31994L0069[1]

A Bizottság 94/69/EK irányelve (1994. december 19.) a veszélyes anyagok osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló 67/548/EGK tanácsi irányelvnek a műszaki fejlődéshez történő huszonegyedik hozzáigazításáról

A BIZOTTSÁG 94/69/EK IRÁNYELVE

(1994. december 19.)

a veszélyes anyagok osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló 67/548/EGK tanácsi irányelvnek a műszaki fejlődéshez történő huszonegyedik hozzáigazításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a legutóbb a 93/101/EK bizottsági irányelvvel[1] módosított, a veszélyes anyagok osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló, 1967. június 27-i 67/548/EGK tanácsi irányelvre[2] és különösen annak 28. cikkére,

mivel a 67/548/EGK irányelv I. melléklete tartalmazza a veszélyes anyagok listáját, az egyes anyagok osztályozási és címkézési eljárására vonatkozó adatokkal együtt;

mivel a jelenlegi tudományos és a technikai ismeretek alapján az I. mellékletben szereplő veszélyes anyagok listája hozzáigazításra és kibővítésre szorul, különösen számos összetett szén- és kőolajszármazék felvételét illetően, és mivel ennek következtében az I. melléklet előszavát módosítani szükséges, kiegészítve azt az összetett szén- és kőolajszármazékok és a megfelelő készítmények azonosításával és címkézésével kapcsolatos megjegyzésekkel és adatokkal;

mivel ezen irányelv rendelkezései összhangban vannak a veszélyes anyagok és készítmények kereskedelme technikai akadályainak felszámolásáról szóló irányelveknek a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazításával foglalkozó bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

A 67/548/EGK irányelv I. melléklete a következőképpen módosul:

1. Az I. melléklet előszavának helyébe az ezen irányelv I. mellékletében szereplő előszó lép.

2. Az ezen irányelv I. mellékletében szereplő tételek a 67/548/EGK irányelv I. mellékletének megfelelő tételei helyébe lépnek.

3. A 67/548/EGK irányelv I. melléklete az ezen irányelv II. mellékletében szereplő tételekkel egészül ki.

2. cikk

A tagállamok legkésőbb 1996. szeptember 1-jéig hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket az intézkedéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

3. cikk

Ez az irányelv az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 1994. december 19-én.

a Bizottság részéről

Yannis PALEOKRASSAS

a Bizottság tagja

I. MELLÉKLET

ELŐSZÓ AZ I. MELLÉKLETHEZ

Bevezetés

Az I. melléklet azon veszélyes anyagok listája, amelyek harmonizált osztályozásáról és címkézéséről az ezen irányelv 4. cikkének (3) bekezdésében megállapított eljárással összhangban közösségi szintű megállapodás született.

A tételek számozása

Az I. mellékletben szereplő tételek az adott anyag tulajdonságait leginkább meghatározó elem rendszáma alapján vannak felsorolva. A kémiai elemek listáját rendszámuk sorrendjében az A. táblázat tartalmazza. Változatosságuk miatt a szerves anyagok szokásos osztályozásuk szerint helyezkednek el, amit a B. táblázat mutat be.

Az egyes anyagok indexszáma egy ABC-RST-VW-Y típusú számsorozat formájában jelenik meg, ahol:

- az ABC vagy a legjellemzőbb kémiai elem rendszáma (amelyet a számsor kiegészítése érdekében szükség szerint egy vagy két nulla előz meg) vagy a szerves anyagok szokásos osztályozási száma,

- az RST az anyag sorszáma az ABC-sorozaton belül,

- a VW azon formát jelöli, amelyben az anyagot előállítják, illetve forgalomba hozzák,

- az Y egy, az ISBN-módszerrel kiszámított (International Standard Book Number - könyvek nemzetközi szabványos azonosítószáma) ellenőrző számjegy.

Példaként a nátrium-klorát indexszáma 017-005-00-9.

A Létező Kereskedelmi Anyagok Európai Jegyzékében (Einecs, HL C 146. A, 1990.6.15.) szereplő veszélyes anyagok esetében az Einecs-szám is megadásra kerül. Ez egy XXX-XXX-X típusú hétjegyű szám, amely 200-001-8-tól kezdődik.

