A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20104/2020/7. számú határozata közérdekű adat kiadása tárgyában. [2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 26. §, (1) bek., 29. §, (2a) bek., Az Európai Parlament és a Tanács 1049/2001/EK rendelete 2. cikk] Bírók: Békefiné dr. Mózsik Tímea, Lesenyei Terézia, Pullai Ágnes

Fővárosi Ítélőtábla

8.Pf..../2020/7.

A Fővárosi Ítélőtábla a Karsai Dániel Ügyvédi Iroda (...., ügyintéző: dr. Karsai Dániel András ügyvéd) által képviselt felperes neve (....) felperesnek - a dr. Besenyei Anita kamarai jogtanácsos által képviselt alperes neve (....) alperes ellen közérdekű adat kiadása iránt indult perében a Fővárosi Törvényszék 2019. december 12. napján kelt 62.P...../2019/11. számú ítélete ellen a felperes 12. sorszám alatt előterjesztett, 13. sorszámon kiegészített fellebbezése folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 10.000 (Tízezer) forint jogtanácsosi munkadíjból álló másodfokú perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

[1] A felperes 2019. április 26. napján elektronikus úton közérdekű adatigényléssel fordult az alpereshez, amelyben kérte, hogy az alperes másolatban küldje meg az Európai Csalás Elleni Hivatal által a TAMOP-3...../1-2. számú (természettudományos oktatás módszertanának és eszközrendszerének megújítása a közoktatásban - Öveges-program) projektről, valamint a TÁMOP-2..../1-2013-0001 számú (Foglalkoztatási Szövetkezet - Híd a Munka Világába) projektről készített és Magyarország kormányának eljuttatott jelentéseket, zárójelentéseket, ajánlásokat és igazságügyi ajánlásokat, továbbá minden egyéb, bármilyen módon vagy formában rögzített információt, illetve adatot amely az Európai Csalás Elleni Hivatal e projektekre vonatkozó, Magyarország kormányával közölt álláspontját tartalmazza.

[2] Az alperes az adatok kiadását megtagadta. Válaszlevelében előadta, hogy az Európai Parlament és a Tanács 2013. szeptember 11-i 883/2013/EU, EURATOM rendelet 9. cikkének (1) bekezdése, valamint 10. cikkének (5) bekezdése szerint az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) főigazgatója gondoskodik arról, hogy a nyilvánosság semleges és pártatlan tájékoztatást kapjon, valamint arról, hogy a nyilvánosságra hozatal során tiszteletben tartsák a vizsgálatok bizalmas jellegét, illetve az eljárási garanciákat, különös figyelemmel az ártatlanság vélelmére. Hivatkozott továbbá az 1049/2001/EK rendelet 4. cikkének (2) bekezdésére, amely szerint az intézmények megtagadhatják a dokumentumokhoz való hozzáférést, ha a közzététel hátrányosan befolyásolná - többek között - a bírósági eljárások védelmét, továbbá az ellenőrzések, vizsgálatok célját, kivéve, ha a közzétételhez nyomós közérdek fűződik. Előadta, hogy az Európai Unió Bíróságának esetjoga elismeri, hogy az OLAF vizsgálati dokumentumait megilleti az általános vélelem, ami alapján mentesülnek a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés alól, mely alól csak nyomós közérdek engedhet kivételt.

[3] A felperes keresetében kérte a bíróságtól, hogy kötelezze az alperest az adatigénylésben kért adatok kiadására a m....@t....hu elektronikus levélcímre. Hivatkozott arra, hogy a közérdekű adat kiadásának megtagadási alapját szűken kell értelmezni, és a közérdekű adat megismerésére irányuló igény teljesítése kizárólag abban az esetben tagadható meg, ha a megtagadás alapjául szolgáló közérdek nagyobb súlyú a közérdekű adat megismerésére irányuló igény teljesítéséhez fűződő közérdeknél. A megtagadás jogszerűségét és a megtagadás indokait az adatkezelőnek kell bizonyítania, az alperes azonban az adatigénylés teljesítését elutasító levelében nem bizonyította a megtagadás jogszerűségét és nem indokolta meg az adatkiadás megtagadását. Arra az esetre, ha az Európai Uniós jog értelmezésében kétely merülne fel, a felperes előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezése iránti kérelmet is előterjesztett.

