A Veszprémi Törvényszék Bpkf.752/2018/5. számú határozata embercsempészet bűntette (ÜZLETSZERŰEN elkövetett embercsempészet bűntette) tárgyában. [1998. évi XIX. törvény (Be.) 579. §, 598. §, 2012. évi C. törvény (Btk.) 353. §] Bíró: Bótor Szabolcs

Kapcsolódó határozatok:

Veszprémi Járásbíróság B.522/2018/38., *Veszprémi Törvényszék Bpkf.752/2018/5.*, Kúria Bfv.1513/2019/6. (BH 2020.7.199)

***********

Veszprémi Törvényszék mint másodfokú bíróság

3.Bpkf. 752/2018/5.sz.

A Veszprémi Törvényszék mint másodfokú bíróság Veszprémben, 2019. január 7. napján megtartott tanácsülésen meghozta az a következő

v é g z é s t :

Az üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett embercsempészet bűntette miatt I. rendű vádlott neve és társai ellen indított büntetőügyben a Veszprémi Járásbíróság 2018. október 3. napján kelt 4.B. 522/2018/38.sz. - III.rendű vádlott neve III.r. vádlottal szemben büntetőeljárást megszüntető - végzését helybenhagyja.

I n d o k o l á s

A Veszprémi Járásbíróság fenti számú végzésében III.rendű vádlott neve III.r. vádlott vonatkozásában a 3 rb. folytatólagosan elkövetett embercsempészés bűntette (Btk. 353.§ /1/ bekezdés /3/ bekezdés d., pont) - melyet bűnszervezetben követett el - miatt indult büntetőeljárást megszüntette.

Az elsőfokú bíróság végzése ellen az ügyész jelentett be fellebbezést, míg III.r. vádlott és védője azt tudomásul vették.

A Veszprém Megyei Főügyészség Bf. 1477/2015/42-43/I.sz. átiratában indítványozta, hogy a törvényszék a járásbíróság végzését helyezze hatályon kívül, és az elsőfokú bíróságot III.r. vádlott vonatkozásában utasítsa az eljárás folytatására.

Álláspontja szerint ugyanis noha a járásbíróság helyesen hivatkozott az Európai Unió Bíróságának C-436/04. számú ügyére, az ott kialakított álláspontból téves következtetést vont le, ugyanis az ítélt dolog, mint büntetőeljárási akadály kizárólag a tényleges tettazonosság esetében állhat fenn a nemzeti (így a magyar) jogi minősítéstől függetlenül. Eszerint pedig ítélt dolognak csak a vádirati tényállás azon részei lennének tekinthetők, amelyeknek történeti tényei a külföldi ítélet tényállásában is leírásra kerültek. Ezzel szemben ugyanakkor a Veszprémi Járási és Nyomozó Ügyészség kizárólag azon cselekményeket (szállításokat) tette a vád tárgyává, melyekre vonatkozóan III.r. vádlottal szemben ország neve 1-ben nem indult eljárás, így a "res iudicata", mint büntetőeljárási akadály nem állapítható meg. A 6/2009. Büntető jogegységi határozatban kifejtettek jelen ügyben nem alkalmazhatók, mivel a ország neve 1 büntető igazságszolgáltatás hasonló esetekben nem látja megállapíthatónak a folytatólagos egységet. A ország neve 1 elítéléshez fűződő jogerőhatás terjedelmét a ország neve 1 anyagi jog szabályai szerint kell megítélni, a haza jogelvek külföldi ítéletre történő kivetítésének és a külföldi ítélethez fűződő jogerőhatás ily módon történő megállapításának nincs helye.