A Fővárosi Törvényszék P.20822/2022/5. számú határozata kártérítés tárgyában. [2006. évi IV. törvény (Gt.) 141. § (1) bek.] Bíró: Megyes Zoltán
Kapcsolódó határozatok:
*Fővárosi Törvényszék P.20822/2022/5.*, Fővárosi Ítélőtábla Pf.20624/2022/4., Kúria Pfv.20389/2023/6. (BH 2024.3.60)
***********
Fővárosi Törvényszék
71.P.20.822/2022/5.
A Fővárosi Törvényszék
a ügyvédi iroda4 Ügyvédi Iroda (ügyvéd címe., ügyintéző: dr. Vigh Szabolcs ügyvéd) által képviselt felperes (felperes címe.) felperesnek
a dr. Barbél Mónika ügyvéd (ügyvéd címe.) által képviselt I.r. alperes (I.r. alperes címe.) I. r. alperes és
II.r. alperes (II.r. alperes címe.) II. r. alperes ellen
kártérítés megfizetése iránt indított perében meghozta az alábbi
í t é l e t e t :
A bíróság a felperes keresetét elutasítja.
A bíróság kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az I. r. és a II. r. alpereseknek 15 napon belül személyenként 5.000.000,-5.000.000,- (ötmillió-ötmillió) Ft perköltséget.
Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, amelyet elektronikus úton kell előterjeszteni a Fővárosi Törvényszéken a Fővárosi Ítélőtáblához címezve.
Az ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet elleni fellebbezést, valamint a csatlakozó fellebbezést előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező. A jogi képviselő nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata hatálytalan.
A bíróság tájékoztatja a feleket, hogy amennyiben a határidőben benyújtott fellebbezés csak perköltség viselésére vagy összegére, a teljesítési határidővel kapcsolatos vagy csak az ítélet indokolása ellen irányul, bármelyik fél kérheti tárgyalás tartását, ellenkező esetben a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálhatja el a fellebbezést.
Ha a fellebbezés tárgya nem a fent felsoroltakra vonatkozik, tárgyaláson dönt a másodfokú bíróság. Kivételesen a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül dönt az ügyben a felek kérelmére, illetve amennyiben a másodfokú bíróság megítélése szerint az ügy eldöntése tárgyaláson kívül is lehetséges.
I n d o k o l á s :
[1] A bíróság a rendelkezésére bocsátott okiratok, a felek előadásai, tanú1 és tanú2 tanúk vallomásai alapján az alábbi tényállást állapította meg.
[2] Az I. r. alperes felperessel 1995. december 12. napjától 2019. július 29-ig munkaviszonyban állt számviteli és pénzügyi vezető munkakörben. Az I. r. alperes a 2012. november 30. napján kelt munkaszerződés-módosítás szerint 2013. január 1. napjától 2019. április 30. napjáig a felperes gazdasági társaság gazdasági igazgatója volt. Az I. r. alperes 2013. január 1. napjától 2019. április 30. napjáig a felperesi gazdasági társaság ügyvezetője volt.
[3] A II. r. alperes felelősségbiztosítási szerződést kötött az I. r. alperessel a vezető tisztségviselők mint biztosítottak eljárásával kapcsolatosan, a biztosítási időszak 2018. július 1-től 2019. június 30. napjáig tartott. A felelősségbiztosítási szerződés alapján a II. r. alperes köteles volt megtéríteni a biztosított vezető tisztségviselők helyett minden kárt, kivéve azokat a károkat, amelyek tekintetében a társaság már helytállt a biztosított vezető tisztségviselő helyett, továbbá a társaságnak minden olyan kárt, amelyet a társaság a biztosított vezető tisztségviselő helyett megtérített.
[4] Az I. r. alperes feladata munkavállalóként az volt, hogy a jogszabályok és a társaság szabályai alkalmazásával önállóan és teljes felelősséggel irányítsa a társaság pénzügyi, számviteli, adózási, kereskedelmi, személyzeti, informatikai, ingatlanvédelmi, valamint biztosítással és ingatlankezeléssel összefüggő területeit, ezen felül feladatait közé tartozott többek között a pénzgazdálkodás, a pénztár és bankszámla kezelés, banki kapcsolattartás, számviteli feladatok ellátása.
[5] Az ügyvezető jogait és kötelezettségeit többek között a felperes gazdasági társaság 2011. december 1. napjától hatályos Aláírási és Utalványozási Szabályzata és az 1999. április 1. napjától hatályos Szervezeti és Működési Szabályzata (SZMSZ) határozta meg. A II.2. pont alapján az ügyvezető feladata volt a kijelölt ügyvezetőn keresztül irányítani a társaság működését és gyakorolni a munkáltatói jogokat a társaság minden dolgozója felett, szerződéseket kötni a szállítókkal és vevőkkel, kapcsolatot tartani a külső, illetve szakhatósági felügyeleti szervekkel, felügyelni a gazdasági, kereskedelmi és termelési szervezetek tevékenységét, meghatározni a társaság kereskedelmi és árpolitikákát, keresni a piaci részesedés növelésének, új piaci feltárásnak és a nyereségesség növelésének lehetőségét.
[6] A II.3. pont alapján az ügyvezető igazgató feladata volt irányítani és szervezni a társaság működését, ösztönözni és felkarolni a társaság dolgozóinak a társasági célokkal azonosuló értékteremtő munkáját, jóváhagyni a társaság minőségbiztosítási rendszerét, a Kollektív Szerződést és a társasági szabályzatait, gyakorolni a munkáltatói jogokat a társaság minden dolgozója felett, kidolgozni a kft. üzleti startégiáját és az üzleti terveket, beszámolót készíteni a taggyűlés és a felügyelő bizottság részére, kapcsolatot tartani a cégbíróság és minden olyan külső és belső szervezettel, amely a kft. eredményes munkáját segítheti.
[7] Az I. r. alperes megbízási szerződésének 8. pontja alapján az ügyvezetők közötti munkaterületek megosztását az ügyvezetők alkalmazotti munkaszerződése, illetve a munkaszerződéshez csatolt, tájékoztató tartalmazta. Az I. r. alperes munkaszerződésének 2. pontja alapján az I. r. alperes feladata a társaság pénzügyi-számviteli munkájának irányítása, a gazdálkodási tevékenység javítására javaslattétel, valamint a kft. mérlegének elkészítése, bevallások készítése az APEH felé, adatszolgáltatások, információk biztosítása a társaság vezetése és külső végek felé.
[8] A 2012. november 30. napján kelt munkaszerződés módosítás tájékoztatója alapján az I. r. alperes mint munkavállaló feladata, hogy a jogszabályok és a társaság szabályai alkalmazásával önállóan és teljes felelősséggel irányítsa a társaság pénzügyi, számviteli, adózási, kereskedelmi, személyzeti, informatikai, ingatlanvédelmi, valamint biztosítással és ingatlankezeléssel összefüggő területeit.
[9] Az Aláírási és Utalványozási Szabályzat II.1. pontja szerint az ügyvezető igazgatónak korlátlan utalványozási jogköre volt. A II.1. pont szerint az érkezett számlák igazolására a megrendelő terület vezetője volt jogosult, az érkezett számlákat igazolás előtt az ügyvezető igazgató volt jogosult szignálni, a szignált, az igazolt számlák kifizetésére a banknál bejelentett aláírók voltak jogosultak.
[10] A II.4. pont szerint a bizonylat aláírására a gazdasági és adminisztratív vezető volt jogosult. Az Aláírási és Utalványozási Szabályzata mellékletében az I. r. alperes kizárólag gazdasági és adminisztratív vezetőként került megjelölésre, ügyvezetőként nem.
[11] A felperes gazdasági társaság és az I. r. alperes által kötött, 2017. december 13. napján kelt megbízási szerződésben a szerződő felek rögzítették, hogy az ügyvezetők közötti munkaterületek megosztását az ügyvezetők alkalmazotti munkaszerződése, illetve a munkaszerződéshez csatolt tájékoztató tartalmazza.
A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!
Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!