A Veszprémi Járásbíróság P.21352/2022/17. számú határozata kapcsolattartás tárgyában. [2013. évi V. törvény (Ptk.) 4:171. § (4) bek.] Bíró: Pusztai Ágnes

helyiség2i Járásbíróság

12.P.21.352/2022/17-I.

A helyiség2i Járásbíróság

a felperesi képviselő neve,címe által képviselt felperes neve,címe felperesnek,

alperes neve,címe alperes ellen

kapcsolattartás megváltoztatása iránt indított perében meghozta a következő

í t é l e t e t:

A bíróság a helyiség2i Járásbíróság 2021. október 26. napján jogerőre emelkedett 1.P.21.122/2021/7-I. számú végzésével jóváhagyott egyezséget megváltoztatja és az alperes, valamint a 2007. július 25. napján született gyermek neve nevű gyermek közötti kapcsolattartást az alábbiak szerint szabályozza:

Az alperes jogosult a folyamatos kapcsolattartás során minden páratlan naptári hét vasárnapján reggel 9.00 órától délután 17.00 óráig a kapcsolattartásra.

Az időszakos kapcsolattartás során az alperes minden naptári év december 26. napján 9.00 órától jogosult a kapcsolattartásra. Az időszakos kapcsolattartás a téli szünetben - a december 26-án esedékes ünnepi kapcsolattartáshoz csatlakozóan - december 28. napján 17.00 óráig tart.

Húsvét és pünkösdvasárnap reggel 9.00 órától délután 17.00 óráig tart a kapcsolattartás az alperes és a gyermek között.

Az őszi és a tavaszi szünetben a szünet második és harmadik napján reggel 9.00 órától délután 17.00 óráig tart a kapcsolattartás.

A nyári szünetben az alperes jogosult minden év július 1. napján 9.00 órától július 5-én 17.00 óráig, továbbá augusztus 21. napján 9.00 órától augusztus 25-én 17.00 óráig a kapcsolattartásra.

Az alperes a kapcsolattartás kezdetén a gyermeket a gyermek mindenkori lakóhelyéről viheti magával és a kapcsolattartás záró időpontjában köteles a gyermeket oda visszavinni.

Amennyiben a kapcsolattartás az alperesnek fel nem róható okból marad el, úgy azt előzetes egyeztetésnek megfelelően hat hónapon belül azonos időtartamban kell pótolni.

A kapcsolatarttás akadályáról a felek kötelesek egymást haladéktalanul, de legkésőbb a felmerülést követő 24 órán belül igazolható módon írásban értesíteni.

Kötelezi a bíróság az alperest, hogy külön felhívásra fizessen meg a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 10032000-01070044-09060018 számú illetékbevételi számlájára 21.000,- (huszonegyezer) Ft elsőfokú eljárási illetéket, a közleményben feltüntetve a jogerős bírósági határozatot hozó bíróság megnevezését, a bírósági ügyszámot, valamint a saját adóazonosító számát. A fizetendő illeték a határozat jogerőre emelkedését követő 60. napon válik esedékessé, mellyel egyidőben megkezdődik az illeték behajtásával kapcsolatos végrehajtási jog elévülése is.

Kötelezi továbbá, hogy fizessen meg a felperesnek 22.225.- (huszonkettőezer-kettőszázhuszonöt) Ft perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, melyet a helyiség2i Törvényszékhez címezve a jelen bíróságon lehet elektronikus úton, vagy a nem elektronikusan kapcsolatot tartó fellebbező fél esetén papír alapon 3 példányban benyújtani.

A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, kivéve, ha a felek bármelyike tárgyalás tartását kéri, a bíróság azt indokoltnak tartja, vagy tárgyaláson foganatosítható bizonyítást kell lefolytatni. A fellebbező félnek a tárgyalás tartására irányuló kérelmét a fellebbezésében kell előterjesztenie. A fellebbező fél ellenfele a fellebbezés kézbesítésétől számított tizenöt napon belül tárgyalás tartását kérheti.

A felek kérelme alapján sem kell tárgyalást tartani, ha az elsőfokú bíróság ítéletét a 379. és 380. §-ban meghatározott okból kell hatályon kívül helyezni, a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, a fellebbezés csak a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével, illetve az előzetes végrehajthatósággal kapcsolatos, vagy a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul.