[4] Az alperes a kereset elutasítását kérte. Előadta, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal az Európai Unió egyik szerve, így a tárgybeli adatigénylés kapcsán az adatok kezelésére vonatkozó szabályokat, és az adatok megismerhetőségét is európai uniós jogszabályok határozzák meg. Kiemelte, hogy az alperes az OLAF vizsgálati jelentései kapcsán csupán koordinációs tevékenységet végez, ebből következően az OLAF által készített vizsgálati jelentések nem az alperes tevékenységére vonatkoznak, és nem is a közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkeztek, ezért azok megismerhetővé tételére az Infotv. 26. § (1) bekezdése alapján az alperes nem köteles. Álláspontja szerint az uniós jog elsőbbsége, valamint azon tény miatt, hogy jelen tárgykörben az Európai Unió Bírósága esetjoggal rendelkezik, nem indokolt az előzetes döntéshozatali eljárás lefolytatása.

[5] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította, és kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 25.000,- forint perköltséget. Határozatát Magyarország Alaptörvénye VI. cikk (2) bekezdésére, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. tv. (Infotv.) 1. §-ára, 3. § 5. pontjára, 26. § (1) bekezdésére, 28. § (1) bekezdésére, 29. § (1) és (2a) bekezdésére, 31. § (2) bekezdésére, az Európai Parlament és a Tanács 2013. szeptember 11-i, a z OLAF általa lefolytatott vizsgálatokról szóló, 883/2013/EU, EURATOM rendeletének 1. cikkére, 9. cikk (1) bekezdésére, 10. cikk (1) és (2) bekezdésére, 11. cikk (1), (5) és (6) bekezdésére, valamint az Európai Parlament és a Tanács 2001. május 30-i 1049/2001/EK rendeletének 2. cikk (1) bekezdésére, 4. cikkére és 5. cikkére alapította.

[6] Megállapította, hogy a felperes által kiadni kért adatok nem vitásan az alperes kezelésében állnak, azokat az alperes nem csupán tárolja, hanem megteszi az adatokat érintő szükséges intézkedéseket is.

[7] I smertette, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) az Európai Unió olyan szervezete, amelyet az Európai Bizottság hozott létre az unió pénzügyi érdekei védelme érdekében, abból a célból, hogy az EU-s források felhasználása szigorú, átlátható és szabályszerű módon történjen meg.

[8] Az OLAF által lefolytatott vizsgálatokról szóló, 883/2013/EU, EURATOM rendelet 1., 9, 10. és 11. cikkei alapján a törvényszék akként foglalt állást, hogy az alperes a vizsgálati jelentések kapcsán pusztán koordinációs tevékenységet lát el, ami nem egyezik az OLAF ismertetett tevékenységeinek egyikével sem. A kért adatok tehát nem az alperes tevékenységére vonatkoznak és nem is a közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkeztek, ezáltal az alperes azok megismerhetővé tételére az elsőfokú bíróság álláspontja szerint nem köteles.

[9] Utalt az 1049/2001/EK rendelet 5. cikkében rögzített konzultációs kötelezettségre, amelyet megfogalmaz az Infotv. 2015. július 16-ától hatályos 29. § (2a) bekezdése is. Eszerint, ha az igénylés olyan adatra vonatkozik, amelyet az Európai Unió valamely intézménye vagy tagállama állított elő, az adatkezelő haladéktalanul megkeresi az Európai Unió érintett intézményét vagy tagállamát és erről az igénylőt tájékoztatja. A per tárgyát képező adatigénylést érintően azonban az alperes - az Infotv. 29. § (2a) bekezdésében foglalt kötelezettsége ellenére - elmulasztotta megkeresni az OLAF-ot, így az Európai Unió intézményével való, az 1049/2001/EK rendelet 5. cikkében is rögzített konzultációs kötelezettségének nem tett eleget. Mivel tehát a felperes által igényelt adatok kiadásának jogszabályban előírt feltételei nem valósultak meg, ezért a felperes keresete nem lehet alapos a törvényszék álláspontja szerint. Akként foglalt állást, hogy az Infotv. 29. § (2a) bekezdését a szankció hiánya ellenére sem lehet úgy értelmezni, hogy a jogszabályban rögzített kötelezettség elmulasztása automatikusan az adatok kiadását eredményezné. Az adatok nyilvánosságáról ugyanis - a kötelező konzultáció és az arra adott válasz hiányában is - az OLAF főigazgatója jogosult dönteni, mely érvelést támasztja alá az Európai Bíróság EUB T-110/15. számú ítélete is.