A Szegedi Ítélőtábla Pf.20511/2014/4. számú határozata jó hírnév megsértése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 206. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 78. §, 80. §] Bírók: Bereczkyné dr. Lengyel Nóra, Szeghő Katalin, Zanóczné dr. Ocskó Erzsébet

Kapcsolódó határozatok:

Kecskeméti Törvényszék P.21291/2013/18., *Szegedi Ítélőtábla Pf.20511/2014/4.*, Kúria Pfv.20558/2015/3.

***********

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA

Pf.II.20.511/2014/4.szám

A Szegedi Ítélőtábla dr. Sipos Péter ügyvéd által képviselt felperesnek - a Bosnyák Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Bosnyák Dávid ügyvéd) által képviselt alperes ellen jóhírnév megsértésének megállapítása iránt indított perében a Kecskeméti Törvényszék 2014. május 8. napján kelt 8.P.21.291/2013/18. számú ítélete ellen az alperes 21. sorszám alatt benyújtott fellebbezése alapján lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő

Í T É L E T E T :

Az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, a megfellebbezett rendelkezéseit azzal a pontosítással hagyja helyben, hogy az elsőfokú eljárási illeték összege helyesen 72 000 (hetvenkettőezer) Ft, amelyből a felperes 24 000 (huszonnégyezer) Ft, az alperes 48 000(negyvennyolcezer) Ft megfizetésére köteles az elsőfokú ítéletben foglaltak szerint.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 20 000 (húszezer) Ft másodfokú perköltséget.

A feljegyzett 96 000 (kilencvenhatezer) Ft másodfokú eljárási illetéket az alperes köteles megfizetni az állami adóhatóság külön felhívására a Magyar Államnak.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I N D O K O L Á S

Peres felek házastársak voltak. Házasságukból 2003. január 28-án (gyermek 1. neve) és 2005. április 10-én (gyermek 2. neve) nevű gyermekeik születtek, akiket a bíróság a házasságot is felbontó ítéletével a felperesnél helyezett el.

A felperes gyermekeivel (település 1. neve)-re költözött, ahol a (kórház neve) Gyermekkórház Gyermekpszichiátriai Osztályán gyermekpszichiáter szakorvosként dolgozik osztályvezető-helyettesi beosztásban. A kórház ellátási területéhez tartozik (település 1. neve)- Gyámhivatala is.

Az alperes (alperes új házastársa neve)-val újabb házasságot kötött 2011. májusában, (település 2. neve)-nn közös háztartásukban nevelik annak kiskorú gyermekét.

Az alperes a 2013. február 15-én kelt, az újpesti gyámhivatalhoz írott levelében

- 2 -

egyebek között az alábbiakat közölte: "Gyermekek elmondása alapján az anya több alkalommal mindkét gyermeket megverte. (gyermek 2. neve)-t rendszeresen veri, a fiam mindig elmondja ezeket. (gyermek 1. neve)-t ritkán bántalmazza. A 2012. augusztusi láthatáskor (gyermek 1. neve) vállán lévő nagy kék foltról a lányom azt mesélte, hogy hajmosást megelőzően a fürdőkádban kapott hatalmas pofon miatt nekiesett a zuhanytartónak, ott zúzta meg a hátát." A bejelentés alapján indult gyámhivatali eljárásban beszerzésre került a gyermekek osztályfőnökeinek illetve háziorvosának a véleménye, valamint (pszichológus neve) kirendelt pszichológus szakvéleménye.

Az alperes ugyancsak 2013. február elején felkereste a gyermekek iskolájának igazgatóját, akivel azt közölte, hogy a felperes bántja a gyermekeket, testi és érzelmi fenyítést, szeretetmegvonást, szobafogságot alkalmaz velük szemben. Tájékoztatta továbbá az igazgatót arról, hogy a feljelentése alapján kiskorú veszélyeztetése miatt büntetőeljárás indult, mert a felperes élettársa "rendszeresen nadrág-lehúzogatósat játszik" a fiával, amit titokban kell tartani, s egy alkalommal a lánya is beszámolt ilyen játékról. Minderre figyelemmel kérte, hogy a pedagógusok fokozottan figyeljenek a gyermekekre.

