A Legfelsőbb Bíróság Pfv.21914/2010/4. számú határozata személyhez fűződő jog megsértése tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 80. §] Bírók: Böszörményiné dr. Kovács Katalin, Kovács Zsuzsanna, Mészáros Mátyás

Pfv.IV.21.914/2010/4.szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Bass László ügyvéd által képviselt I.r. és II.r. felpereseknek az Albáné dr. Feldmájer Lívia ügyvéd által képviselt alperes ellen személyhez fűződő jog megsértésének megállapítása iránt a Fővárosi Bíróság előtt 33.P.23.783/2009. számon megindított és a Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.428/2010/4. számú jogerős ítéletével befejezett perében az alperes által 12. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg 15 napon belül a felpereseknek, mint egyetemleges jogosultaknak 60.000 (Hatvanezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget, valamint az államnak külön felhívásra 36.000 (Harminchatezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Ez ellen az ítélet ellen jogorvoslatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperesek kereseti kérelmükben annak megállapítását kérték, hogy az alperes megsértette képmáshoz fűződő személyiségi jogukat, amikor az általa működtetett televízió ..-án sugárzott .. című műsorában, a felperesek, mint a Budapesti Rendőr-főkapitányság kötelékébe tartozó rendőrök képmását intézkedésük közben - hozzájárulásuk nélkül - felismerhető módon bemutatta. A felperesek kérték az alperes további jogsértéstől való eltiltását és elégtételadásra kötelezését is.

Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy az alperes megsértette az I. és II.r. felperesek képmáshoz fűződő személyiségi jogát az általa ..-án sugárzott .., felpereseket ábrázoló felvételének elkészítésével és nyilvánosságra hozatalával. Az alperest eltiltotta a további jogsértéstől és kötelezte, hogy 15 napon belül a jogsértés miatt, magánlevél formájában, a felperesek felé sajnálkozását fejezze ki. Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg az I. és II.r. felpereseknek egyetemlegesen bruttó 50.000 forint perköltséget, továbbá az államnak külön felhívásra 21.000 forint illetéket.

Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felpereseknek 30.000 forint + áfa másodfokú perköltséget, valamint a Magyar Államnak külön felhívásra 36.000 forint fellebbezési illetéket.

A másodfokú bíróság megállapította, hogy az alperes nem bizonyította a Ptk. 80. § (2) bekezdésének megfelelően a felperesek hozzájárulásának megadását a felvétel készítéséhez. Kifejtette, hogy a felperesek rendőri intézkedésük során a beosztottak eligazítását, illetve a járókelők tájékoztatását végezték, ekként nem tekinthetők közszereplőnek. A közszereplés ugyanis nem azonosítható a nyilvános szerepléssel, a szolgálatban hivatalos személyként eljáró rendőrök nem tekinthetők közszereplőnek akkor sem, ha tevékenységüket közterületen, a nyilvánosság előtt végzik. Ezért a hozzájárulás beszerzésének kötelezettsége alól az alperes nem mentesülhetett. Nem fogadta el az alperes hivatkozását az Alkotmánybíróság 54/2000. (XII. 18.) AB határozatára és az adatvédelmi szakértő tanulmányára, ugyanis az alkotmányos szempontból közelítette meg a közhatalom és a társadalom viszonyát, a nyilvánosság szükségességét, tehát nem a perbeli jogkérdésre vonatkoztak az ott megfogalmazottak. Utalt arra, hogy a rendőr szolgálati kötelezettségének teljesítése során parancsra, utasításra jár el, ezért nem tekinthető olyan személynek, akinek saját elhatározásából ráhatása van a szűkebb vagy tágabb társadalom életére, helyi vagy országos viszonyok alakulására.

A perköltség viseléséről a Pp. 78. § (1) bekezdése szerint határozott.

A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak hatályon kívül helyezését, és a kereset teljes elutasítását kérte, mivel a jogerős ítélet sérti a Ptk. 80. §-át valamint a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. tv. (Avtv.) 19. §-át. Álláspontja szerint a felperesek a Ptk. 80. § (2) bekezdésében meghatározott nyilvános közszereplés fogalma alá esnek, közszereplőnek tekintendők. Hivatkozott arra, hogy a rendőri intézkedésekről szóló tájékoztatás fontos része az állami feladatok ellátásáról szóló tájékoztatásnak, a sajtó pedig a rendőrség felett úgy tudja ellenőrző feladatát ellátni, ha indokolatlan és aránytalan korlátozások nélkül tudósíthat a rendőrök tevékenységéről. Utalt az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az állambiztonsági szolgálatok történeti levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. tv. 1. § (2) bekezdésének 13. pontjában a közszereplő vonatkozásában meghatározott definícióra. Kifejtette, hogy a rendőr közhatalmi funkciókat, közhatalmi feladatokat lát el, ennek következtében képmása nyilvánosságra hozható, közérdekből nyilvános adatnak minősül az Avtv. 2. § (5) bekezdése és a 19. § (4) bekezdése alapján. Utalt az állampolgári jogok országgyűlési biztosának tanulmányában kifejtett álláspontra és az Alkotmánybíróság 54/2000. (XII. 18.) AB határozatára, amelyekből egyértelmű, hogy a rendőrök képmása engedély nélkül is nyilvánosságra hozható. Az alperes szerint az Európai Emberi Jogi Egyezmény 10. cikkében szabályozott véleménynyilvánítási szabadság sérelmével járna, ha a közhatalmat gyakorló, azt megtestesítő rendőrök közfeladatuk ellátása során a nyilvánosság kontrollján kívül kerülnének, és a bíróság azért marasztalná el az alperest, mert egy eseményről valósághűen tudósított. Hivatkozott az Alkotmánybíróság 60/1994. számú határozatára, amely szerint a közhatalmat gyakorlók magánszférája korlátozott.

A felperesek felülvizsgálati ellenkérelmükben a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérték.