A Fővárosi Törvényszék G.40864/2008/169. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 81. §, 182. §, 183. §, 206. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 196. §, 205. §, 215. §, 216. §, 318. §, 339. §, 340. §, 462. §, 463. §, 464. §, 473. §] Bíró: Heckenastné dr. Perényi Éva

Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiuma

1027 Budapest, Varsányi Irén u. 40-44.

Ügyszám: 8.G.40.864/2008/169.

A Fővárosi Törvényszék Az SBG & K Budapesti Ügyvédi Iroda (ügyvédi iroda címe, ügyintéző: Dr. Bajkai István ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek Dr. Szabó József ügyvéd (ügyvéd címe) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen kártérítés megfizetése iránt indított perében meghozta az alábbi

í t é l e t e t

A bíróság kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 nap alatt 41.218,- (azaz negyvenegyezer-kettőszáztizennyolc) eurót és annak 2007. december 10. napjától 2013. június 30. napjáig számított minden naptári félév teljes idejére az Európai Központi Bank által meghatározott, az érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes irányadó kamatlábbal megegyező mértékű kamatának hét százalékkal növelt összegű kamatát, 2013.július 1. napjától a megfizetés napjáig számított késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes Európai Központi Bank által meghatározott mértékű alapkamat nyolc százalékponttal növelt értékű kamatát, 4.278.868,- (azaz négymillió kettőszázhetvennyolcezer-nyolcszázhatvannyolc) forint perköltséget.

A bíróság a felperes ezt meghaladó keresetét elutasítja.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 nap alatt 74.195,- (azaz hetvennégyezer-egyszázkilencvenöt) forint perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek a Fővárosi Ítélőtáblához, melyet a Fővárosi Törvényszéknél kell írásban 3 példányban benyújtani.

Ha a fellebbezés csak kamatfizetésre, perköltség viselésére, vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, vagy csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel, vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, illetve ha a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul, bármelyik fél kérheti, hogy a fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson bírálja el.

Indokolás

Az MVH és az alperes 2005. november 17-én ....... szám alatt raktározási szerződést kötöttek, amelynek 2. pontja értelmében az alperes térítés ellenében az MVH rendelkezésére bocsátotta 17.000 tonna gabona egyidejű tárolására alkalmas, a szerződés 1. számú mellékletében meghatározott raktárát, biztosítva a szerződésben rögzített tárolókapacitást, illetve az MVH utasítása alapján az intervenciós áru tárolását, és teljesíti a szerződésben meghatározott szolgáltatásokat. A raktározási szerződés 3.5. pontja értelmében az alperes az intervenciós árukra számítógépes könyvvezetés formájában készlet-nyilvántartást vezetett, amelyből a raktárkészlet, valamint a készletmozgások mindenkor megállapíthatóak. A készletjelentéseket az alperesnek az MVH illetékes megyei kirendeltségéhez minden év október 10-éig kellett benyújtani. A raktározási szerződés 3.6. pontjában szabályozták a kitárolást. A szerződés 3.6.b. pontja értelmében a kitárolás során az áru mennyiségének megállapítását és a szállítójárművenkénti mintavételezést az MVH ellenőrei végzik az alperesi raktározó képviselőjével közösen. A mintavételezés a minták vizsgálata és képzése, valamint a kitárolásra kerülő készlet minőségének vizsgálata a raktározási szerződés 3.2.c. pontja szerint történik. A raktározási szerződés 3.6.c. pontja szerint a kitárolás befejezésekor az alperes az MVH-val szemben a betárolt áru mennyisége után kálót számolhat el, a káló az áruk tömegének veszteségéből keletkező hiány, a kukorica esetében a megengedhető maximális káló mennyisége 24 hónapon túl 1,2 %. Az alperes jogosult volt a kálón felül a be- és kitárolás közötti víztartalom különbözetet elszámolni. A raktározási szerződés 4. pontjában rögzítették a raktározó alperes kötelezettségeit és a teljesítendő szolgáltatásokat, a raktározási szerződés 5. pontjában a díjazást, amely egyrészt állt raktározási és árumozgatási díjból. A raktározási díj az magában foglalta a be- és kitárolás egyszeri díját, valamint a raktárban bennálló készletek utáni tárolási díjat. Az MVH által igénybe nem vett tárolási kapacitás után az alperest rendelkezésre állási díj illette meg. A raktározási szerződés 5.1.o. pontja értelmében amennyiben a vevő a rendelkezésre álló határidő alatt nem tárolja ki az árut, az azt követő időszakra az alperes az MVH-tól tárolási díjra nem jogosult, az áru határidőn túl történő tárolásával kapcsolatban felmerülő költségeit a vevővel szemben érvényesítheti.

