A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.31344/2017/12. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ENERGIAÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet (Vet. Vhr.) 1. §] Bíró: Nagy Anita

Kapcsolódó határozatok:

*Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.31344/2017/12.*, Fővárosi Törvényszék Kf.650108/2017/7., Kúria Kfv.37628/2018/10., 3375/2020. (X. 22.) AB végzés

***********

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

6.K.31.344/2017/12.

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a Dr.Tausz Judit Ügyvédi Iroda képviselő cím által képviselt felperes neve felperes cím a dr. Bokrosi Jusztina jogtanácsos által képviselt Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal alperes cím alperes ellen energiaügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében - melybe a Dr. Kalló Ügyvédi Iroda cím által képviselt alperesi beavatkozó cím az alperes pernyertessége érdekében beavatkozott - meghozta a következő meghozta a következő

Í t é l e t e t

A bíróság az alperes 2017. január 30-án kelt FVFO_2017/192-4. számú határozatát hatályon kívül helyezi és a hatóságot új eljárásra kötelezi.

A bíróság kötelezi az alperest és az alperesi beavatkozót, hogy egyetemlegesen fizessenek meg a felperesnek 15 napon belül 20.000,- (Húszezer) forint perköltséget.

A kereseti illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek van helye, melyet 15 napon belül a Fővárosi Törvényszékhez címezve, de a jelen bíróságnál kell 3 példányban benyújtani. A másodfokú bíróság az ügy érdemében tárgyaláson kívül határoz, a felek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást kell tartani. Tárgyalás tartását a fellebbező fél fellebbezésében, illetve az ellenfél csatlakozó fellebbezésének (fellebbezési ellenkérelmének) kézhezvételétől számított 8 napon belül, a fellebbező fél ellenfele pedig a fellebbezés kézhezvételétől számított 8 napon belül kérheti. A határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.

I n d o k o l á s

Az alperesi beavatkozó a felperes jogelődjével 2014. január 1-jén kötött hálózat-használati szerződést, melynek 2015. május 19-én kezdeményezett módosítása szerint a tartalék betáplálás során igénybe vett lekötött teljesítmény értéke 1 kW-ra módosult 2015. október 1. napjától. 2016. április 19-én olyan üzemzavar lépett fel, melynek következtében a tartalék betáplálási oldalon kiesett a felperest ellátó .... állomás is. A kiesett villamos energia mennyiség pótlására a felperes tartalék betáplálást vett igénybe, melynek kapcsán az alperesi beavatkozó érvényesítette a rendszerhasználatból eredő díjtételeket.

A felperes vitatta a számlázás jogalapját, s mivel a beavatkozóval folytatott egyeztetés nem vezetett eredményre, így 2016. október 13-án panasszal fordult az alperesi hatósághoz. Hangsúlyozta, hogy rendszerhasználóként nem volt közrehatása a teljesítmény-túllépésben, az üzemzavart nyilvánvalóan nem láthatta előre, annak elkerülése érdekében sem tehetett semmit. A felperes álláspontja szerint a villamos energia rendszerhasználati díjakról és alkalmazásuk szabályairól szóló 4/2013. (X.16.) MEKH Rendelet (a továbbiakban: MEKH Rendelet) szabályait e körben objektív módon értelmezni nem lehet, a felróhatóság hiányának figyelmen kívül hagyása oda vezetne, hogy az engedélyes jogalap nélkül gazdagodna.

A beavatkozó nyilatkozatának bekérését követően az alperes 2017. január 30-án kelt FVFO_2017/192-4. számú határozatával a nem engedélyezett teljesítmény túllépés tárgyában előterjesztett panaszt elutasította.

A közigazgatási szerv döntésében idézte az érintett időszakban hatályos, a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Vet.) végrehajtásáról szóló 273/2007. (X.19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 1. § (1) bekezdésének 6. pontjában írt lekötött teljesítmény fogalmát, valamint a MEKH Rendelet 1. és 2. mellékletének lekötött teljesítmény túllépésére vonatkozó releváns rendelkezéseit. Utalt arra, hogy nem talált kétséget kizáró bizonyítékot arra, hogy a 2016. április 19. és 2016. június 25. napján történt üzemzavarok a beavatkozó mulasztásából adódtak volna, így egyértelműen megállapítható volt a felperes részéről a nem engedélyezett teljesítmény túllépés. Az ezen eseményekhez kapcsolódó elszámoló számlák minden tekintetben megfeleltek a MEKH Rendelet előírásainak, azok helyesen tartalmazták a tartalék betáplálást érintő, rendszerhasználatból eredő díjtételeket.

A felperes keresetében elsődlegesen a határozat hatályon kívül helyezését és a hatóság új eljárásra kötelezését indítványozta. A másodlagos kereseti kérelem a döntés megváltoztatására irányult akként, hogy a bíróság állapítsa meg a kiszámlázott pótdíj jogellenességét. A felperes pernyertessége esetére perköltséget is igényelt.

A hatályon kívül helyezés indokaként a felperes előadta, hogy megítélése szerint a hatóság nem tett eleget a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény (a továbbiakban: Ket.) 50. §-ában foglalt tényállás-tisztázási kötelezettségnek. Sem arra nem mutatott ugyanis kétséget kizáró bizonyíték, hogy az üzemzavar az engedélyes mulasztásából következett be, sem ennek ellenkezője nem bizonyosodott be. A határozatból a mérlegelés szempontjai sem állapíthatóak meg, a hangsúlyt nem arra kellett volna fektetni, hogy a felszámolt pótdíj összege megfelel-e a jogszabályi előírásoknak, hanem a pótdíj jogalapja vonatkozásában kellett volna állást foglalni. A másodlagos kereseti kérelem tárgyában a felperes ismételten hangsúlyozta, hogy a MEKH Rendelet 2. mellékletében foglalt rendelkezést objektív szabályként értelmezni nem lehet. Ellenkező értelmezés esetén akkor is köteles a rendszerhasználó pótdíjat fizetni, ha a túllépés nem neki róható fel, hanem az engedélyes tevékenységére vezethető vissza. A jogalkotó a hivatkozott rendelkezés megfogalmazásánál a pótdíjként megállapított összeget - hasonlóan a kötbér, vagy a kártérítés jogintézményéhez - egyfajta szankcióként kívánta meghatározni, amely esetében nyilvánvalóan vizsgálni kell a szankció kiszabására okot adó körülményeket. Az engedélyes sem vitatta, hogy az üzemzavar a felperes magatartásától független volt, így a teljesítmény túllépés okán felszámított pótdíj kiszabása jogszabálysértő volt.

Az alperes érdemi nyilatkozatában a kereset elutasítását indítványozta.