jogtanácsos által képviselt NAV Nyugat-dunántúli Regionális Adó Főigazgatósága (9022 Győr, Liszt F. u. 13-15.) alperes ellen - adóügyben hozott - közigazgatási határozat felülvizsgálata iránti perében meghozta a következő

í t é l e t e t:

A bíróság az alperes 3758866054 számú határozatát a 2.2.1 pontjában foglalt megállapításból eredő, általános forgalmi adó adónemben 2009. adóévre megállapított adókülönbözet, az ehhez kapcsolódó adóbírság és késedelmi pótlék vonatkozásában - az I. fokú 1906201199 számú határozat 8. pontjában tett megállapításokra is kiterjedően - hatályon kívül helyezi és az I. fokú hatóságot ebben a körben új eljárás lefolytatására kötelezi.

A bíróság ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasítja.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperes részére 100.000 Ft (egyszázezer) forint perköltséget, továbbá az állam javára külön felhívásra 1.260.000 Ft (egymillió-kettőszázhatvanezer) forint feljegyzett kereseti illetéket.

A további feljegyzett kereseti illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

Indokolás:

A bíróság a keresetlevél, az alperes ellenkérelme, a becsatolt közigazgatási iratok, a felek tárgyaláson tett nyilatkozata és az általuk csatolt iratok alapján a perrel összefüggésben az alábbi tényállást állapította meg:

A felperes abdai székhelyű, főtevékenységként élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedelemmel foglalkozó gazdasági társaság. 2007. évtől kezdődően a könyvelési anyaga szerint több szlovák illetőségű egyéni vállalkozó és gazdasági társaság részére végzett közösségi értékesítést, ennek következtében folyamatosan általános forgalmi adót (ÁFA) igényelt vissza az adóbevallásaiban.

A 2009. adóévben többek között a M. Z. Egyéni Cégtől és a ... Bt.-től fogadott be számlákat, amelyek ÁFA-tartalmát levonásba helyezte. Közösségi értékesítés keretében egyebek mellett L. K. és a ... s.r.o szlovák adóalanyok felé bocsátott ki számlákat.

A NAV Győr-Moson-Sopron Megyei Adóigazgatósága általános forgalmi adó adónemre vonatkozóan bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést végzett a felperesnél, a 2009 évre vonatkozóan. Az adóellenőrzéssel párhuzamosan a felperes ügyvezetője és további személyek ellen büntetőeljárás volt folyamatban nyomozati szakban, különösen jelentős kárt okozó csalás bűntettének megalapozott gyanúja miatt. A nyomozás során a felperes könyvelési iratanyagát a nyomozóhatóság lefoglalta.

Az elsőfokú adóhatóság a megismételt eljárásban hozott, 2013. február 4. napján kelt 1906201199. számú határozatával az ellenőrzés eredményeként a felperes terhére ÁFA adónemben 604.424.000.-Ft adóhiányt állapított meg.

A beszerzésekkel kapcsolatban vizsgálta a felperes által a M. Z. Egyéni Cégtől befogadott számlákban feltüntetett gazdasági eseményeket. A számlakibocsátónál, valamint a további beszállítóknál elvégzett kapcsolódó vizsgálatok eredményét ismertette, idézte a nyomozóhatóság összefoglaló jelentésében foglaltakat. Ezek alapján megállapította, hogy a kiállított számlák tartalmilag hiteltelenek, a cég ügyvezetője nem vett részt a társaság irányításában, a számlákon szereplő termékeket csupán egyetlen alkalommal szerezték be, és ugyanaz az áru forgott körbe ezután az ügyletben résztvevő felek között. A felperes és a számlakibocsátó között tehát valós gazdasági kapcsolat nem volt, a hiteltelen számlák alapján a felperes ráfordítást sem számolhat el, a fiktív gazdasági eseménnyel kapcsolatban az ÁFA levonására nincs lehetőség, figyelemmel a 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 120.§ és 127.§ (1) bekezdés rendelkezéseire.

A ... Bt-vel kapcsolatban ugyancsak a kapcsolódó vizsgálatokból származó adatokat rögzítette, amelyek a számlakibocsátó beszállítóit is érintették (elsőfokú határozat 5. pont). Ugyancsak idézte a nyomozóhatóság összefoglaló jelentését, és ebben az esetben is a számlák tartalmi hiteltelenségét, az áruk egyszeri alkalommal történő beszerzését állapította meg.

A Közösségi értékesítések vizsgálata körében a határozati megállapításokat az Áfa tv. 89.§ (1) bekezdésébe alapította. A M. Z. Egyéni Cégtől és a ... Bt-től befogadott számlák szerinti áruk értékesítésére vonatkozó, L. K. felé kiállított számlák kapcsán adókülönbözetet nem állapított meg (elsőfokú határozat 7. pont). A multinacionális cégektől ténylegesen beszerzett áruk L. K. részére történő értékesítését nem fogadta el, megállapítva, hogy az áruk nem hagyták el az ország területét, utalva a nyomozóhatóság tájékoztatására. A revízió szerint önmagában a CMR okmányok sem igazolják a gazdasági események valódiságát, az áruk belföldi értékesítésére került sor (elsőfokú határozat 8. pont).

A ... s.r.o szlovák társaság részére történt számlázások kapcsán a szlovák adóhatóság tájékoztatását ismertette, utalt a szállítási szerződésre, a CMR okmányok hiányosságaira, és megállapította, hogy nem igazolt az áru más tagállamba történt kiszállítása (elsőfokú határozat 9. pont).

A ... s.r.o nevű szlovák cég felé kiállított számlákkal kapcsolatban adókülönbözetet nem állapított meg (elsőfokú határozat 10. pont).

A határozat indokolásában az adóhatóság a nyomozóhatóság összefoglaló anyagát ismertette, és rögzítette, hogy a beszerzésekkel kapcsolatban a felperes körhinta típusú, míg az értékesítés kapcsán beszerzési típusú csalást valósított meg.

A felperes fellebbezése alapján másodfokon eljárt NAV Nyugat-dunántúli Regionális Adó Főigazgatósága (alperes) 3758866054. szám alatt hozott másodfokú határozatot, amellyel az elsőfokú döntést helybenhagyta. A tényállást az elsőfokú határozattal egyezően állapította meg. A beszerzésekkel kapcsolatban az elsőfokú határozat indokolásán túlmenően utalt Sz. P. és K. T. A.né gyanúsítotti vallomására is. A L. K. felé az értékesítésekről kiállított számlák kapcsán felsorolta a CMR-ek hiányosságait. Kifejtette, hogy objektív körülmények felsorakoztatásával bizonyította, hogy a felperes tudta, vagy tudnia kellett volna, hogy adókijátszás részesévé vált, mindezt a büntetőeljárás során tett egyes vallomások is alátámasztják.

A felperes a határozat hatályon kívül helyezése iránt keresetet terjesztett elő.

Utalt az új eljárásra utasító döntésre, álláspontja szerint a megismételt eljárás annak nem felelt meg, ha az adózó beszerzései nem történtek meg, akkor értékesítésre sem kerülhetett sor.

Az Art. 97.§ (4) bekezdésére hivatkozással előadta, hogy az adóhatóság megsértette a tényállás-tisztázási kötelezettségét, és nem vizsgálta az adózó javára szolgáló körülményeket. Nyomozati szakban lévő büntetőeljárásban keletkezett iratok alapján tényként kezelte a felperes vétkességét egy körhinta jellegű adókijátszásban, nem ismertette a felperes képviselőinek nyilatkozatát.