A Fővárosi Ítélőtábla Pf.21340/2010/4. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 206. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 280. §, 345. §, 355. §, 358. §, 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ) 21. §] Bírók: Lente Sándor, Molnár Ambrus, Németh László

Fővárosi Ítélőtábla

6.Pf.21.340/2010/4.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Duda Attila ügyvéd által képviselt I - III. rendű felpereseknek, a dr. Kolozsvári Ágnes jogtanácsos által képviselt alperes ellen, kártérítés megfizetése iránt indított perében, a Fővárosi Bíróság 2010. január 27. napján meghozott, 64.P.21.228/2009/21. számú ítélete ellen, az alperes részéről 24. sorszám alatt, valamint a Fővárosi Bíróság 2010. április 21. napján meghozott 64.P.21.228/2009/26. számú kiegészítő ítélete ellen, az alperes részéről 27. sorszám alatt előterjesztett fellebbezések folytán, meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezéssel meg nem támadott részét nem érinti, fellebbezett rendelkezéseit részben, és annyiban változtatja meg, hogy a III. rendű felperes nem vagyoni kártérítés iránti keresetét elutasítja. Az I. és a II. rendű felpereseknek megítélt nem vagyoni kártérítés, az I. rendű felperesnek megítélt dologi kártérítés, továbbá a kiegészítő ítéletben feltüntetett peren kívül teljesített összegek után 2008. július 9. napjától, az I. és a II. rendű felpereseknek megítélt lejárt járadék után 2009. április 15. napjától kötelezi az alperest az elsőfokú bíróság által megállapított mértékű és az elsőfokú bíróság által megjelölt időpontig járó késedelmi kamat megfizetésére. Az alperes perköltség fizetésére kötelezését mellőzi, és kötelezi a felpereseket, hogy 15 nap alatt fizessenek meg az alperesnek 334.000 (háromszázharmincnégyezer) forint elsőfokú részperköltséget. Az I. rendű felperest terhelő kereseti illeték összegét 188.000 (száznyolcvannyolcezer) forintra, a II. rendű felperest terhelő kereseti illeték összegét 158.000 (százötvennyolcezer) forintra leszállítja, míg a III. rendű felperest terhelő kereseti illeték összegét 200.000 (kettőszázezer) forintra, az állam terhén maradó kereseti illeték összegét 354.000 (háromszázötvennégyezer) forintra felemeli. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

A Fővárosi Ítélőtábla kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felpereseknek 15 nap alatt 83.000 (nyolcvanháromezer) forint másodfokú részperköltséget. Kötelezi a III. rendű felperest, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 90.000 (kilencvenezer) forint feljegyzett fellebbezési eljárási illetéket, míg a fennmaradó 265.000 (kettőszázhatvanötezer) forint fellebbezési eljárási illeték az állam terhén marad.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

Az I. és a II. rendű felperesek gyermeke, a III. rendű felperes testvére, B. B. 2007. november 5-én a kijelölt gyalogátkelőhelyen haladt át, amikor őt elütötte egy, az alperes által biztosított gépkocsi. B. B. a szembejövő gépjármű elé esett, ami áthajtott rajta. B. B. a balesetben elszenvedett sérülései következtében az életét vesztette. Az I. és a II. rendű felpereseknél gyermekük elvesztése miatt kóros gyászreakció zajlott le, ami közepesen súlyos - súlyos depresszív állapotban nyilvánult meg. Emiatt az I. és a II. rendű felperesek rendszeres pszichiátriai és pszichológiai orvosi kezelésre, valamint gyógyszerek szedésére szorulnak. A III. rendű felperesnél normál gyászreakció zajlott le, depresszív állapot nem tapasztalható. Testvérének halála és szüleinek emiatt kialakult állapota számára jelentős érzelmi terhet jelent. Az alperes az I. rendű felperesnek sírkőállítás jogcímén 250.000 forint, gyászruha költségeként 14.498 forint, közlekedési költségként 45.000 forint, gyógyszerköltség jogcímén 1.944 forint, nem vagyoni kártérítésként 800.000 forint, a II. rendű felperesnek gyászruha költsége jogcímén 8.530 forint, nem vagyoni kártérítésként pedig 800.000 forintot peren kívül megfizetett.

A felperesek B. B. halála miatt bekövetkezett vagyoni és nem vagyoni káraik megtérítése iránt terjesztettek elő keresetet. Kérték, hogy a bíróság kötelezze az alperest a kártérítés után a károk bekövetkezésének időpontjától törvényes mértékű késedelmi kamat és a perrel felmerült költségeik megfizetésére. Követelésük kiterjedt az alperes által peren kívül megfizetett összegek után járó késedelmi kamatokra is.

