A Pécsi Törvényszék K.20269/2009/4. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 339. §, 340. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 74. §, 2003. évi XCII. törvény (Art.) 1. §, 47. §, 86. §, 94. §, 95. §, 96. §, 98. §, 99. §, 172. §, 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 42. §, 104. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bíró: Wéber Jánosné dr. Nesz Éva

A Magyar Köztársaság nevében!

A Baranya Megyei Bíróság a dr. Tatár László ügyvéd (cím) által képviselt felperes neve (felperes címe szám alatti székhelyű) felperesnek, a (név) jogtanácsos által képviselt alperes neve (címe) alperes ellen, adóügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránti perében meghozta a következő

í t é l e t e t:

A bíróság a keresetet e l u t a s í t j a.

Kötelezi a felperest, hogy az adóhatóság felhívására fizessen meg az államnak 7.000,- (hétezer) forint feljegyzett illetéket.

Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 20.000,- (húszezer) forint perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s:

Az APEH (név) a 2008. július 7-én kelt (megbízólevél száma) számú megbízólevél alapján 2007. július - szeptember időszakra vonatkozóan az egyes adókötelezettségek teljesítésére irányuló ellenőrzést kezdeményezett.

Az első fokú adóhatóság a 2008. július 7-én kelt idézéssel a felperes képviselőjét, (név) vezető tisztségviselőt 2008. július 25-ére ügyfélként idézte azzal, hogy a 2007. III. negyedéves időszakra vonatkozó Áfa analitika bejövő-kimenő számlák, bankszámlakivonatok, szerződések, számlatömbök, szigorú számadású bizonylatok nyilvántartását hozza magával. Az idézésben felhívták a figyelmét, hogy amennyiben a felhívásban megjelölt bizonylatokat, könyveket, nyilvántartásokat és egyéb iratokat nem bocsátja az ellenőrök rendelkezésére, úgy az ellenőrzés akadályozása miatt mulasztási bírsággal sújtható.

2008. július 25-én a vezető tisztségviselő helyett meghatalmazott jogi képviselője jelent meg, aki azonban a revízió által bekért iratokat rendelkezésre nem bocsátotta. A jogi képviselő nyilatkozata szerint az iratok Ausztriában találhatók az iratőrzés helyén, melyeket az ügyfél a nyári szabadságolások miatt a mai napig nem tudta rendelkezésre bocsátani. Az iratokat legkorábban szeptemberben tudják bemutatni Magyarországon. Az iratok bemutatását nem tagadják meg, azt szeptemberben megteszik.

Az első fokú adóhatóság 2008. július 31-én kelt végzésével megállapította, hogy az adózónak a hatóság rendelkezésére álló iratai, nyilvántartásai, az adókötelezettség pontos megállapításához, ellenőrzéséhez, alkalmatlanok. Az ellenőrzés lefolytatása érdekében engedélyezi, hogy az iratokat, nyilvántartásokat, a jogszabályokban foglalt előírásoknak megfelelően rendezze, pótolja, és azokat 15 napon belül bocsássa a revízió rendelkezésére.

A végzést a felperes jogi képviselője 2008. augusztus 6-án átvette.

A felperes a végzés kézhezvétele után a hiánypótlásra adott határidőn belül kifogásolta a kilátásba helyezett mulasztási bírságot, és az adóhatóság eljárását azzal, hogy az első fokú adóhatóság eljárása során törvényi felhatalmazás nélkül egyes adókötelezettségek vizsgálatára irányuló ellenőrzésnek álcázva, burkoltan adóbevallás ellenőrzését végzi, így tágítva a jogszabály adta eljárási határidőt. Előadta, hogy az iratok hiánytalanul és rendezetten megtalálhatók a bejelentett iratőrzési helyen, ott bármikor ellenőrizhetőek.

Az első fokú adóhatóság 2008. augusztus 27-én kelt levelében részletesen tájékoztatta a felperest a nála indult ellenőrzés jogalapját illetően, egyúttal tájékoztatta a felperest arra is, hogy az adózót iratrendezésre, iratpótlásra kötelező végzése ellen önálló fellebbezésnek nincs helye. A hiánypótlásra tűzött határidőt 2008. augusztus 6-ától számítja. Felhívta egyúttal a felperest együttműködési kötelezettségére. A felperes az adóhatóság tájékoztatását 2008. szeptember 1-jén vette át.

A felperesnek az első fokú adóhatóság által hiánypótlás teljesítésére nyitva álló határidő időközben 2008. augusztus 21-én eredménytelenül lejárt. A mulasztás kimentéseként a felperes igazolási kérelmet nem terjesztett elő.

