A Pécsi Ítélőtábla Pf.20126/2019/8. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 157. § (1) bek., 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 209. § (1) bek.] Bírók: Gáspárné dr. Baranyabán Judit, Kutasi Tünde, Vogyicska Petra

Pécsi Ítélőtábla

Az ügy száma: Pf.VI.20.126/2019/8.

A felperes: felperes (cím2.)

Az alperes: alperes. (cím1.)

Az alperes képviselője: ügyvédi Iroda (ügyintéző: Jogi_képviselő4 ügyvéd, cím3.)

A fellebbezést előterjesztő fél: felperes (50. sorszám alatt benyújtott, Pf. 5. és Pf. 6. sorszám alatt kiegészített)

A per tárgya: szerződés érvénytelenségének megállapítása

Az elsőfokú bíróság: Szolnoki Törvényszék

A fellebbezéssel támadott határozat száma: 6.P.21.236/2018/49.

Í t é l e t

A másodfokú bíróság a referenciaadatok törlése iránti kereset tárgyában a pert megszünteti, és az elsőfokú bíróság ítéletét ebben a részében hatályon kívül helyezi.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét azzal a pontosítással hagyja helyben, hogy az érvényessé nyilvánított kölcsönszerződés induló ügyleti kamatának százalékos mértéke 7,67%.

Kötelezi a felperest, hogy tizenöt napon belül fizessen meg az alperesnek 151.400 (egyszázötvenegyezer-négyszáz) forint másodfokú perköltséget, valamint az államnak - az illetékes állami adóhatóság felhívására - 381.600 (háromszáznyolcvanegyezer-hatszáz) forint le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s

[1] A felperes 2006. június 12. napján személygépjármű vételárának finanszírozására kötött deviza alapú kölcsönszerződést az alperes jogelődjével, a Zrt1.-vel. A 120 hónap futamidőre nyújtott kölcsön összege 3.570.000 forint volt, devizaneme svájci frank, a havi törlesztőrészlet 42.911 forint, a teljes hiteldíjmutató 8,81%. A kölcsönszerződést az alperes jogelődjének képviseletében meghatalmazás alapján tanú, a gépjárműkereskedés értékesítő munkatársa írta alá.

[2] A kölcsönszerződés VII. pontjában a felperes vételi jogot engedett a hitelező részére a kölcsön tárgyát képező gépjárműre az Általános Szerződési Feltételek (a továbbiakban: ÁSZF) 68-81. pontjaiban meghatározott feltételekkel. A szerződő felek ugyanezen a napon egy vételi jog alapítására vonatkozó további megállapodást is aláírtak, amelynek 16. pontjában úgy rendelkeztek, hogy az a kölcsönszerződés futamideje ötödik évének elteltét követő naptári napon lép hatályba és öt évig hatályos.

[3] A szerződés részét képező ÁSZF III. fejezete szabályozza a kölcsönnyújtás és a visszafizetés feltételeit. A III.2. pont a kamatszámításra vonatkozó képlet mellett tartalmazza, hogy az adós a folyósított kölcsön után ügyleti kamatot köteles fizetni a fizetési ütemezésben megállapított mértékben. A III.10. pont foglalkozik a THM számításának módjával. A III.12. pont értelmében az adós minden, a kölcsönszerződéssel kapcsolatos fizetési kötelezettségét - deviza alapú kölcsönszerződés esetén is - magyar forintban köteles teljesíteni. Itt kötötte ki az alperes jogelődje, hogy deviza alapú kölcsönszerződés esetén az adós kötelezettségei a szerződésben rögzített devizanemben kerülnek nyilvántartásra. A 12. pont határozza meg azt is, hogy a hitelező jogosult a fizetési kötelezettségek módosítására a 21-22. pontok szerint.

