A Kúria Kf.37298/2020/13. számú precedensképes határozata fegyelmi ügy tárgyában. [2016. évi CL. törvény (Ákr.) 7. §, 2016. évi XXIX. törvény (Iszktv.) 63. §, 110. §, 120. §, 2017. évi I. törvény (Kp.) 92. §, Magyarország Alaptörvénye (Alaptörvény) XXIV. cikk (1) bek.] Bírók: Dobó Viola, Patyi András, Varga Eszter

A határozat elvi tartalma:

Az igazságügyi szakértői kamarai fegyelmi eljárások nem tartoznak az Ákr. hatálya alá, ezért a fegyelmi eljárásokban hozott határozat tartalmi hiányosságait az ágazati törvény szabályai alapján kell vizsgálnia a közigazgatási perben eljáró bíróságnak. A hatóságot terhelő indokolási kötelezettség az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdésében a tisztességes ügyintézéshez való alapjoghoz kapcsolódóan előírt kötelezettség, melynek megsértését a bíróság hivatalból köteles figyelembe venni. Ha a megelőző eljárás lényeges szabályának megsértésével okozott jogsérelem a perben azért nem orvosolható, mert a keresettel támadott döntés indokolás hiányában érdemi felülvizsgálatra alkalmatlan, az a Kp. 92. § (1) bekezdés b) pontja alapján - akár kérelemre, akár hivatalból - a közigazgatási cselekmény megsemmisítéséhez vezet.

***********

A Kúria

mint fellebbviteli bíróság

í t é l e t e

Az ügy száma: Kf.IV.37.298/2020/13.

A tanács tagjai: Dr. Patyi András a tanács elnöke, Dr. Dobó Viola előadó bíró, Dr. Varga Eszter bíró

A felperes: felperes neve

(....)

A felperes képviselője: Dr. Biczó László ügyvéd

(....)

Az alperes: Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara

(1095 Budapest, Mester utca 30-32. III. em.)

Az alperes képviselője: Dr. Aszalós Dániel ügyvéd

(....)

A per tárgya: kamarai fegyelmi ügyben hozott eljárási cselekmény jogszerűsége

A fellebbezési kérelmet benyújtó fél: alperes

Az elsőfokú bíróság határozatának száma: Fővárosi Törvényszék, mint elsőfokú bíróság 102.K.700.440/2019/14. számú ítélete

Rendelkező rész

A Kúria a Fővárosi Törvényszék, mint elsőfokú bíróság 102.K.700.440/2019/14. számú ítéletét megváltoztatja akként, hogy az alperes 2019. július 18. napján kelt MFB-55-28/2018. számú határozatának kizárólag a szakterületre vonatkozó kompetenciavétség irányában hozott, a fegyelmi eljárást megtagadó rendelkezését megsemmisíti és ebben a körben az alperest új eljárás lefolytatására kötelezi.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperes részére 100.000 (százezer) forint fellebbezési perköltséget.

A le nem rótt 40.000 (negyvenezer) forint fellebbezési illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás

[1] A Pesti Központi Kerületi Bíróság a felperes és házastársa között 3.P.104.568/2013. számon házasság felbontása iránt folyamatban lévő peres eljárásban a felek és a házasságukból született kiskorú gyermek pszichológus szakértői vizsgálatára több esetben a Nemzeti Szakértői és Kutató Központ Orvosszakértői Intézetét rendelte ki, aki az ügyben eljáró szakértőként J... M... E... mentálhigiéniai felnőtt szakpszichológia, valamint neurológiapszichológia szakképesítéssel rendelkező igazságügyi szakértőt (a továbbiakban: szakértő) jelölte ki. A szakértő a vizsgálatokat elvégezte és a perben több szakértői véleményt is készített.

[2] A felperes 2018. szeptember 10-én az alpereshez fordult és fegyelmi eljárás elrendelését kérte a szakértővel szemben kompetenciavétség és más fegyelmi vétség elkövetése miatt. Álláspontja szerint a szakértő a szakvélemény elkészítése során szakterületén túlterjeszkedett, mivel hivatalos és érvényes adatlapja alapján nem rendelkezik klinikai és mentálhigiénés gyermek szakpszichológiai képesítéssel.

[3] A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara Fegyelmi Bizottságának eljáró fegyelmi tanácsa a 2019. július 18-án kelt MFB-55-28/2018. számú határozatával a fegyelmi eljárás megindítását indokoltnak tartotta a szakértői késedelem, valamint az igazságügyi szakértői működésről szóló 31/2008. (XII. 31.) IRM rendelet 20/B. § (4) bekezdése első fordulatának megsértése tárgyában. Ugyanakkor a szakterületre vonatkozó kompetenciavétség miatti panasz kapcsán megtagadta a fegyelmi eljárás megindítását az igazságügyi szakértői szakterületekről, valamint az azokhoz kapcsolódó képesítési és egyéb szakmai feltételekről szóló 9/2006. (II. 27.) IRM rendelet (helyesen 9/2006. (II. 27.) IM rendelet) (a továbbiakban: IM rendelet) 2. melléklet 21. pontja és az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény (a továbbiakban: Szaktv.) 110. § (2) bekezdés c) pontja alapján. A megindított fegyelmi eljárást felfüggesztette arra hivatkozva, hogy a Pesti Központi Kerületi Bíróságon 3.P.104.568/2013. szám alatt polgári per van folyamatban. Határozata indokolásában megállapította, hogy a kifogásolt cselekmény utolsó mozzanata 2018. július 6-án zárult le, amikor a fegyelmi eljárás alá vont szakértő elkészítette a szakvéleményt. A Szaktv. 157. § (4) bekezdése kizárja a fegyelmi felelősség megállapítását azokban az esetekben, amikor a kifogásolt cselekmény a Szaktv. hatálybalépését megelőzően valósult meg. Az alperes szerint a szakértői késedelem, valamint az IRM rendelet 20/B. § (4) bekezdés első fordulata megsértésével kapcsolatos panasz érdemi elbírálásához további adatok bekérése szükséges. A szakterületre vonatkozó kompetenciavétség miatt benyújtott panasz kapcsán mindössze azt rögzítette, hogy a fegyelmi eljárás megindítását a 9/2006. (II. 27.) IRM rendelet 2. melléklet 21. pontja és a Szaktv. 110. § (2) bekezdés c) pontja alapján tagadja meg.

A kereseti kérelem és az alperes védekezése

[4] A felperes keresetében elsődlegesen az alperes határozatának megváltoztatását és a fegyelmi eljárás elrendelését, másodlagosan a határozat megsemmisítését és az alperes új eljárás lefolytatására kötelezését kérte. Álláspontja szerint az alperes eljárása során mind anyagi jogi, mind eljárásjogi jogszabályt sértett. A fegyelmi eljárás megtagadása kapcsán előterjesztett kereseti kérelmében azzal érvelt, hogy az alperes a Szaktv. 110. § (1) és (2) bekezdése alapján rendelkezésére álló tizenöt napos ügyintézési határidőt jelentősen túllépte, amikor a fegyelmi eljárás lefolytatásáról csak a 2018. november 19-én kelt határozatában értesítette, majd közel egy évvel később, 2019. július 18-án hozta meg a keresettel támadott határozatot, kiüresítve ezáltal a fegyelmi eljárással kapcsolatos döntéshozatalt. Az eljárás lefolytatásának ugyanis éppen az lett volna a célja, hogy a kompetenciavétség fennállása esetén mielőbb új szakértőt lehessen kirendelni a polgári peres eljárásban.