A Fővárosi Ítélőtábla Bf.245/2007/10. számú határozata emberölés bűntette (ALJAS INDOKBÓL elkövetett emberölés bűntette) tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 42. §, 44. §, 99. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 200. §, 348. §, 351. §, 371. §] Bírók: Lassó Gábor, Révész Tamásné, Szigeti Ágnes

Fővárosi Ítélőtábla

2.Bf.245/2007/10. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Budapesten, a 2008. év március hó 6. és 2008. év március hó 13. napjain megtartott nyilvános ülés alapján 2008. év március hó 13. napján meghozta a következő

végzést:

Az aljas indokból elkövetett emberölés bűntette és más bűncselekmények miatt a vádlott ellen indított büntető ügyben a Pest Megyei Bíróság 8.B.1/2005/118. számú ítéletét helybenhagyja.

A vádlott által az elsőfokú bíróság ítéletének kihirdetésétől a mai napig előzetes fogvatartásban töltött időt beszámítani rendeli a kiszabott szabadságvesztésbe.

I n d o k o l á s:

A Pest Megyei Bíróság a 2004. év április hó 14. napján kelt 4.B.75/2003/191. számú ítéletével a vádlottat bűnösnek mondta ki 1 rb. aljas indokból elkövetett emberölés bűntettében, 1 rb. közokirat-hamisítás bűntettében, 3 rb. lopás bűntettében, melyet részben társtettesként követett el, 1 rb. robbanóanyaggal visszaélés bűntettében. 1 rb. lőfegyverrel, lőszerrel visszaélés bűntettében, 2 rb. közokirattal-visszaélés vétségében, 1 rb. társtettesként elkövetett rongálás vétségében, 1 rb. társtettesként elkövetett rongálás bűntettében, 1 rb. fogolyszökés bűntettében, 1 rb. büntetőeljárást eredményező hamis vád bűntettében és 5 rb. hamis tanúzásra felhívás bűntettében.

A bíróság ezért a vádlottat halmazati büntetésül 20 év fegyházbüntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlottal szemben 1 rb. lopás vétsége és 1 rb. sikkasztás vétsége miatt indult büntetőeljárást megszüntette.

Az ítéletet a Fővárosi Ítélőtábla 2004. év december hó 1. napján kelt 3.Bf.962/2004/24. számú végzésével hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasította.

A megismételt eljárásban a Pest Megyei Bíróság a 2006. év november hó 21. napján kelt 8.B.1/2005/118. számú ítéletével a vádlottat bűnösnek mondta ki 1 rb. aljas indokból elkövetett emberölés bűntettében, 1 rb. közokirat-hamisítás bűntettében, 3 rb. lopás bűntettében, melyből 1 rb-t társtettesként követett el, 1 rb. robbanóanyaggal visszaélés bűntettében, 1 rb. lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés bűntettében, 2 rb. közokirattal visszaélés vétségében, 1 rb. rongálás bűntettében, mint társtettest, 1 rb. rongálás vétségében, mint társtettest, 1 rb. fogolyszökés bűntettében, 1 rb. büntetőeljárást eredményező hamisvád bűntettében, 3 rb. büntetőügyben elkövetett hamistanúzásra felhívás bűntettében, valamint 2 rb. büntetőügyben elkövetett hamis tanúzás vétségében.

Az elsőfokú bíróság a vádlottat ezért halmazati büntetésül 20 év fegyház büntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlottal szemben 1 rb. lopás vétsége és 1 rb. sikkasztás vétsége miatt indult büntetőeljárást megszüntette.

Az elsőfokú bíróság rendelkezett a vádlott által előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról, az eljárás során lefoglalt bűnjelekről, valamint az eljárás során felmerült bűnügyi költség viseléséről.

A magánfelek által előterjesztett polgárjogi igényt a törvény egyéb útjára utasította.

Az ítélet ellen az ügyész a vádlott terhére a kiszabott szabadságvesztés büntetés súlyosítása, életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabása végett jelentett be fellebbezést.

A vádlott az emberölés bűntette tekintetében a bűnösség megállapítása miatt, valamint a kiszabott büntetés enyhítése végett jelentett be fellebbezést.