[4] Az ÁSZF I.3. pontja a kölcsönszerződés fedezetére vonatkozóan rögzíti, hogy a kölcsönszerződés elsődleges fedezete a gépjármű, ezért az adós hozzájárulását adja, hogy a hitelező a gépjárműre az adós tulajdonszerzésének időpontjával vételi jogot, annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalmat alapítson, valamint - nem szerződésszerű teljesítés esetén - a hitelező elvonja az adós birtokláshoz, használathoz, hasznosításhoz való jogát, hogy a törzskönyvet a teljes futamidő során letéti őrizetben tartsa, és az ÁSZF-ben foglaltak szerint felhasználja. Az ÁSZF elidegenítési és terhelési tilalommal, valamint törzskönyvvel kapcsolatos IV.23. pontja előírja, hogy a törzskönyv kizárólagos jogosultjaként az okmányirodához benyújtott kérelemben a hitelezőt kell megjelölni. A IV.24. pont szerint az adós a hitelező javára a gépjárműnyilvántartásba bejegyzésre kerülő korlátozásokat a kölcsönszerződésből eredő tartozása maradéktalan kiegyenlítéséig nem jogosult töröltetni, és ezen időpontig kizárólag a hitelező jogosult a törzskönyv illetékes hatóságtól történő átvételére és letétként való őrzésére, valamint az afeletti rendelkezésre. A IV.27. pont értelmében a hitelező a birtokába került törzskönyvet a kölcsönszerződés megszűnését követően akkor bocsátja az adós rendelkezésére, illetve a felfüggesztett törzskönyv kiállítását az adós költségén akkor kéri az okmányirodától - amennyiben erre lehetőség van, úgy közvetlenül az adóst megjelölve a törzskönyv jogosultjaként - ha az adós a kölcsönszerződésből eredő valamennyi fizetési kötelezettségének maradéktalanul eleget tesz.

[5] A felperes a szerződéskötés napján aláírta az alperes jogelődje által rendszeresített Tájékoztatás megnevezésű nyomtatványt, mely a második és harmadik oldalain kockázatfeltáró nyilatkozatot tartalmaz. Ismerteti a devizakölcsön fogalmát, annak költségeit és kockázatait, a vételi és eladási árfolyam különbözetével kapcsolatos tudnivalókat, a törlesztőrészlet mértékének változását és a teljes hiteldíj mutató jellemzőit. A vételi és eladási árfolyam különbözetének bemutatásánál rögzíti, hogy a devizakölcsön folyósítása forintban történik olyan módon, hogy az alperes jogelődje a forintban kifejezett összeget a folyósítást megelőzően átszámítja devizára. Folyósításkor a deviza vételi árfolyam kerül alkalmazásra, mintha megvásárolná az ügyféltől azt a CHF összeget, melynek ellenértékét forintban folyósítja az ügyfélnek. A kölcsön törlesztésekor ugyanez fordítva történik, amikor az ügyfél a törlesztőrészletet forintban kifizeti, a hitelező az aktuális törlesztést deviza eladási árfolyamon számítja át devizára. A kockázatfeltáró nyilatkozat utolsó bekezdése szerint az adós a tájékoztató aláírásával elismeri, hogy a tájékoztatást elolvasta, megértette, és az abban foglaltakat tudomásul vette.

[6] Az alperes jogelődje 2006. június 15. napján fizetési ütemezésről szóló értesítőt küldött a felperesnek, melyben feltüntette, hogy a szerződés alapárfolyama 170,76 HUF/CHF, a folyósított összeg devizában 20.906,54 CHF, a referencia kamatláb értéke 4,5%, ismertette továbbá az egyes törlesztőrészletek tőke- és kamatrészét.

[7] A peres felek között a felülvizsgált elszámolás megtörtént, a fennmaradó lejárt tartozás 2.193.950 forint volt.

[8] A felperes többször módosított és pontosított kereseti kérelmében elsődlegesen annak megállapítását kérte, hogy a helység-on 2006. június 12. napján általa aláírt kölcsönszerződés nem jött létre, egyrészt azért, mert azt az alperes jogelődje nem írta alá, az aláíró tanú szabályszerű meghatalmazással nem rendelkezett, és a kölcsönszerződés nem tartalmazta, hogy tanú meghatalmazottként, az alperes képviseletében jár el. Nem jött létre a kölcsönszerződés azért sem, mert az alperes jogelődjének nem volt szerződési akarata a szerződés tartalmára vonatkozóan, ami az utóbb általa készített fizetési ütemezés eltérő tartalmából következtethető.