BH 2007.6.191 A bíróság a szerződés semmisségét olyan okból is megállapíthatja, melyre a felek nem hivatkoztak, ha a perben rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a semmisségi ok fennállása megállapítható [Pp. 3. § és 215. §; Ptk. 234. §].

A felperesek a B., F. u. I. félemelet Z. szám alatt található lakásingatlanukat önkormányzati kölcsön igénybevételével vásárolták, melyet jelzálogjog biztosított. A felperesek a kölcsönt visszafizetni nem tudták, ezért az önkormányzat velük szemben végrehajtási eljárást indított. Az I. r. felperes az általa vezetett betéti társaság alkalmazottainak munkabérrel tartozott. A felpereseknek a lakás fenntartásával kapcsolatban is volt tartozásuk.

A lakásra elrendelt végrehajtás elkerülése és adósságaik rendezése érdekében a felperesek kölcsönt akartak felvenni. Pénzintézetnél és különböző magánszemélyeknél azonban próbálkozásaik nem jártak sikerrel.

2003. október 1-jén az I. r. felperes egyik alkalmazottjának ismerőse megkereste az alperes élettársát a felperesek részére kölcsön folyósítása érdekében.

A felperesek állításuk szerint 2 000 000 forintot kaptak kölcsön három hónapra havi 22%-os kamattal az alperes élettársától, melyből 100 000 forint ügyvédi díjat kifizettek. A kölcsön biztosítására a tulajdonukban álló ingatlanra adásvételi szerződést kötöttek azzal, hogy 2003. december 31-éig azt az okiratban szereplő 8 000 000 forint vételárért visszavásárolhatják.

Álláspontjuk szerint az adásvételi szerződés színlelt volt, a felek szerződési akarata hiányzott. A szerződés valójában kölcsönszerződés volt, ezért - még a visszavásárlásra nyitva álló határidő leteltét megelőzően előterjesztett - keresetükkel a szerződés érvénytelenségének a megállapítását kérték annak színlelt voltára hivatkozva, és ennek megfelelően kérték az eredeti állapot helyreállítását, az ingatlan tulajdonjogának nevükre történő bejegyzését.

Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Állította, hogy az adásvételi szerződés megkötésekor a felpereseknek 8 000 000 forint kölcsönt adott és ennek biztosítékaként kötötték meg az adásvételi szerződést. Akaratuk arra irányult, hogy amennyiben a felperesek a kölcsönt nem fizetik vissza, a lakás tulajdonjogát megszerezze.

Viszontkeresetében a felperesek kötelezését kérte a perbeli lakás kiürítésére és birtokbaadására, valamint 2004. január 1-jétől a birtokbaadás napjáig havi 40 000 forint használati díj és a középarányos időtől járó késedelmi kamat megfizetésére.

Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy a felek között 2003. október 1. napján létrejött szerződés érvénytelen. A felperesek ezt meghaladó keresetét és az alperes viszontkeresetét elutasította.

A perben felmerült bizonyítékok alapján azt látta megállapíthatónak, hogy a felek között kölcsönszerződés jött létre, melynek alapján Sz. J. az I. r. felperesnek 1 900 000 forintot adott át. A kölcsönadó a felperesek súlyos anyagi helyzetét kihasználta, ezért a kölcsönszerződés a Ptk. 202. § és a 200. § (2) bekezdése alapján, mint uzsorás és jóerkölcsbe ütköző szerződés semmis. A felperesek tulajdonjoga bejegyzésének a tűrésére azért nem kötelezte az alperest, mert tulajdonjoga az ingatlan-nyilvántartásba még nem került bejegyzésre, azt csak széljegyként tartják nyilván.

Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett rendelkezését nem érintve, a fellebbezett rendelkezését megváltoztatta és a keresetet elutasította. A felpereseket kötelezte, hogy az ingatlant harminc napon belül adják az alperes birtokába és 2004. január 1-jétől 2006. december 31-éig 1 440 000 forint és ennek 2005. június 15-étől járó kamatát, valamint 2007. január 1-jétől a kiürítésig havi 40 000 forint használati díjat fizessenek meg.

Indokolása szerint a felperesek keresetükben kizárólag az adásvételi szerződés színleltségére hivatkoztak. Ezért a bíróság csak ezen a jogcímen vizsgálhatta a szerződés érvénytelenségét.

Megállapította, hogy a szerződés a felek valós ügyleti szándékát tükrözi, a felperesek a kölcsönszerződés fedezetének biztosítására kötöttek ingatlanukra adásvételi szerződést. Azt a jogkövetkezmények ismeretében írták alá és az a körülmény, hogy a kölcsön visszafizetésében alaptalannak bizonyuló módon bizakodtak, a szerződés érvényességét nem érinti.