Az MVH 4/2007. (VII.3.) számú ajánlattételi felhívásának 1. számú mellékletében szerepelt az értékesítésre meghirdetett kukorica. Az ajánlattételi felhívás IV. pontjában rögzítették az ajánlattétel előtti mintavételt szabályait. Az ajánlattétel előtti mintavételezésre a gabonatételt tároló intervenciós raktár helye szerint területileg illetékes MVH megyei kirendeltséghez benyújtott kérelemre kiállított engedélynek a raktározó felé történő bemutatása ellenében kerülhet sor. A mintavételezés költségét a minta vételezője köteles vállalni. Az ajánlattételi felhívás VII. pontjában az értékesítési árat és a fizetési feltételeket szabályozták. A vételár elszámolást a kitároláskor felvett helyszíni ellenőrzési jegyzőkönyv aláírását követő 15 napon belül kell lebonyolítani. Az ajánlattételi felhívás VIII. pontjában a mintavételt és a minőség vizsgálatot szabályozták, így az egyes gabonatételekre azok betakarítási évében érvényes minőségi paraméterek vonatkoztak. Az ajánlattételi felhívás IX. pontjában szabályozták az áru átvételét és az elszállítását. Ennek értelmében az áru ellenérték MVH számlájára történő megérkezése után az MVH a vevő részére kitárolási engedélyt állít ki. A kitárolás kizárólag a kitárolási engedély birtokában és az MVH helyszíni ellenőrének jelenlétében kezdődhet el. A szállítóeszközök megrendelése, rendelkezésre bocsátása és erről a raktározó értesítése a vevő feladata volt. Az MVH jogosult volt arra, hogy a határozatban szereplő árumennyiségnél 5 %-kal kevesebb árut szállítson. A súly megállapítását a raktározó végzi a kitárolás alkalmával. A mérlegelés eredménye képezi az MVH-val történő súlyelszámolás alapját. A vevő vagy annak képviselője jogosult a súly megállapításánál jelen lenni. A kitárolásról az MVH helyszíni ellenőrzési jegyzőkönyvet készít, a jegyzőkönyv alapján a vevőnek át nem adott, kifizetett áru értéke a vevő részére visszatérítésre kerül. Rögzítették az ajánlattételi felhívásban, hogy a 2131/1993. EGK rendelet 16. cikk (2) bekezdése értelmében a határidő leteltét követően az áru minden szempontból elszállítottnak tekintendő, és az áru tárolásával, esetleges minőségromlásával kapcsolatos költséget és kockázatot a vevő viseli. A határidőn belül el nem szállított gabonára minden szempontból az 5. számú melléklet szerinti raktározási szerződés módosítás szabályai érvényesek. Az ajánlattételi felhívás X. fejezetében foglaltak szerint az áru határidőn túli elszállítására vonatkozó rendelkezéseket szabályozták. Az MVH hozzájárult ahhoz, hogy a raktározó és a vevő között kötött külön tárolási szerződés alapján az intervenciós áru elszállításáig továbbra is az 5. számú melléklet szerint szerződésben meghatározott raktártelepen, illetve tárolóban tároltassa a raktározóval a gabonát. A vevő és a raktározó a vevő részére értékesített, a szerződés 2. pontjában meghatározott mennyiségű gabona tárolására ugyanolyan díjtételek, illetve díjazási feltételek mellett köti meg a tárolási szerződést, mint ahogy azt az MVH és a raktározó között kötött raktározási szerződés tartalmazta azzal, hogy a vevő a tárolási, valamint a kitárolási árumozgás nélkül és a kitárolás árumozgással díjtételek között különbözetet köteles megfizetni, míg a rendelkezésre állási díj és a raktározó egyéb szolgáltatásai tekintetében a vevő és a raktározó erre vonatkozó külön megállapodása az irányadó.