Az ezen irányelv rendelkezései alapján bejelentett veszélyes anyagok esetében a Törzskönyvezett Vegyi Anyagok Európai Jegyzéke (Elincs) szerinti anyagszám kerül megadásra. Ez egy XXX-XXX-X típusú hétjegyű szám, amely 400-010-9-től kezdődik.

A tételek azonosításának megkönnyítésére a Chemical Abstracts Service (CAS) szám szintén megadásra kerül. Megjegyzendő, hogy az Einecs-szám egyaránt vonatkozik az anyag vízmentes és hidratált formájára, ugyanakkor gyakran különböző CAS-szám vonatkozik a vízmentes, illetve a hidratált alakra. A közölt CAS-szám kizárólag a vízmentes formára vonatkozik, ezért a megadott CAS-szám nem mindig írja le az adott tételt olyan pontosan, mint az Einecs-szám.

Az Einecs-, Elincs- vagy CAS-számok rendszerint nem szerepelnek azon tételeknél, amelyek háromnál több önálló anyagból állnak.

A jól definiált anyagok szerkezeti képlete is feltüntetésre kerül az anyag azonosításának elősegítése érdekében.

Elnevezések

Amennyire lehetséges a veszélyes anyagok Einecs-, illetve Elincs-megnevezésükkel vannak megjelölve. Az Einecs-, illetve Elincs-jegyzékekben nem szereplő egyéb anyagok egy nemzetközileg elismert kémiai névvel (pl. ISO, IUPAC) vannak megjelölve. Egyes esetekben kiegészítésképpen a köznapi elnevezés is megadásra került.

A szennyező- és adalékanyagok, valamint a kisebb jelentőségű összetevők megemlítése általában elmarad, kivéve ha jelentős szerepet játszanak az anyag osztályozásában.

Egyes anyagok A és B keverékeként vannak megadva. E tételek egy adott keverékre vonatkoznak. Egyes esetekben, amennyiben ez a forgalomba kerülő anyag jellemzéséhez szükséges, a keverékben található fontosabb anyagok aránya is megadásra került.

Bizonyos anyagok egy adott tisztasági százalékkal vannak megadva. Az ennél magasabb hatóanyag- (pl. szerves peroxid) tartalmú anyagok nem szerepelnek az I. melléklet tételei között, és azok más veszélyes tulajdonságokkal (pl. robbanásveszély) rendelkezhetnek. Amennyiben fajlagos koncentrációhatárok vannak feltüntetve, úgy ezek a tételben szereplő anyagra, illetve anyagokra vonatkoznak. Különösen olyan tételek esetében, amelyek egy adott tisztasági százalékkal leírt anyag vagy anyagok keverékei, e határok az I. mellékletben leírtak szerinti anyagra, és nem a tiszta anyagra vonatkoznak.

A 23. cikk (2) bekezdésének a) pontja előírja, hogy az I. mellékletben szereplő anyagok vonatkozásában az anyag címkén feltüntetendő nevének meg kell egyeznie a mellékletben szereplő elnevezések egyikével. Egyes összetett szén- és kőolajszármazék-anyagok esetében szögletes zárójelben további információk találhatók az összetett anyag könnyebb azonosítása érdekében. E kiegészítő információt nem kell feltüntetni a címkén.

Egyes tételek szennyezőanyagokra történő utalásokat tartalmaznak. Erre példa a 607-190-00-X indexszám: metil-akrilamidometoxiacetát ( 0,1 % akrilamidot tartalmaz). Ezekben az esetekben a zárójeles utalás a név részét képezi, és a címkén is fel kell tüntetni.

Egyes tételek anyagok csoportjára vonatkoznak. Erre példa a 006-007-00-5 indexszám: "hidrogén-cianid (sói), az olyan komplex cianidok kivételével, mint pl. a ferrocianidok, ferricianidok és a higany-oxi-cianid". Az e tételek alá tartozó egyedi anyagok esetében az Einecs-megnevezést vagy egyéb nemzetközileg elismert nevet kell használni.