A vádlott védője az aljas indokból elkövetett emberölés bűntette tekintetében, valamint mindazon vádpontokat illetően, amelyek elkövetését a vádlott tagadta felmentés végett fellebbezett. Ezen túlmenően azon tényálláspontok vonatkozásában, amelyekben a vádlott beismerte a cselekmény elkövetését, a kiszabott büntetés enyhítéséért fellebbezett.

A vádlott terhére bejelentett fellebbezést az első fokon eljárt ügyész írásban indokolta. Ebben kifejtette, hogy a büntetés kiszabása során a vádlott javára írt enyhítő körülmények lényegében elenyésznek figyelemmel arra, hogy részint a bűnösségre is kiterjedő beismerő vallomását az adott vádpontok vonatkozásában a tettenérést követően tette, részint pedig a vádlott javára írt időmúlás is súlytalan, tekintettel az ölési cselekmény, valamint a részben annak leplezését szolgáló bűncselekmények, és az alapeljárásban hozott marasztaló ítélet között eltelt időre. Ehhez képest az ítéletben hivatkozott a hatályon kívül helyezés miatt eltelt idő az ügyészi álláspont szerint nem bír jelentősséggel. A fellebbezés írásbeli indokolásában az ügyész kitért arra, hogy az ítéletben megállapított tényállásban írt bűncselekményeket a vádlott 22 és 25 és fél éves kora közötti időben követte el, de az ölési cselekményt megelőzően több alkalommal volt büntetve. Első alkalommal vele szemben 1996. évben került sor pénzbüntetés kiszabására orgazdaság vétsége és más bűncselekmények miatt, majd 1998. év október hónapig további két alkalommal 1999. év március és szeptember hónapban ittas járművezetés vétsége és hatóság félrevezetésének vétsége miatt ítélte el a bíróság. A nagyszámú súlyosító körülményre a vádlott személyében rejlő fokozott társadalomra veszélyességre a közösség védelme érdekében az ügyész indokoltnak tartotta a vádlottnak a társadalomból történő végleges kirekesztését, ezért indítványozta, hogy a Fővárosi Ítélőtábla a vádlottal szemben a Btk. 44. §-a alapján, figyelemmel a Btk. 42. § /1/ bekezdésére halmazati büntetésül életfogytig tartó szabadságvesztést szabjon ki, és a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját a minimum közelében határozza meg.

A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség BF.110/2005/8. számú átiratában az ügyészi fellebbezést változatlan tartalommal fenntartotta. A fellebbviteli főügyészség átirata rögzíti, hogy tanulmányai befejezésével a vádlott meg sem próbált a társadalmi normáknak megfelelően élni, dolgozni, saját lábára állni. Gyakorlatilag bűnözői életmódra rendezkedett be, tetteinek elkövetése során csak saját érdekeit vette figyelembe. Az életelleni cselekményen kívül további nagyszámú, mintegy 17 rb. bűncselekmény miatt került sor felelősségre vonására, úgy, hogy a csekélyebb súlyú cselekményeket nem rótták terhére. Indítványozta, hogy a Fővárosi Ítélőtábla a vádlott főbüntetését súlyosítsa, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét hagyja helyben.

A vádlott védője fellebbezése írásbeli indokolásában az ölési cselekményt illetően vitatta a titkos információgyűjtés anyagának felhasználását, az igazságügyi fegyverszakértő véleményét, tanú 1 vallomásának értékelését. Vitatta továbbá, hogy létezett volna olyan kazetta, amely a vádlott homoszexuális kapcsolatát rögzítette.

A nyilvános ülésen az ügyész a fellebbezést fenntartotta. Indokolása szerint az elsőfokú bíróság a büntetés mértékét befolyásoló körülményeket helyesen sorolta fel, azonban azokat nem súlyúknak megfelelően értékelte. A védelmi fellebbezéssel kapcsolatban kifejtette, hogy álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a bizonyítékokat összességében vizsgálva megalapozottan vont következtetést a vádlott bűnösségére. A titkos információszerzés keretében beszerzett adatok felhasználását illetően is helyes álláspontot foglalt el. Az ítélőtábla ezért a bizonyítékok mérlegelését támadó fellebbezést utasítsa el.