A másodfokú eljárásban a jogi képviselet a felek számára nem kötelező.

I n d o k o l á s

A bíróság a felek előadása és az általuk csatolt okiratok, továbbá tanú6. tanú2, tanú3, tanú4 és tanú5 tanú6k vallomása alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A felek házastársak voltak. A házasságukat a helyiség2i Városi Bíróság 3.P.20.038/2010/36/I. sorszámú, 2010. november 29. napján kelt ítéletével felbontotta. A házasságukból 2007. július 25. napján helyiség született gyermek neve nevű gyermeket az édesapánál helyezte el, szabályozta a gyermek és az édesanya közötti kapcsolattartást.

Az elsőfokú ítélet részbeni hatályon kívül helyezését követően a helyiség2i Járásíróság 10.P.21.071/2011/81-I. sorszámú részítéletével a 2007. július 25. napján született gyermek utóneve utónevű gyermeket az édesanyánál helyezte el. A bíróság szabályozta az édesapa és a gyermek közötti kapcsolattartást, továbbá a gyermektartásdíj fizetési kötelezettséget. Az ítélet indokolásából kitűnően a helyiség2 Megyei Bíróság a 3.P.20.030/2010. számú elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte a gyermekelhelyezés, a kapcsolattartás és a lakáshasználat vonatkozásában, így az elsőfokú bíróságnak kizárólag a házasság felbontására vonatkozó döntése emelkedett jogerőre 2011. március 29.napján.

A helyiség2i Törvényszék, mint másodfokú bíróság 1. Pf. 20.205/2013/6. sorszámú, 2013. április 23. napján kelt részítéletével az elsőfokú részítélet fellebbezett rendelkezéseit a kapcsolattartás körében részben megváltoztatta, egyebekben helybenhagyta.

A felperes 2021-ben pert indított szülői felügyeleti jog gyakorlásának megváltoztatása iránt. A perben 2021. október 26. napján tartott első perfelvételi tárgyaláson a felek között egyezség jött létre, amelyben megállapodtak, hogy a helyiség2i Törvényszék, mint másodfokú bíróság 1.Pf.20.205/2013/6.számú részítéletében foglaltakat megváltoztatják és a közös kiskorú gyermekük felett a szülői felügyeleti jog gyakorlására a felperest, az édesapát jogosítják fel. Az alperes kötelezettséget vállalt arra, hogy megfizet a felperesnek havi 35.000, - Ft gyermektartásdíjat. Szabályozták az alperes és a gyermek közötti kapcsolattartást. E szerint minden páratlan naptári héten pénteken 17.00 órától vasárnap 17.00 óráig tarthat kapcsolatot az alperes a gyermekkel. Az időszakos kapcsolattartás minden páros naptári év december 25. napjának 9.00 órájától 26-án 17.00 óráig, valamint húsvét és pünkösd vasárnapján 9.00 órától 17.00 óráig tart. Az iskolai őszi, téli, tavaszi szünet második felében, a kezdő nap 9.00 órától, a záró nap 17.00 óráig, míg a nyári szünet felében illeti meg az alperest a gyermekkel való kapcsolattartás.

A felek között a kapcsolat megromlott, egymással semmilyen módon nem tartanak kapcsolatot. A gyermek és az alperes között az egyezségben foglaltak szerint történik a kapcsolattartás, attól semmilyen módon nem térnek el, minimális rugalmasságot tanú6sítanak a kapcsolattartás kezdő időpontját illetően.

2022. október 7. napján a felperes keresetet terjesztett elő a helyiség2i Járásbíróságnál, amelyben kérte, hogy a bíróság a 2021-ben egyezségben szabályozott kapcsolattartást az alperes és a gyermek között változtassa meg. Indítványozta, hogy a folyamatos kapcsolattartás körében az alperes minden páratlan naptári hét vasárnap reggel 9.00 órától délután 17.00 óráig, az időszakos kapcsolattartás során a karácsonyi ünnepkörben december 26-án reggel 9.00 órától 17.00 óráig, húsvét és pünkösd vasárnap reggel 9.00 órától 17.00 óráig, továbbá az iskolai szünetekben három napon át tarthasson kapcsolatot a gyermekkel. A nyári szünetben július 1. napján 9.00 órától július 5. napján 17.00 óráig, augusztus 21. 9.00 órától augusztus 25. 17.00 óráig tarthatna a kapcsolattartás.