A tételek formátuma

Az I. mellékletben szereplő összes anyagra az alábbi adatok kerülnek megadásra:

a) az osztályozás

i. az osztályozási folyamat abból áll, hogy az anyagot besorolják az ezen irányelv 2. cikkének (2) bekezdése szerinti valamely veszélyességi kategóriába, és hozzárendelik a minősítést megadó kockázati mondato(ka)t. Az osztályozás nemcsak a címkézés szempontjából jár következményekkel, hanem a veszélyes anyagokra vonatkozó más törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseket illetően is.

ii. az egyes veszélykategóriákban történő osztályozás külön-külön rovatban látható. Minden rovat általában a veszélykategóriát jellemző leírást és a minősítő kockázati mondato(ka)t tartalmazza. Egyes esetekben azonban (pl. a tűzveszélyesként, túlérzékenységet okozóként és egyes környezetre veszélyesként osztályozott anyagoknál) csupán a kockázati mondat(ok) szerepelnek, mivel ez is elegendő információt nyújt;

iii. az egyes veszélykategóriák jelei a következők:

- robbanásveszélyes: E

- égést tápláló/oxidáló: O

- fokozottan tűzveszélyes: F+

- tűzveszélyes: F

- kevésbé tűzveszélyes: R 10

- nagyon mérgező: T+

- mérgező: T

- ártalmas: Xn

- maró: C

- irritatív: Xi

- szenzibilizáló hatású/túlérzékenységet okozó: R 42 és/vagy R 43

- karcinogén: Karc. Kat.[3]

- mutagén: Muta. Kat.1

- reprodukciót (szaporodást) károsító: Repr. Kat.1

- környezetre veszélyes: N és/vagy R 52, R 53, R 59;

iv. az egyéb tulajdonságok (lásd a címkézési útmutató 2.2.6. és 3.2.8. pontja) leírására alkalmazott további kockázati mondatok külön rovatban vannak feltüntetve;

b) a címke, amely a következőket tartalmazza:

i. az anyaghoz a II. melléklettel (lásd a 23. cikk (2) bekezdésének c) pontja) összhangban hozzárendelt veszélyszimbólumok és -jelek (ha ilyeneket hozzárendeltek);

ii. kockázati mondatok, amelyeket egy R betűvel kezdődő számsor jelöl, és amelyek a sajátos kockázatok jellegére utalnak, a III. melléklettel összhangban (lásd 23. cikk (2) bekezdésének d) pontja). A számokat elválaszthatja:

- kötőjel (-), amely a sajátos kockázatokra (R) utaló külön állításokat jelzi, vagy

- perjel (/), amely a sajátos kockázatokat illetően egyetlen mondatba foglalt összetett kijelentésre utal, a III. mellékletben foglaltaknak megfelelően;

iii. biztonsági útmutatások, amelyeket egy S betűvel kezdődő számsor jelöl, és amelyek az ajánlott biztonsági óvintézkedésekre utalnak, a IV. melléklettel összhangban (lásd 23. cikk (2) bekezdésének e) pontja). A számokat ebben az esetben is kötőjel vagy perjel választja el egymástól; az ajánlott biztonsági óvintézkedések jelentése a IV. mellékletben van meghatározva. A feltüntetett biztonsági útmutatások csak anyagokra vonatkoznak; a készítményekre vonatkozó mondatokat a szokásos szabályok alapján kell kiválasztani.

A kiskereskedelmi forgalomban értékesített egyes veszélyes anyagok és készítmények esetében bizonyos S-mondatok feltüntetése kötelező.

Az S 1, S 2 és S 45 feltüntetése kötelező a kiskereskedelmi forgalomban értékesített minden nagyon mérgező, mérgező és maró anyag és készítmény esetében.

Az S 2 és az S 46 feltüntetése kötelező a kiskereskedelmi forgalomban értékesített összes többi veszélyes anyag és készítmény esetében, azok kivételével, amelyek csak "környezetre veszélyesként" lettek osztályozva.

Az I. mellékletben az S 1 és az S 2 mondatok zárójelben szerepelnek, ezek csak akkor hagyhatók el a címkéről, ha az anyag, illetve a készítmény kizárólag ipari felhasználásra kerül forgalomba;

(c) a koncentrációhatárok és az azokhoz tartozó toxikológiai osztályozások, amelyek az anyagot tartalmazó veszélyes készítmények osztályozásához szükségesek, a 88/379/EGK irányelvvel összhangban.

