A Szombathelyi Törvényszék Bf.79/2019/8. számú határozata lopás vétsége tárgyában. [2017. évi XC. törvény (Be.) 10. § (3) bek.] Bírók: Rácz József, Szabó Sándor, Varsányi Gábor

Kapcsolódó határozatok:

Szombathelyi Járásbíróság B.158/2019/7., *Szombathelyi Törvényszék Bf.79/2019/8.*, Kúria Bt.1399/2020/7. (BH 2021.6.160)

***********

A Szombathelyi Törvényszék, mint másodfokú bíróság a Szombathelyen, 2020. február 18. napján megtartott fellebbezési nyilvános ülés alapján meghozta a következő 6.Bf.79/2019/8. számú

végzést:

A lopás vétsége miatt Terhelt1 ellen indított büntetőügyben a Szombathelyi Járásbíróság 2019. október 8. napján kihirdetett 35.B.158/2019/7. számú ítéletét helybenhagyja.

Megállapítja, hogy a fellebbezési eljárásban a vádlottat terhelően további 7.200,- (hétezer-kétszáz) forint bűnügyi költség merült fel.

I n d o k o l á s :

[1] A Szombathelyi Járásbíróság a 2019. október 8. napján kihirdetett 35.B.158/2019/7. számú ítéletével a vádlottat folytatólagosan elkövetett lopás vétsége [Btk.370. § (1) bekezdése és a (2) bekezdés b/bf pontja] miatt öt napi elzárásra ítélte, melyet büntetés-végrehajtási intézetben kell végrehajtani.

[2] A járásbíróság kötelezte a vádlottat az eljárás során felmerült 35.012 forint bűnügyi költség állam javára történő megfizetésére.

[3] Ezen ítélet ellen az ügyész - a három munkanapi határidőn belül - jogi okból, a Be.609. § (2) bekezdés e) pontjában írt eljárási szabálysértés miatt, mivel az elsőfokú bíróság a bűnösséget beismerő nyilatkozatot a Be. 504. § (2) bekezdés b) pontjában írt feltétel hiányában fogadta el, fellebbezést jelentett be és indítványozta az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését, valamint az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását.

[4] A Vas Megyei Főügyészség a BF.283/2019/1. szám alatti átiratában az ügyészi fellebbezést fenntartotta; a Be. 604. § (1) bekezdés c) pontjának cb) alpontja szerint - a Be. 609. § (1) bekezdése alapján, a Be.609. § (2) bekezdés e) pontjában írt ok miatt - az ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását indítványozta.

[5] A főügyészség indítványában foglaltak szerint a járásbíróság az ügyben 2019. október 8. napján előkészítő ülést tartott, amelyen Terhelt1 vádlott a bűnösségét beismerte és a beismeréssel érintett körben a tárgyaláshoz való jogáról lemondott. A járásbíróság I. számú végzésével a vádlott bűnösségét beismerő nyilatkozatát elfogadta, majd az előkészítő ülésen meghozta a 7. számú ítéletét, melyben 1 rb. folytatólagosan elkövetett lopás vétsége miatt a vádlottal szemben öt napi elzárás büntetést szabott ki.

[6] A Be. 504. § (2) bekezdés a), b), c) pontjai tartalmazzák a bűnösséget elismerő nyilatkozat elfogadásának konjunktív feltételeit. Ezen belül a b) pont vonatkozásában a bíróságnak vizsgálnia kell, hogy a vádlott külső befolyástól mentesen, a saját elhatározásából ismerte-e el a bűnösségét, illetve a beismerő vallomás hitelességével és a beszámítási képességével kapcsolatban nem merült-e fel kétely ( dr. Belegi József : Büntetőeljárás jog kommentár, II.1015. oldal).

[7] Terhelt1 terhelt vonatkozásában már a nyomozati iratok között rendelkezésre állt - a más hasonló, lopási cselekmény miatt indult ügyben - az szakértői intézet által 2018. július 12. napján készített szakértői vélemény számú szakértői vélemény.

