A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20342/2017/3. számú határozata sajtó-helyreigazítás tárgyában. [2010. évi CIV. törvény (Smtv.) 12. §] Bírók: Hercsik Zita, Kizmanné dr. Oszkó Marianne, Kovács Éva

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék P.25506/2016/4., *Fővárosi Ítélőtábla Pf.20342/2017/3.*

***********

Fővárosi Ítélőtábla

2.Pf.20.342/2017/3/II.

A Fővárosi Ítélőtábla a Kummer Ügyvédi Iroda (címe; ügyintéző: dr. Kummer Ákos ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - a dr. Nagy János ügyvéd (címe) által képviselt I.rendű alperes neve (I.rendű alperes címe) I. rendű és II.rendű alperes neve (II.rendű alperes címe) II. rendű alperesek ellen sajtó-helyreigazítás iránt indult perében a Fővárosi Törvényszék 2017. január 6. napján kelt 40.P.25.506/2016/4. számú ítélete ellen az I. és II. rendű alperesek részéről 5. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja és az elrendelt helyreigazítás szövegében valóságként az alábbi közlemény közzétételére kötelezi az I. rendű alperest: "...."

A valóság közlésre vonatkozó további részeket mellőzni rendeli.

Ezt meghaladóan a per főtárgya tekintetében az elsőfokú ítéletet helybenhagyja.

Kötelezi a felperest és II. rendű alperest, hogy fizessenek meg a Magyar Államnak külön felhívásra személyenként 42.000-42.000 (negyvenkétezer-negyvenkétezer) forint együttes első- és másodfokú illetéket.

A peres felek az első- és másodfokú költségeiket maguk viselik.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az I. rendű alperest az alábbi helyreigazítás kommentár nélküli, az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 8 napon belüli közzétételére a ... elnevezésű portálon, az ott ... napján "... ..." címmel megjelent cikk szövege előtt:

"Helyreigazítás"

Az internetes portálunkon ...-én "... ..." címmel megjelent cikkünkben valótlanul állítottuk, hogy felperes neve, a ... ... a ... által elkövetett rendőrgyilkosság után egyeztetett a ... korábban kapcsolatot tartó ... újságíróval.

A valóság ezzel szemben az, hogy ... felperes neve ..., tehát hónapokkal a ... által elkövetett rendőrgyilkosság előtt találkozott utoljára, és nem tárgyalt, nem is egyeztetett vele semmiről, hanem mint ... beszélgetett vele mint újságíróval a ... külpolitikájáról. Arról, hogy ... és ... vagy a ... között bármilyen kapcsolat volt, felperes neve az említett személlyel való találkozásakor nem is tudott." Az elsőfokú bíróság kötelezte a II. rendű alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 50.000 forint + 13.500 forint áfa, mindösszesen 63.500 forint ügyvédi munkadíjat, valamint a Magyar Államnak külön felhívásra 36.000 forint feljegyzett eljárási illetéket.

Ítéletének indokolásában idézte az Smtv. 12. § (1) bekezdését, a Pp. 342. § (2) bekezdését, 345. § (2) bekezdését, a PK 15. számú állásfoglalás I. pontját.

Megállapította, hogy a felperes a sajtó-helyreigazítási kérelemben nem szöveghűen, hanem a szöveg értelmezése szerint foglalta össze az általa kifogásolt mondatot. A cikk egymással összefüggő, egymást követő mondatait értelmezve arra a megállapításra jutott, hogy a kijelentések egymással szoros összefüggésben állnak, az olvasó a szöveget, az alatta szereplő fényképet és a fényképhez kapcsolt szöveget egy egységként fogja fel, mivel az tematikájában elkülönül a cikk korábbi és későbbi részeitől, azonos témát jár körbe.