Az eljárási határidő meghosszabbítását követően az APEH (név) a 2008. szeptember 22-én kelt (végzés száma) számú végzésével a felperest 100.000,- Ft összegű mulasztási bírsággal sújtotta. Felhívta egyúttal a (felperes neve) Kft. képviselőjét (név)t, hogy személyes meghallgatás céljából 2008. október 3-án az adóhatóság hivatalos helyiségében jelenjen meg, és a 2007. év III. negyedévre vonatkozó teljes iratanyagát hozza magával, és bocsássa revízió rendelkezésére.

A felperes a végzés elleni fellebbezésében arra hivatkozott, hogy az adóhatóságnak tudomása volt arról, hogy 2008. szeptember előtt az iratokat Magyarországra szállítani nem tudja, így az engedélyezett hiánypótlás 15 napos határidejét nyilvánvalóan nem tudta tartani. Ráadásul a hiánypótlás engedélyezésének, illetve elrendelésének feltételei sem álltak fenn. A Kft. iratai ugyanis nem rendezetlenek, nem hiányosak. A felperes együttműködési kötelezettségét sem szegte meg. Az adózás rendjéről szóló törvény nem ír elő olyan kötelezettséget, hogy az iratokat az adóhatósághoz kellene beszállítani és bemutatni. Az adózó az ellenőrzés feltételeit kizárólag a helyszíni ellenőrzés alkalmával köteles biztosítani. Jogszabály azt sem írja elő, hogy a rendelkezésre bocsátásnak az adóhatóság hivatali helyiségében kell megtörténnie. A mulasztási bírság kiszabása bosszúállás az adóellenőrök részéről amiatt, hogy szóvá tette jogszabálysértő eljárásukat.

Az alperes a 2008. november 27-én kelt (határozat száma) számú határozatával az első fokú adóhatóság végzését határozatra változtatta, ekként a (határozat száma) számú határozatot helybenhagyta. A határozat indokolásában kiemelte, hogy a felperes az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 99. § (1) bekezdése alapján együttműködésre köteles, míg az adóhatóság az Art. 96. § (3) bekezdése alapján az iratokat a hivatali helyiségben történő tanulmányozása végett az (1) és (2) bekezdés esetein kívül más esetben is bevonhatja. Az Art. 94. § (3) bekezdése (helyesen 95. § (3) bekezdése) alapján az adózó iratait az adóhatóság felhívására köteles rendelkezésére bocsátani. A jogszabályi rendelkezések alapján az adózónak könyveit, nyilvántartásait úgy kell vezetnie, illetve a döntése szerint olyan helyen kell tárolnia, hogy azokat az adóhatóság felhívására a lehető legrövidebb időn belül (3 munkanapon belül, illetve felhívásra) rendelkezésre bocsáthassa. Az iratbemutatási kötelezettség is olyan objektív kötelezettség, melynek teljesítése alól nem mentesít sem az a tény, hogy az iratanyag őrzése saját döntése alapján külföldön történik, sem az adott országban érvényes szabadságolási rend. Az adóhatóság az Art. 95. § (4) bekezdése szerint engedélyezte az iratok pótlását. Ennek elmaradása az Art. 172. § (1) bekezdés l) pontja szerinti bírságot vont maga után. A törvény nem tartalmaz arra vonatkozó előírást, hogy mely esetekben kötelező helyszíni vizsgálatot tartani, így az adóhatóság szabadon dönthet a tekintetben, hogy a helyszínen, vagy az adóhatóság hivatali helyiségében kívánja az ellenőrzést lefolytatni. Figyelembe véve elsősorban azt, hogy a törvény az adózóra ró együttműködési kötelezettséget, és az adózó kötelezettségévé teszi a 3 munkanapon belüli bemutatási, illetve felhívás esetén a rendelkezésre bocsátási kötelezettséget, így egyértelmű, hogy amennyiben a hatóság a hivatali helyiségében kívánja az ellenőrzést lefolytatni, az adózó ott köteles a vizsgálandó anyagot a revízió rendelkezésére bocsátani. E kötelezettség teljesítésének hiányában az iratbevonás adóhatóság általi alkalmazását is megakadályozza az adózó. Az adózó képviselőjének tisztában kell lennie azzal, hogy az ellenőrzés lefolytatása a bekért iratok nélkül nem lehetséges, így mulasztásával az ellenőrzés lefolytatását megakadályozta.