BH 1990.7.256 I. A sajtóhelyreigazítási kötelezettség nem kerülhető úgy meg, hogy a sajtóközlemény a valótlan tényállítást nem mint teljesen bizonyosat közli, hanem célzásokkal és utalásokkal feltételezhető tényként állítja [Ptk. 79. § (1) bek.].

II. A bíróság által megállapított szövegű sajtóhelyreigazítás akkor tölti be rendeltetését, ha a kifogásolt tényállítások valóságsértő voltát félre nem érthető módon közli [Pp. 345. § (3) bek.].

Az Sz. Megyei Néplap "Egy munkanélküli különös története" címmel és a "Szálak a főnökökhöz vezettek" alcímmel cikket közölt. A cikk egészében - az egymással összetartó részeit összefüggésükben tekintve - lényegében a következőket tartalmazza.

Az elmúlt év júniusában építőanyagok tűntek el a termelőszövetkezet raktárából és építési területeiről. A nyomok az akkori építésvezetőnek, J. J-nek a lakásához vezettek, és ellene az építőanyagok jogtalan eltulajdonítása miatt indult rendőrségi nyomozás. A cikk ezzel kapcsolatban azt közli, hogy az idő tájt több termelőszövetkezeti vezető is építkezni kezdett, és mindebből azt lehet következtetni: "Talán képzelődés, de a szálak a főnökökhöz vezettek". A továbbiakban a cikk az M. J. mezőőrrel szemben megindított két fegyelmi eljárást azzal hozza összefüggésbe, hogy a cikkben állított visszaélésekkel kapcsolatban ő feljelentést tett. A cikk írójának véleménye az, hogy a fegyelmi, majd pedig a döntőbizottsági eljárás szabálytalan volt, a mezőőrrel szemben hozott intézkedések törvénytelenek, visszaélés esetén a termelőszövetkezeti tagok és a vezetők nem azonos elbírálásban részesülnek. Közli azt is, hogy mindkét fegyelmi határozatot helybenhagyták.

A teremlőszövetkezetet képviselő termelőszövetkezeti elnök az iratokhoz F/l alatt csatolt levelében kért a lap szerkesztőségétől helyreigazítást azzal az indokkal, hogy szövetkezetük ellen semmiféle eljárás nem indult.

Helyreigazítást igényelt a főagronómus is a periratokhoz F/5 alatt csatolt levélben, azzal az indokkal, hogy a mezőőr ellen az őrizetére bízott ártéri terület engedély nélküli elhagyása miatt indult fegyelmi eljárás. Helyreigazítást kértek a lap szerkesztőségétől a szövetkezetnél működő döntőbizottság, a szövetkezet ellenőrző bizottsága nevében eljárt személyek is a periratokhoz F/2, F/3 és F/4 alatt csatolt telexmásolat szerint. Az alperes a helyreigazítást megtagadta.

A felperes keresetlevelében kérte kötelezni az alperest helyreigazításra az F/l és F/5 alatt csatolt helyreigazítási kérelmének megfelelően.

Az alperes a kereset elutasítását kérte.

Az elsőfokon eljárt megyei bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy 8 napon belül a lap egy szombati számának 4. oldalán, annak felső részében helyreigazító nyilatkozatot jelentessen meg. Az ítélet rendelkező részében előírt terjedelmes szövegű helyreigazítási részben megismétli a kifogásolt közleményben foglaltakat, és lényegében azt állapítja meg, hogy a cikk az építőanyagokkal kapcsolatos cselekményekben nem érintett termelőszövetkezeti vezetőkről valótlan következtetéseket tartalmaz. A cikkben szereplő fegyelmi és döntőbizottsági eljárásokkal kapcsolatban pedig bíróság előtt van eljárás folyamatban. Jogerős bírósági döntés hiányában a felperes vezetősége és a döntőbizottság eljárásának megalapozottsága, törvényessége vonatkozásában nem lehet állást foglalni. Ez okból az alperesnek a helyreigazító nyilatkozatában ki kell jelentenie, hogy a fegyelmi eljárás (helyesen a bíróság előtti per) jogerős befejezését követően az ügy ismertetésére visszatér.

A megyei bíróság a felperes keresetét ezt meghaladóan elutasította.

Ítéletének indokolásában a tanúvallomások, az Sz. Megyei Népi Ellenőrző Bizottság által a felperesnél folytatott vizsgálat és a nyomozásra vonatkozóan beszerzett adatok mérlegelésével azt állapította meg, hogy az alperes nem tudta bizonyítani a felperesi vezetőkkel szemben a cikkben felhozott állításokat. A felperes egyik részlegvezetőjével szemben folyó nyomozati eljárás tényét a cikk hamis színben tüntette fel, úgy, hogy a szövetkezet nem érintett vezetői részéről történt visszaélés.

A megyei bíróság kifejtette, az alperes nem tudta bizonyítani azt sem, hogy a fegyelmi ügyek megindítása a mezőőr korábbi feljelentésével volt összefüggésben, és emiatt indítottak ellene eljárást. A megyei bíróság szerint azonban a felperes nem ennek kimondását kérte, hanem az elszenvedett joghátrányt annak helyreigazításával kérte orvosolni, hogy az eljárás nem fejeződött be jogerősen. A bíróság a helyreigazítás szövegében részletezte a fegyelmi eljárást, kiemelve azt, hogy az eljárás jogerősen még nem fejeződött be. A fegyelmi eljárás (helyesen: az ezzel kapcsolatos bírósági eljárás) eredményének közzétételére vonatkozó kötelezettséget pedig arra hivatkozva állapította meg, hogy az alperes az egyezségi tárgyalások alkalmával az elől nem zárkózott el. A kereset részbeni elutasításával kapcsolatban a megyei bíróság részletesen kifejtette, hogy melyek a cikknek azok az egyéb tényállásai, amelyek a valóságnak megfelelnek" és emiatt helyreigazításukra nincsen alap.

Az ítélet marasztaló része ellen az alperes fellebbezett. Kérte az ítélet részbeni megváltoztatását, a kereset teljes elutasítását. Azzal érvelt, hogy a felperesi vezetőkkel szemben bizonyított a gyanú felmerülése, ezzel kapcsolatban állításainak bizonyítására tanúkat kért meghallgatni. Hivatkozott tovább arra, hogy a cikkben a felmerült gyanúval kapcsolatos kételyének kifejezést adott a "talán képzelődés" kijelentésével. Azzal is érvelt, hogy a cikkben M. J. véleményét közölte, és szerinte nem rendelhető el helyreigazítás akkor, ha valakinek a közlését írják le.

A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet fellebbezett részének a helybenhagyását kérte.