Ellenkező értelmű rendelkezés hiányában a koncentrációhatárok az anyagnak a készítmény teljes tömegére vonatkoztatott tömegszázalékában vannak feltüntetve.

Amennyiben nincsenek koncentrációhatárok megadva, úgy az egészségügyi veszélyek hagyományos felmérési módszereinek alkalmazásakor, a készítményekre vonatkozó 88/379/EGK irányelv I. melléklete szerinti koncentrációhatárokat kell alkalmazni.

Általános magyarázó megjegyzések

Anyagcsoportok

Az I. mellékletben számos csoportos tétel szerepel. Ezekben az esetekben az osztályozási és címkézési követelmények a leírásnak megfelelő összes anyagra vonatkoznak, ha azok forgalomba kerülnek, amennyiben az anyagok szerepelnek az Einecs- vagy Elincs-jegyzékben. Ha egy csoportos tételben szereplő anyag egy másik anyag szennyezőanyagaként fordul elő, úgy az anyag címkézése során a csoportos tételben leírt osztályozási és címkézési követelményeket kell figyelembe venni.

Egyes esetekben osztályozási és címkézési követelmények vonatkoznak olyan specifikus anyagokra is, amelyeknek csoportos tételhez tartozhatnának. Ilyen esetekben az I. mellékletben egy egyedi tétel jelöli az anyagot, és a csoportos tételre "az e mellékletben külön szereplőket kivéve" megjegyzés utal.

Az I. mellékletben a sókra vonatkozó tételek (bármely megnevezés alatt) egyaránt tartalmazzák a vízmentes és a hidratált formákat, hacsak nincs kifejezetten másképp megadva.

Elincs-számmal ellátott anyagok

Az I. mellékletben szereplő, Elincs-számmal ellátott anyagok bejelentése ezen irányelv rendelkezései szerint történt. Ha egy gyártó vagy importőr korábban nem jelentette be ezen anyagokat, úgy hivatkoznia kell ezen irányelv rendelkezéseire, ha forgalomba kívánja hozni ezen anyagokat.

Az anyagok azonosításával és címkézésével kapcsolatos megjegyzések magyarázata

Az indexszám alatt megjelenő megjegyzések jelentése a következő:

A. megjegyzés

Az anyag nevét az ezen irányelv I. mellékletében megadott megnevezések egyikének formájában kell szerepeltetni a címkén (lásd 23. cikk (2) bekezdésének a) pontja).

Az I. mellékletben helyenként szerepel a ".........vegyületek" vagy "..... sók" általános megnevezés. Ebben az esetben az ilyen anyagot gyártó vagy forgalmazó személynek fel kell tüntetnie a címkén a pontos nevet:

Példa: BeCl2 esetében: berillium-klorid.

B. megjegyzés

Egyes anyagok (savak, lúgok stb.) különféle koncentrációjú vizes oldatok formájában kerülnek forgalomba, és ezért eltérően címkézendők, mivel a veszély mértéke a koncentráció függvényében változik.

Az I. mellékletben a B megjegyzéssel ellátott tételek általános megnevezése a következő típusú: "... %-os salétromsav".

Ebben az esetben az ilyen anyag gyártójának vagy bármely más forgalmazójának fel kell tüntetnie a címkén az oldat koncentrációját.

Példa: 45 %-os salétromsav.

Eltérő rendelkezés hiányában azt kell feltételezni, hogy a százalékos koncentráció tömegszázalékban van megadva.

Kiegészítő adatok (pl. fajsúly, Baumé-fok) vagy magyarázó kifejezések (pl. füstölgő vagy jeges) feltüntetése megengedett.

C. megjegyzés

Egyes szerves anyagok forgalomba hozhatóak specifikus izomer formájában vagy többféle izomer keverékeként.

Az I. mellékletben néha előfordul a következő típusú általános megnevezés: "xilenol".

