A Kúria Bfv.1129/2017/6. számú precedensképes határozata vesztegetés bűntette (hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette) tárgyában. [1998. évi XIX. törvény (Be.) 2. §, 373. §, 416. §, 426. §] Bírók: Csák Zsolt, Soós László, Vaskuti András
A határozat elvi tartalma:
Alaptalan a törvényes vád hiányára való hivatkozás, ha a vádirat tartalmazza a BK. 1. számú vélemény A.I.2. pontjában foglaltakat a cselekmény történeti tényállása tekintetében.
Kapcsolódó határozatok:
Fővárosi Törvényszék Kb.271/2016/11., Fővárosi Ítélőtábla Kbf.115/2016/7., *Kúria Bfv.1129/2017/6.*
***********
KÚRIA
Bfv.I.1129/2017/6.szám
A Kúria Budapesten, a 2018. év február hó 6. napján tartott tanácsülésen meghozta a következő
v é g z é s t:
A társtettesként elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette miatt folyamatban volt büntetőügyben az I. rendű terhelt által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa 41(I.)Kb.271/2016/11. számú ítéletét, illetőleg a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa 6.Kbf.115/2016/7. számú ítéletét I. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja.
A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, és ebben az ügyben sem az indítványozó, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.
I n d o k o l á s
A rendőr főtörzsőrmester I. rendű terheltet a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa a 41(I.)Kb.271/2016/11. számú, 2016. szeptember 7. napján meghozott ítéletével bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettében [Btk. 294. § (1) bekezdés], ezért őt egy év hat hónap, végrehajtásában három év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre, 100 napi tétel - napi tételenként 1.000 forint - pénzbüntetésre, valamint lefokozásra ítélte azzal, hogy a szabadságvesztés esetleges végrehajtása esetén a terhelt legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. A katonai tanács a 100.000 forint pénzbüntetés megfizetésére öt havi részletfizetést engedélyezett, és rendelkezett arról, hogy ha a terhelt a pénzbüntetés vagy az egy havi részlet megfizetését elmulasztja, a pénzbüntetés meg nem fizetett részét szabadságvesztésre kell átváltoztatni.
A védelmi fellebbezések alapján eljárt Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa a 2017. május 12. napján meghozott 6.Kbf.115/2016/7. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét I. rendű terhelt tekintetében annyiban változtatta meg, hogy a terheltet kötelezte vagyonelkobzás címén 5.000 forint megfizetésére. Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.
A jogerős határozat ellen az I. rendű terhelt terjesztett elő a Be. 416. § (1) bekezdés c) pontja alapján a 373. § (1) bekezdés I. c) és III. a) pontjára hivatkozva felülvizsgálati indítványt.
Indokai szerint, amelyek túlnyomórészt megegyeznek az elsőfokú bíróság ítélete elleni írásbeli fellebbezésével, az első fokon eljárt katonai tanács a bizonyítási eljárást felületesen folytatta le, a nyomozás során tett vallomások felolvasása után nem tért ki arra, hogy a tanúk az ellentmondásos részekben miért tartják fenn vallomásukat, a bíróság egyéb okirati bizonyítékokat nem értékelt, a bizonyítékokat nem elemezte ki, illetve azok értékelése egyoldalú, rövid terjedelmű és a terhelteket mentő bizonyítékokat nem értékelte.
T.1. és T.2. tanúk vallomásai közötti ellentmondásokat nem oldotta fel, a bejelentést tartalmazó hangfelvétel tartalmát nem rögzítették írásban, tévesen értékelték a nyomozati iratok 3. és 13. oldalán lévő okirati bizonyítékokat, elmaradt annak indokolása, hogy a kérdéses iratok tartalma és a térmegfigyelő kamera felvétele miért ellentétes egymással. A két tanú az ügy lényegére vonatkozóan nyilatkozott egymással ellentétes módon, nem egyezik a valósággal a bejelentő, illetve a fia által megjelölt gépkocsi típus, az elsőfokú bíróság nem adott számot arról, hogy az ellentétes tartalmú adatok közül melyiket fogadja el, ezekhez kapcsolódóan tehát az elsőfokú bíróság az indokolási kötelezettségét nem teljesítette.
Szintén elmaradt annak indokolása, hogy az eljárt bíróságok miért a terheltek terhére értékelték T.3. rendőr alezredes tanú vallomását. Elmulasztották a terheltek által használt szolgálati gépkocsi kamerája felvételének beszerzését, az eljárás során nem rögzítették a terheltek testi adottságait, nem folytattak le bizonyítást arra nézve, hogy T.1. tanút mi indíthatta a bejelentés megtételére, valótlan tartalmú vallomás tételére. Nem történt meg a terheltek védekezésének ellenőrzése.
Sérelmezte azt is, hogy bár mindezt fellebbezésében előadta, a másodfokú bíróság ezzel nem foglalkozott.
Véleménye szerint az elsőfokú bíróság törvényes vád hiányában járt el, mert a vádirati tényállás nem tartalmazta azt a konkrét cselekvőséget, amely maradéktalanul kimeríti a hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettét. Kifogásolta továbbá, hogy az eljárt bíróságok helytelen következtetést vontak le a büntető anyagi jogi minősítésre, mert nem tette indokolás tárgyává a terheltek tudattartalmát, azt, hogy a rendőrök a pénzt valóban helyszíni bírságként kérték-e.
Mindezek alapján elsősorban a törvényes vád hiányára hivatkozva a megtámadott határozatok hatályon kívül helyezését és az eljárás megszüntetését, másodsorban az indokolási kötelezettség megsértése miatt a támadott határozatok hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását indítványozta.
A Legfőbb Ügyészség a BF.1205/2017/1. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt az indokolási kötelezettség megsértését kifogásoló részében a törvényben kizártnak, a törvényes vád hiányát sérelmező érveit pedig alaptalannak tartotta.
Álláspontja szerint a Be. 423. § (1) bekezdésből fakadóan a jogerős határozatban megállapított tényállás irányadó, ezért a tényállás megalapozottsága, a bűnösség megállapítása, illetve a büntetés kizárólag az ítéleti tényekkel mindenben összhangban álló tényállítások alapján kifogásolható, az ítéleti tényekkel összhangban nem álló érvelés a felülvizsgálati eljárásban nem vehető figyelembe. A felülvizsgálati indítvány azonban a felsorolt bizonyítékokkal kapcsolatban az indokolás hiányos voltát állítja, ténylegesen azonban a tényállás megalapozottságát és az arra vonatkozó indokolás helyességét vitatja.
A cselekmény jogi minősítésének törvénysértő voltára történő hivatkozás is a tényállás megalapozatlanságát állítja, ezért az erre vonatkozó érvelés a felülvizsgálati eljárásban ugyancsak nem vehető figyelembe.
A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!
Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!