A Fővárosi Törvényszék K.34818/2006/8. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (HÍRKÖZLÉSI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 324. §, 1957. évi IV. törvény (Áe.) 26. §, 2003. évi C. törvény (Eht.) 37. §, 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 111. §, 171. §] Bíró: Huber Gábor

Kapcsolódó határozatok:

*Fővárosi Törvényszék K.34818/2006/8.*, Kúria Kfv.37359/2007/8. (BH 2009.1.31)

***********

Fővárosi Bíróság

2.K.34818/2006/8.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Angyal Jánosné törvényes képviselő által képviselt felperes (....) felperesnek

Aranyosné dr. Börcs Janka által képviselt Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanács Elnöke (....) alperesnek

hírközlési ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a bíróság meghozta az alábbi

Í T É L E T E T

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy az állam javára, az APEH Közép-magyarországi Regionális Igazgatóságának külön felhívására - a felhívásban megjelölt módon és időben - fizessen meg 16.500 (tizenhatezer-ötszáz) forint kereseti eljárási illetéket.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy tizenöt nap alatt fizessen meg alperesnek 20.000 (húszezer) forint perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincsen.

INDOKOLÁS

A Nemzeti Hírközlési Hatóság Hivatala (elsőfokú hatóság) 2004. augusztus 5.-én kelt HN475-9/2004. sorszámú határozatával építési engedélyt adott ki ... I. ütem közösségi műsor és jeltovábbító rendszer (KMJR) építésére. Az elsőfokú hatóság 2004. augusztus 31.-én e határozatát visszavonta, a visszavonást tartalmazó határozatot pedig alperes 2004. október 28.-án megsemmisítette.

2004. október 23.-án HN475-26/2004. számú határozatával az elsőfokú hatóság felperest 5 159 129 forint bírsággal sújtotta, mert felperes az építési engedélyezés lezárta előtt megkezdte a II. ütem KMJR építését. Az indokolás szerint a hálózat ... községben 90 %-ban megépült a I. Kft. kivitelezésében.

2005. január 06.-án alperes FK330-1/2005. számú határozatával a bírságot kiszabó határozatot helybenhagyta, melyet felperes keresettel támadott.

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság 14.K.20.406/2005/24. számú ítéletével az FK330-1/2005. számú határozatot hatályon kívül helyezte és alperest új eljárásra, új határozat meghozatalára kötelezte. A 29/1999. (X.6.) KHVM rendelet 24. § (1) bekezdésére, valamint arra hivatkozva, hogy felperes a kivitelezési munkákra fennmaradási engedélyt nem kért, a bíróság megállapította, hogy felperes építtetői minősége nem kétséges, ezzel a bírság jogalapja tekintetében alperes jogszerűen határozott. A perben beszerzett igazságügyi szakvélemény szerint a kivitelezés II. ütemére vonatkozó teljes beruházási érték 9.502.917 forint volt. A bíróság az új eljárásra kötelezés jogi indokát a bírság összegének megalapozatlansága miatt az 1957. évi IV. törvény (Áe.) 26. § (1) bekezdésének megsértésében jelölte meg.

A megismételt eljárásban az alperes FK14134-1/2006. számon a HN475-26/2004. sz. határozatot akként változtatta meg, hogy a bírság összegét 4 751 458 forintra csökkentette, figyelemmel a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróságon beszerzett igazságügyi szakvéleményben foglaltakra. Alperes határozatának indokolásában a bírság jogalapja tekintetében rögzítette, hogy azt a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság helytállónak találta. E körben alperes utalt arra, hogy az építést az építési engedély jogerőre emelkedése előtt megkezdték, a KHVM rendelet 24. § (1)-(3) bekezdés a) pont alapján pedig nincs semmilyen mérlegelési joga alperesnek sem a bírság jogalapja sem annak összegszerűsége vonatkozásában. Rögzítette továbbá a határozat, hogy a felperes és a I. Kft. közti jogvita polgári peres útra tartozik, arra nézve alperesnek nincsen hatásköre.

Felperes kereseti kérelmében az alperes FK-14134-1/2006. számú határozatának megsemmisítését kérte. Előadta, hogy nem a felperes épített, hanem a I. Kft., mégpedig anélkül, hogy erre szerződés lett volna; felperes csak a terveket adta át. Előadta, hogy az alperesi hatóságtól személy1 telefonon azt közölte, hogy a kábeleket nem kell leszerelni, hanem célszerű megegyeznie felperesnek a I. Kft.-vel. Felperes álláspontja szerint mindezért nyilvánvaló, hogy a jogalkotó szándéka nem lehetett az, hogy a teljes beruházási költség után bírságot kelljen kiszabni, különös tekintettel arra, hogy az építésügyi hatóság később megadta az engedélyt.