Ebben az esetben az ilyen anyag gyártójának vagy bármely más forgalmazójának fel kell tüntetnie a címkén, hogy az anyag egy specifikus izomer-e (a) vagy izomerek keveréke (b).

Példa: a) 2,4-dimetilfenol

b) xilenol (izomerek keveréke).

D. megjegyzés:

Egyes, spontán polimerizációra vagy bomlásra hajlamos anyagokat általában stabilizált formában hozzák forgalomba. Ezek ezen irányelv I. mellékletének listáján e formában szerepelnek.

Néha azonban az ilyen anyagokat nem stabilizált formában hozzák forgalomba. Ebben az esetben az ilyen anyag gyártójának vagy bármely más forgalmazójának az anyag neve után fel kell tüntetnie a címkén a "nem stabilizált" szavakat.

Példa: metakrilsav (nem stabilizált).

E megjegyzés:

Azon egészségre ártalmas anyagokat (lásd a VI. melléklet 4. fejezete), amelyek karcinogénként, mutagénként és/vagy reprodukciót károsító 1. vagy 2. kategóriájúként vannak osztályozva, az E. megjegyzéssel kell ellátni, amennyiben egyben nagyon mérgező (T+), mérgező (T) vagy ártalmas (Xn) besorolásúak is. Az ilyen anyagok esetében az R 20, R 21, R 22, R 23, R 24, R 25, R 26, R 27, R 28, R 39, R 40 és R 48 kockázati mondatok és ezek valamennyi kombinációja előtt fel kell tüntetni a "továbbá" szót is.

Példák: R 45-23 "Rákot okozhat.

Továbbá belélegezve mérgező."

R 46-27/28 "Öröklődő genetikai károsodást okozhat.

Továbbá bőrrel érintkezve vagy lenyelve nagyon mérgező."

F. megjegyzés

Ezen anyag stabilizátort tartalmazhat. Ha a stabilizátor megváltoztatja az anyagnak az I. melléklet címkéje szerinti veszélyes tulajdonságait, úgy a veszélyes készítmények címkézésére vonatkozó szabályoknak megfelelő címkéről kell gondoskodni.

G. megjegyzés

Ezen anyag forgalomba hozható robbanásveszélyes formában, amely esetben megfelelő vizsgálati módszerek segítségével ki kell értékelni, és a robbanásveszélyes tulajdonságra utaló címkével kell ellátni.

H. megjegyzés

Ezen anyag osztályozása és címkézése a kockázati mondat(ok) által jelzett veszélyes tulajdonság(ok)ra vonatkozik, a feltüntetett veszélykategóriákkal kombinálva. Az irányelv 6. cikkének az ezen anyagot gyártókra, forgalmazókra és az importőrökre vonatkozó előírásai érvényesek az osztályozás és címkézés minden egyéb vonatkozására is. A végleges címkének meg kell felelnie az ezen irányelv VI. mellékletének 7. szakaszában foglalt követelményeknek. E megjegyzés csak az I. mellékletben feltüntetett bizonyos összetett szén- és kőolajszármazékokra vonatkozik

J. megjegyzés

A karcinogénként való osztályozást nem kell alkalmazni, ha kimutatható, hogy az anyag 0,1 tömegszázaléknál kevesebb benzolt (Einecs-szám: 200-753-7) tartalmaz. E megjegyzés csak az I. mellékletben szereplő bizonyos összetett szén- és kőolajszármazékokra vonatkozik.

K. megjegyzés

A karcinogénként való osztályozást nem kell alkalmazni, ha kimutatható, hogy az anyag 0,1 tömegszázaléknál kevesebb 1,3-butadiént (Einecs-szám: 203-450-8) tartalmaz. Ha az anyag nincs karcinogénként osztályozva, úgy legalább a (2-)9-16 S-mondatokat kell alkalmazni. E megjegyzés csak az I. mellékletben szereplő bizonyos összetett kőolajszármazékokra vonatkozik.

L. megjegyzés

A karcinogénként való osztályozást nem kell alkalmazni, ha kimutatható, hogy az anyag 3 %-nál kevesebb, IP 346 szerint mért DMSO extraktumot tartalmaz. E megjegyzés csak az I. mellékletben szereplő bizonyos összetett kőolajszármazékokra vonatkozik.

