A Pécsi Törvényszék Bf.195/2007/5. számú határozata foglalkozás körében elkövetett GONDATLAN veszélyeztetés vétsége (HALÁLT OKOZÓ) tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 37. §, 171. §, 1997. évi CLIV. törvény (Eütv.) 125. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 348. §, 351. §, 361. §, 371. §] Bírók: Antal Gábor, Kalmár Éva, Kovács Csaba

A Magyar Köztársaság nevében !

A ............Megyei Bíróság ....................t, a 2007. évi szeptember hó 11. napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő

v é g z é s t :

A másodfokú bíróság a halált okozó foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt a vádlott ellen indult büntetőügyben a ............i Városi Bíróság .................................. számú ítéletét helybenhagyja.

I n d o k o l á s :

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a vádlott és védője jelentett be fellebbezést elsődlegesen felmentésért, másodlagosan a büntetés enyhítése végett.

A ..............Megyei Főügyészség a Bf.B...................... szám alatti átiratában az elsőfokú ítélet helybenhagyását indítványozta.

A másodfokú bíróság a jogorvoslattal megtámadott elsőfokú ítéletet a Be. 348.§./1/ bekezdése alapján az azt megelőző eljárással együtt bírálta felül, és az elsőfokú bíróság határozatát megalapozottnak találta.

A megállapított tényállást a másodfokú bíróság a rendelkezésre álló iratok tartalma alapján csupán néhány vonatkozásban pontosítja.

Gyk. ...............sértett 200.... év ........ hó ..... napján született /a rendőri jelentés alapján, nyomozati iratok 63.oldal/.

Az elsőfokú bíróság hiányosan hivatkozott az egészségügyi törvényre, mely jogszabály az 1997. évi CLIV. törvény. A hivatkozott törvény 125. §-ában foglaltak megszegését rója helyesen az elsőfokú bíróság a vádlott terhére, mely szerint sürgős szükség esetén az egészségügyi dolgozó - időponttól és helytől függetlenül - az adott körülmények között a tőle elvárható módon és a rendelkezésre álló eszközöktől függően az arra rászoruló személynek elsősegélyt nyújt, illetőleg a szükséges intézkedést haladéktalanul megteszi. Kétség esetén a sürgős szükség fennállását vélelmezni kell. Az egészségügyi dolgozók ellátási kötelezettségéről szóló törvény alapvető keretjogszabály, mely rendelkezésnek a megszegése ok-okozati összefüggésben áll a vádlott mulasztásával.

Az elsőfokú bíróság által megállapított és a fentiek szerint pontosított, a bizonyítékok egyező adatain alapuló tényállás teljes, mindenben mentes a Be. 351.§./2/ bekezdésében írt hibáktól és hiányosságoktól.

- 2 -

E tényállás a vádlott védekezésével szemben a bizonyítékok indokolt okszerű és logikus mérlegelésén alapul. Eljárása során az elsőfokú bíróság a büntetőeljárási törvény vonatkozó szabályait betartva széleskörű bizonyítást folytatott le. Eljárása során több szakértőt hallgatott meg, továbbá valamennyi releváns bizonyítási eszközt mérlegelési körébe vont, logikus érveléssel adott számot ténymegállapításairól, a bizonyítékok mikénti értékeléséről, helyes jogi érveléssel támasztotta alá ténymegállapításait.

Az ekként megállapított tényállást a másodfokú bíróság a Be. 351.§ /1/ bekezdése alapján eljárásában irányadónak tekintette.

Az irányadó tényállás alapján helyesen vont le következtetést az elsőfokú bíróság a vádlott büntetőjogi felelősségére, ezért a felmentésért bejelentett fellebbezések nem megalapozottak.

E körben - anélkül, hogy meg kívánná ismételni az elsőfokú bíróság helyes jogérveit - a másodfokú bíróság rámutat a következőkre:

A felmentést célzó fellebbezésében a védő az eljárt orvosszakértők véleményében foglaltakat fejti ki atekintetben, hogy megvolt-e a vádlottnak az objektív lehetősége a sértett életének megmentésére.

Kiemeli a másodfokú bíróság, hogy egy hét telt el a sértetti műtét időpontjától, amikor a fennálló probléma miatt az édesanya a .................i Kórházba szállította gyermekét. A kórházi gyakorlatnak megfelelően a beteget az ügyeletes sebész orvoshoz irányították. Ekkor az édesanya tájékoztatta az ügyeletes orvost, a vádlottat a gyermekén végrehajtott műtétről és arról, hogy a gyermek mely időpontban, milyen állapotba került. Így tájékoztatta a köhögéséről, továbbá arról, hogy nagy mennyiségű vért hányt és kis időre elvesztette eszméletét.

A vizsgálat során ügyeletes orvosként megállapította - és vádlottként sem tagadta -, hogy a gyermeknél a pulzusszám emelkedése ellenére vérnyomásesést, a tüdőfél felett szörcsögő hangot tapasztalt. Ezen tünetekből, valamint a közeli műtét tényéből a vádlottnak következtetni kellett volna arra, hogy a gyermek schok közeli állapotban van. Arról is tudomásának kellett lenni, hogy 8 óra előtt ..............on nincs üzemben a szállításhoz szükséges esetkocsi, és mentőorvos, csak .............ett. Ennek szükségességét azonban a vádlott felmérte, és ezért kért mentőgépkocsit .........ről, ami a ..................ról indult és a gyermeket szállító mentővel szemben haladt és találkozásukkor a gyermeket átvette.

A szállítás előtt azonban biztonságba, nyugalomba kellett volna helyezni a sértettet, mert a mentőautó haladása során, annak rázkódása előidézhette a gyermek állapotának rosszabbodását. Ez a stabilizálás magában foglalhatta volna a műtéti heg ún. gézbucis vérzéscsillapítását.

E körben kiemeli a másodfokú bíróság - mint azt az elsőfokú bíróság is helyesen megállapította -, hogy a keringés biztosítása érdekében az infúzió bekötése elengedhetetlen lett volna. Az infúziót be lehetett, és be is kellett volna kötni - amely néhány perc alatt elvégezhető művelet -, mert segített volna a beteg stabilizálásában, még akkor is, ha pusztán az infúzió alkalmazásával nem biztos, hogy a gyermek élete megmenthető lett volna.

Kétségtelen, hogy az esetleges vértranszfúzió lehetősége nem volt meg, miután a ...........i Kórház nem rendelkezett vérállománnyal, azt .............ől kellett volna szállítani, a ..............i Regionális Vérellátó Központtól történő megrendelésnek megfelelően.