Az alperes feljelentése alapján kiskorú veszélyeztetésének gyanúja miatt nyomozás indult a felperes élettársa, (felperes élettársa neve) ellen, amelyet a (település 1. neve)-i Nyomozó Ügyészség a 2013. június 21-én kelt Nyom.1936/2012/5. számú határozatával megszüntetett azzal, hogy a nyomozás adatai alapján bűncselekmény elkövetése nem volt megállapítható. A nyomozati eljárásban szakpszichológus szakértő bevonására került sor, aki a gyermekek és a felperes vizsgálatát egyaránt elvégezte.

Az alperes a felperessel folytatott telefonbeszélgetéseiről 2013. március 9-én, április 21-én, május 3-án és november 1-jén a felperes hozzájárulása nélkül hangfelvételt készített.

A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes megsértette a személyiségi jogát a 2013. február 15-én kelt gyámhatósághoz írt levélben és az iskolaigazgató előtt tett valótlan tartalmú tényállításaival. Hangsúlyozta, az alperes valótlanul állította, hogy a gyermekeket rendszeresen bántalmazza illetve olyan személlyel él együtt, aki a gyermekek sérelmére szexuális zaklatást, molesztálást követ el. Kérte az alperest a további jogsértéstől eltiltani, valamint elégtétel adására és 800 000 Ft és kamatai nem vagyoni kártérítés megfizetésére kötelezni. Állította, a "gyermekbántalmazás" híre eljutott a munkahelyére, az szakmai hírnevét megingatta, kollégái és a páciensek körében bizalomvesztést szenvedett el. Kérte továbbá a jogsértés megállapítását a tekintetében is, hogy a hozzájárulása nélkül készített az alperes hangfelvételt, ezzel összefüggésben 100 000 Ft nem vagyoni kártérítés, valamint annak 2013. március 9. napjától járó késedelmi kamata megfizetésére kérte kötelezni az alperest.

Az alperes a kereset elutasítását kérte. Védekezése szerint a 2013. február 15-i levélben tett állítása megfelel a valóságnak, erről a gyermekektől szerzett információval rendelkezik. Nem vitatta, hogy az iskola igazgatójának jelezte, a

- 3 -

Pf.II.20.511/2014/4.szám

gyermekek elmondása szerint az édesanyjuk veri őket, továbbá szóba került a feljelentése alapján kiskorú veszélyeztetése miatt indult büntetőeljárás is. Az engedély nélkül készült hangfelvétel kapcsán a Ptk. 4. § (1) bekezdésére, továbbá arra hivatkozott, nyomatékos közérdek fűződik ahhoz, hogy állítása valóságtartalma igazolást nyerjen. Vitatta a felperes által állított nem vagyoni hátrány bekövetkeztét, illetve hogy az esetleges hátrányok okozati összefüggésben állnak a sérelmezett nyilatkozataival.

Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy az alperes megsértette a felperes személyhez fűződő jogát azzal, hogy

- a 2013. február 15-én kelt, az (település 1. neve) Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Szociális Főosztály Gyámhivatalának címzett levelében azt a valótlan tényt híresztelte, miszerint "a felperes több alkalommal mindkét gyermekét megverte. (gyermek 2. neve)-t rendszeresen veri, a fiam mindig elmondja ezeket. (gyermek 1. neve)-t ritkán bántalmazza. A 2012. augusztusi láthatáskor (gyermek 1. neve) vállán lévő nagy kék foltról a lányom azt mesélte, hogy hajmosást megelőzően a fürdőkádban kapott hatalmas pofon miatt nekiesett a zuhanytartónak, ott zúzta meg a hátát. Látleletet nem készítettem, de a leírtakat a feleségem, (alperes új házastársa neve), nevelt lányaim és szüleim tanúsítják. A gyermekek verése a hatályos törvény szerint büntetendő.".

- 2013. február elején a (település 1. neve)-i (iskola neve) Általános Iskola és Gimnázium igazgatójának címezve azt a valótlan tényt híresztelte, hogy a felperes bántalmazza a gyerekeket illetve olyan személlyel él együtt, aki a gyermekeket szexuálisan zaklatja.