Az alperes az ellenkérelmében a helytállási kötelezettségét elismerte. Védekezésében hivatkozott azonban arra, hogy B. B. közlekedési szabályszegésével 40% mértékben maga is közrehatott a baleset és a károk bekövetkezésében. Ezért az alperes álláspontja szerint az alperesre terhesebb 40-60% arányú kármegosztás alkalmazása indokolt. Az alperes a halotti tor költségének, a kegyeleti költségnek és a gyászjelentések költségének felmerülését és összegét elismerte. A bizonyítottság hiánya miatt vitatta a gyászruha és a halotti ruha beszerzésére, a sírkő állítására, valamint a közlekedésre fordított költségek felmerülését és összegét. A felperesek nem vagyoni kártérítés iránti igényét eltúlzottnak ítélte meg. Az alperes vitatta a háztartási és kerti kisegítő költségének megtérítése iránti igény jogalapját. Kifejtette, hogy az I. és a II. rendű felpereseket nem az elhunyt tartotta el, ezért az I. és a II. rendű felperesek nem jogosultak tartást pótló járadékra. Álláspontja szerint nem hagyható figyelmen kívül az a körülmény, hogy az I. és a II. rendű felpereseknek van tartásra köteles más hozzátartozójuk is. Az alperes az I. és a II. rendű felperesek gyógyszerköltségének felmerülését és összegét elismerte. Az I. és a II. rendű felperesek járadékigényével kapcsolatban hivatkozott arra, hogy a 6 hónapnál régebben lejárt, és alapos ok nélkül nem érvényesített járadékok bírósági úton nem érvényesíthetők.

Az elsőfokú bíróság az ítéletében kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. és a II. rendű felpereseknek személyenként 424.000 forintot a 2007. november 15-től 2010. január 30. napjáig lejárt járadék jogcímén, utána 2009. január 1. napjától a kifizetésig járó törvényes mértékű késedelmi kamatot, 2010. február 1. napjától havonta 16.000 forint járadékot, valamint 4.200.000 forint nem vagyoni kártérítést és utána 2007. november 15. napjától a kifizetés napjáig járó törvényes mértékű késedelmi kamatot. Kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. rendű felperesnek 106.000 forint dologi kártérítést és annak 2007. november 30-tól a kifizetés napjáig járó törvényes mértékű késedelmi kamatát. Kötelezte az elsőfokú bíróság az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a III. rendű felperesnek 1.500.000 forint nem vagyoni kártérítést és utána 2007. november 15. napjától a kifizetés napjáig járó törvényes mértékű késedelmi kamatot. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Az alperest 562.437 forint perköltség megfizetésére kötelezte a felperesek javára. A feljegyzett kereseti illetékből az I. rendű felperest 265.600, a II. rendű felperest 230.900, a III. rendű felperest 90.000 forint megtérítésére kötelezte, és megállapította, hogy a fennmaradó illeték az állam terhén marad. Az elsőfokú bíróság a kiegészítő ítéletében 526.228 forint után 2007. november 15-től 2008. október 22. napjáig terjedő időre, 300.000 forint után 2007. november 15-től 2008. szeptember 11-ig napjáig terjedő időre, 500.000 forint után 2007. november 15. napjától 2009. július 10. napjáig terjedő időre járó törvényes mértékű késedelmi kamat megfizetésére kötelezte az alperest. Ítéletének indokolásában úgy foglalt állást, hogy az alperes a Ptk. 345. § (1) bekezdése, valamint a 190/2004. (VI. 8.) Kormányrendelet 7. § (1) bekezdése alapján köteles a felperesek kárait megtéríteni. Kifejtette, hogy a perben nem merült fel adat arra, hogy B. B. közlekedési szabályt sértett, és ezzel közrehatott a baleset bekövetkezésében. Az elsőfokú bíróság ebből azt a jogi következtetést vonta le, hogy a kármegosztás alkalmazására nincs lehetőség, az alperes a felperesekkel szemben teljes kártérítésre köteles. Az alperes elismerésére tekintettel a halotti tor költségeként 75.000, kegyeleti költség jogcímén 25.000, gyászjelentés költsége jogcímén 6.000 forint megfizetésére kötelezte az alperest. A felperesek sírkőállítás költsége, halotti ruha és gyászruha beszerzésének költsége, valamint közlekedési költség megtérítése iránti igényét azért ítélte megalapozatlannak, mert a felperesek nem tudták bizonyítani, hogy az alperes által elismert és már teljesített költségeken felül egyéb kiadásaik merültek fel. Az elsőfokú bíróság okfejtése szerint az I. és a II. rendű felperesek által igényelt járadék nem tartást pótló járadék, ezért a perben nincs jelentősége annak, hogy B. B. nem volt az I. és a II. rendű felperesek eltartója. Az elsőfokú bíróság a perben kihallgatott tanúk vallomása alapján tényként állapította meg, hogy a háztartási- és a kerti munkákat B. B. végezte. Halála következtében munkája kiesett, azt az I. és a II. rendű felperesek pótolni kényszerülnek. Erre figyelemmel az I. és a II. rendű felperesek háztartási és kerti kisegítő költsége iránti igényét megalapozottnak találta. A háztartási kisegítő költségét mérlegeléssel személyenként és havonta 10.000 forintban, a kerti munkák havi költségét szintén mérlegeléssel személyenként és havonta 5.000 forintban állapította meg. Az elsőfokú bíróság a perben beszerzett orvosi szakvélemény alapján az I. és a II. rendű felperesek gyógyszerköltség iránti követelését havonta 1.000 forint erejéig ítélte megalapozottnak. Szintén az orvosszakértői vélemény alapján úgy foglalt állást, hogy a felpereseknek nem vagyoni káruk keletkezett. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint az I. és II. rendű felperesek nem vagyoni kárainak kiküszöbölésére személyenként 5.000.000 forint, a III. rendű felperes nem vagyoni kárainak kiküszöbölésére 1.500.000 forint indokolt. Az I. és II. rendű felperesek nem vagyoni kártérítésében elszámolta az alperes által ezen a jogcímen peren kívül személyenként megfizetett 800.000 forintot.