Az első, felperesre vonatkozó mondat alapján az olvasó a felperest azonosítja a ... téves megjelölés mellett is. Ezen mondat azt tartalmazza, hogy a ... által elkövetett ... rendőrgyilkosság után a felperes egyeztetett ..., ezután következik a kettőjüket ábrázoló fényképfelvétel és közvetlenül a fénykép alatt az ahhoz tartozó szöveg, miszerint a felperes ... ... tárgyal .... Az újságíró személyéhez ez a mondat nemzeti szocialista- hungarista-antiszemita, fegyveres kiképzéseket tartó új mozgalmakat kapcsol, megfogalmazva, hogy az újságíró ezen mozgalmak fontos személyisége. Az írás egy mondattal lejjebb a ... utalva közli, hogy a párt kapcsolatokat ápol a rendőrgyilkossággal gyanúsított ... ... ... Az olvasó számára a szövegrészlet azt az információt hordozza, hogy a ... rendőrgyilkossal szoros kapcsolatban álló ... újságíró és a felperes között a gyilkosságot követően egyeztetés zajlott.

Tekintettel arra, hogy az alperesek az ellenkérelmükben elismerték, hogy a kifogásolt közlésben valótlanul állították, hogy a felperes a rendőrgyilkosság előtt találkozott ... újságíróval, nem tájékoztatta a feleket a Pp. 3. § (3) bekezdése szerint a bizonyítandó tények köréről és mellőzte a ... tanúkénti meghallgatására vonatkozó felperesi bizonyítási indítvány teljesítését is.

Úgy ítélte meg, hogy a sajtó-helyreigazítási kérelem célja - lényegét tekintve - az volt, hogy a felperes és ... újságíró között nem vitatottan fennállott kapcsolat jellegét, minőségét és mélységét a valóságnak megfelelően láttassa a cikk. Ennek leglényegesebb eleme az időbeliség, tehát az, hogy a felperes és ... találkozásának az időpontja messze esett a ... rendőrgyilkosság elkövetésének időpontjától. A felperes és az újságíró ... találkoztak egymással. Önmagában ebből nem vonható le következtetés arra, hogy a felperes és a rendőrgyilkosság között bármilyen kapcsolat állna fenn.

A felperes azt is sérelmezte, hogy közte és az újságíró között egyeztetés zajlott volna, ezt azonban kizárólag a cikkben szerepeltetett találkozó időpontja miatt sérelmezte, mert a szöveg így abban a színben tünteti fel a őt, hogy a rendőrgyilkosságot követően, amiatt egyeztetett ... újságíróval. A cikk a felperes és az újságíró közti gyilkossággal kapcsolatos stratégiai jellegű megbeszélést, tárgyalást közvetít az olvasó felé. Ez pedig a felperes által előadottak tükrében nyilvánvalóan valótlan közlés. A helyreigazításban a felperes szerepeltette azt is, hogy közte és ... között milyen tárgykörben zajlott beszélgetés korábban, az elsőfokú bíróság indokoltnak tartotta ezt a tartalmat is szerepeltetni a helyreigazítás szövegében annak érdekében, hogy az olvasó valós és tényleges képet kapjon arról, hogy milyen keretek között mozgott a felperes és ... ismeretsége, kapcsolata. Indokoltnak találta azon közlés szerepeltetését is, hogy a felperesnek nem volt tudomása ... újságíró és a rendőrgyilkosság elkövetésével vádolt ..., továbbá a hozzá társított ... elnevezésű tömörülés közti kapcsolatról. Azt a körülményt ugyanis, hogy a cikk szerzője a találkozás időpontját ilyen módon jelenítette meg a cikkben, egyértelműen arra utal, hogy a szövegtartalom célja annak közlése is volt, hogy a felperes és ... kapcsolata összefüggésbe hozható a rendőrgyilkossággal. Az alperes ennek cáfolatára nem tett tényelőadást.

Az írás sérelmezett közléseit, valamint a kért sajtó-helyreigazítási közlemény szövegét összevetve arra az álláspontra helyezkedett, hogy több egymáshoz kapcsolódó mondattal valósult meg a valótlan tartalmú tényállítás, amit a felperes sajtó-helyreigazítási kérelmében tömörítve fogalmazott meg és a vele szemben állított valóság valamennyi, a felperes által sérelmezett tartalmi elemre kellően reflektált. Bármely helyreigazítani kért szövegrészlet elhagyásával a sajtó-helyreigazítás nem tölti be a jogszabályi rendeltetését.