BH 1995.11.644 Feltűnően nagy értékkülönbség címén a tartási szerződés általában nem támadható meg [Ptk. 201. § (2) bek., 586. §].

Néhai K. M. tulajdonosa volt a perbeli házas ingatlannak. A néhainak az alperes lánya, a felperes férje, házasságkötésük 1990. október 25-én történt.

Az 1992. május 14-én kötött írásbeli tartási szerződéssel az alperes kötelezte magát a felperes feleségének eltartására, gondozására, aki ennek fejében átruházta házas ingatlanának tulajdonjogát az alperesre. A felperes által is aláírt szerződésben a felperes kijelentette: "jelen szerződésben foglaltakkal a maga részéről egyetért, és semmilyen kifogása ezzel kapcsolatban nincsen". Az eltartott 1992. május 25-én meghalt.

A felperes keresetében a tartási szerződés érvénytelenségének megállapítását kérte. Keresete szerint a szerződés jogszabályba ütközött [Ptk. 200. § (2) bek.], a felperes javára feltűnő értékaránytalanságot foglal magában [Ptk. 201. § (2) bek.] és uzsorásnak is minősül (Ptk. 202. §), színlelt [Ptk. 207. § (4) bek.], mert a leplezett szerződés azt a célt szolgálta, hogy az ingatlanra a felperes ne szerezhessen özvegyi haszonélvezeti jogot.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában kifejtette: a tartási szerződés nem ütközött sem jogszabályba sem a jó erkölcsbe. A néhai maga is tudta, hogy a betegsége súlyos, és ennek tudatában kötötte a szerződést. Nem állapítható meg, hogy a szerződés színlelt lenne, ez szükségtelen is lett volna, mert az eltartottnak jogában állott az, hogy a házingatlanát az alperesnek ajándékozza.

A másodfokú bíróság ítéletével az első fokú ítéletet helybenhagyta. Ítéletének indokolásában megállapította, hogy a tartási szerződés érvényes, és a felperes jogos érdekét nem sérti, megállapította azt is, hogy a házingatlant sem a néhai eltartott, sem a felperes nem lakta.

A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be - jogszabálysértésre hivatkozással - felülvizsgálati kérelmet. Álláspontja szerint a jogerős ítélet a Ptk. 200. és 202. §-át sérti, mert az alperes annak tudatában kötött szerződést, hogy a tartást édesanyja várható halála miatt csak rövid ideig kell szolgáltatnia. Sérelmezte továbbá, hogy az eltartott cselekvőképességét befolyásoló morfiumos kezeléssel kapcsolatban az eljárt bíróságok mellőzték a szakértői bizonyítást.