[8] Ezen szakvélemény szerint a vádlott elmebetegségben, szellemi leépülésben, tudatzavarban nem szenved, illetve nem szenvedett, ugyanakkor nála szenvedélybetegség - alkoholfüggőség -, személyiségzavar és enyhe fokú, veleszületett szellemi fogyatékosság került megállapításra, amelyek a bűncselekmények elkövetésekor ( 2017. október 16., 2018. március 13. ) és a vizsgálat elvégzésekor is fennálltak. Kóros elmeállapota őt a terhére rótt cselekmények társadalomra veszélyességének felismerésében, illetve e felismerésnek megfelelő cselekvésben enyhe fokban korlátozta, azaz a járásbíróság a bűnösséget beismerő nyilatkozatot elfogadó végzését a Be. 504. § (2) bekezdés b) pontjában írt feltétel hiányában, a vádlott beszámítási képességének korlátozottságát bizonyító igazságügyi szakértői vélemény ellenére hozta meg.

[9] A Be. a fenti eljárási szabálysértésként - ha az elsőfokú bíróság a bűnösséget beismerő nyilatkozatot az 504. § (2) bekezdésében meghatározott feltételek hiányában fogadta el - a Be. 609. § (2) bekezdés e) pontjában írt relatív eljárás szabálysértésként szabályozza.

[10] Erre figyelemmel - a Be.607-608. §-ában felsorolt abszolút eljárási szabálysértésekhez képest, amelyek megvalósulása feltétlen hatályon kívül helyezést eredményez - szükséges annak vizsgálata, hogy az eljárási szabály megsértése a másodfokú eljárásban orvosolható-e, továbbá hogy az eljárási szabálysértés kihatott-e és miként a felülbírálandó érdemi döntésre.

[11] A Be. 609. § (2) bekezdésében írt eljárási szabályszegés orvoslására a másodfokú eljárásban nincs mód. Megállapítható, hogy az eljárási szabályszegés lényegesen befolyásolta a jelen eljárás további menetét ( az ügyben tárgyalás kitűzésének és megtartásának, azon a vádlott beszámítási képességének vonatkozásában bizonyítási eljárás lefolytatásának, majd a fentiek figyelembe vételével ítélet meghozatalának lett volna helye); ezen túlmenően a vádlott beszámítási képességére lefolytatott bizonyítás, valamint ebből eredően a beszámítási képességét korlátozó kóros elmeállapot mint büntetéskiszabási körülmény kellő súlyú értékelésének hiánya folytán kihatással volt a büntetéskiszabásra is.

[12] Utóbbi körülményt igazolja az a tény, hogy a járásbíróság a vádlottal szemben a pénzbüntetésre megtett ügyészi indítványnál súlyosabb, elzárás büntetést szabott ki.

[13] A fentiekre figyelemmel az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezésének és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására való felhívásának van helye.

[14] A főügyészség nyilvános ülésen jelenlévő képviselője a fentieken túlmenően arra hivatkozott, hogy az ügyészi fellebbezés bejelentésére egy elvi, jogértelmezési kérdés eldöntése miatt került sor, ugyanis a Be. új jogintézményként hozta létre a bűnösséget beismerő nyilatkozatot elfogadó végzést, melynek konjunktív feltételeit a Be. 504. § (2) bekezdésének a), b), és c) pontjai tartalmazzák. Ezek közül a b) pont vonatkozásában a büntetőeljárás jogi kommentár II. kötetének 1015. oldala azt tartalmazza, hogy a bíróságnak vizsgálnia kell, hogy a vádlott külső befolyástól mentesen, a saját elhatározásából ismerte el a bűnösségét, illetve a beismerő vallomás hitelességével és a beszámítási képességgel kapcsolatban nem merült-e fel kétely.

[15] Az a kérdés, hogy felmerült-e észszerű kétely, mely vonatkozásban megfigyelhető, hogy az elsőfokú bíróság és a vádhatóság eltérő jogértelmezést alkalmaz. Az elsőfokú bíróság jelen ügyben is követett álláspontja szerint a bíróság ítéli meg a vádlott kihallgatása, a vele lefolytatott kommunikáció, valamint az eljárás iratai alapján, hogy a vádlott beszámítási képessége tekintetében észszerű kétely mutatkozik-e és dönt arról, hogy a vádlott bűnösséget beismerő nyilatkozatát elfogadja-e.