M. megjegyzés

A karcinogénként való osztályozást nem kell alkalmazni, ha kimutatható, hogy az anyag 0,005 tömegszázaléknál kevesebb benzo[a]pirént (Einecs-szám: 200-028-5) tartalmaz. E megjegyzés csak az I. mellékletben szereplő bizonyos összetett szénszármazékokra vonatkozik.

N. megjegyzés

A karcinogénként való osztályozást nem kell alkalmazni, ha ismert a teljes finomítási folyamat, és kimutatható, hogy az anyag, amelyből a szóban forgó anyagot gyártották, nem karcinogén. E megjegyzés csak az I. mellékletben szereplő bizonyos összetett kőolajszármazékokra vonatkozik.

P. megjegyzés

A karcinogénként való osztályozást nem kell alkalmazni, ha kimutatható, hogy az anyag 0,1 tömegszázaléknál kevesebb benzolt (Einecs-szám: 200-753-7) tartalmaz.

Ha az anyag karcinogén osztályozású, úgy az E. megjegyzést szintén alkalmazni kell.

Ha az anyag nem karcinogén osztályozású, úgy legalább a (2-)23-24-62 S-mondatokat kell alkalmazni.

E megjegyzés csak az I. mellékletben szereplő bizonyos összetett kőolajszármazékokra vonatkozik.

Készítmények címkézésével kapcsolatos megjegyzések magyarázata

A koncentrációhatárok mellett szereplő megjegyzések jelentése a következő:

1. megjegyzés

A feltüntetett koncentráció, illetve ennek hiányában a 88/379/EGK irányelvben megadott általános koncentrációk a fémes elem tömegszázalékát mutatják, a készítmény össztömegéhez viszonyítva.

2. megjegyzés

Az izocianát-koncentráció a szabad monomer tömegszázalékát mutatja a készítmény össztömegéhez viszonyítva.

3. megjegyzés

A megadott koncentráció a vízben oldott kromát-ionok tömegszázalékát mutatja a készítmény össztömegéhez viszonyítva.

4. megjegyzés

Az ezen anyagokat tartalmazó készítményeket nem kell "lenyelve ártalmas"-ként osztályozni, ha a folyékony készítmény kinematikus viszkozitása 40 °C-on nem kisebb, mint 7 × 10-6 m2/s, az ISO 3129 szabvány szerinti rotációs viszkoziméterrel vagy ezzel egyenértékű módszerrel mérve.

A 88/379/EGK irányelv hagyományos módszerének az ilyen anyagokat tartalmazó készítményekre történő alkalmazása során az ilyen anyagokat nem kell összevonni a heveny halálos hatásuk alapján nagyon mérgezőként, mérgezőként, illetve ártalmasként osztályozott olyan anyagokkal, amelyek a koncentrációkban egyedi koncentrációhatáraikat el nem érő mértékben vannak jelen. Ugyanakkor össze kell vonni az ilyen anyagokat olyan egyéb anyagokkal, amelyek belégzésük veszélyessége alapján vannak osztályozva, amennyiben egyik sincs jelen 10 %-os egyedi koncentrációhatár feletti mennyiségben, e határt az összegezés szabályai alkalmazásakor felhasználva.

Az ilyen anyagokat és az ezeket tartalmazó készítményeket nem kell belégzési veszély alapján "lenyelve ártalmas"-ként osztályozni, amennyiben azok aeroszolos tartályokban vagy lezárt szóróadapterrel ellátott tartályban kerülnek forgalomba.

II. MELLÉKLET

[For the annexes (Annex I and Annex II) see the English version.

Please change:

CAS NO. CAS-szám

EEC NO. EGK-szám

EC NO. EK-szám

no szám

Nota A A. megjegyzés

Nota 1 1. megjegyzés]

[1] HL L 13., 1994.1.15., 1. o. Lásd még 93/105/EK irányelv (HL L 294., 1993.11.30., 21. o.)

[2] HL 196., 1967.8.16., 1. o.

[3] A karcinogén, mutagén vagy reprodukciót károsító kategóriát (1., 2., vagy 3.) értelemszerűen kell feltüntetni.