A Kúria Kfv.35010/2018/11. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 272. §] Bírók: Hajnal Péter, Heinemann Csilla, Huszárné dr. Oláh Éva

A határozat elvi tartalma:

Az a felülvizsgálati kérelem, amely ugyan a jogszabálysértést konkrét jogszabályhelyre utalással megjelöli, de nem köti össze az elsőfokú bíróság tény megállapításával és jogi következtetéseivel, nem alkalmas az érdemi felülbírálat elvégzésére.

***********

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

ítélete

Az ügy száma: Kfv.I.35.010/2018/11. szám

A tanács tagjai: Dr. Hajnal Péter a tanács elnöke, Dr. Heinemann Csilla előadó bíró, Huszárné dr. Oláh Éva bíró

A felperes: felperes neve

A felperes képviselője: Dr. Darázs Lénárd Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Darázs Lénárd ügyvéd)

Az alperes: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatóság

Az alperes képviselője: dr. Gégény Dóra kamarai jogtanácsos

A per tárgya: adóhatósági határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes 29. és Kfv.3. szám alatt

A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 28.K.30.147/2016/27.

Rendelkező rész

A Kúria a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 28.K.30.147/2016/27. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül az alperesnek 400.000 (négyszázezer) forint felülvizsgálati perköltséget.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 3.500.000 (hárommillió-ötszázezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes bolti kiskereskedelmi tevékenységet végző társaság. Kapcsolt vállalkozása a H. Kft.-nek (továbbiakban Kft.). A felperes és a Kft. az Ausztriában székhellyel rendelkező S. AG 100%-os leányvállalata. 2011-ben a felperes a Kft.-vel együtt az egyes ágazatokat terhelő különadóról szóló 2010. évi CIV. törvény (továbbiakban: Különadó tv.) szerinti különadó alanya volt, ebben a körben bevallási és befizetési kötelezettségének tett eleget.

[2] A felperesi társaság 2012. május 30. napján 2011. január-decemberi időszakra vonatkozó önellenőrzésében az adóalapot és a fizetendő adó összegét 0 Ft-ra helyesbítette. A kérelemében a Különadó tv-nek az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés (EUMSZ) meghatározott cikkeibe történő ütközését állította és erre figyelemmel kérte adófizetési kötelezettségének törlését.

[3] Az elsőfokú adóhatóság a felperes önellenőrzését elutasította. Indokolásában hangsúlyozta, hogy a közösségi jog elsőbbsége sem hatalmazza fel az adóhatóságot arra, hogy eljárása során mérlegelje a nemzeti jog közösségi joggal való összeegyeztethetőségét és ütközés esetén félretegye a nemzeti jogot.

[4] A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes az elsőfokú határozatot az indokolás kiegészítésével 2012. augusztus 9. napján kelt 246937320 számú határozatával helybenhagyta. Hangsúlyozta a különadó alkalmazása a közösségi joggal teljes mértékben összeegyeztethető, nem diszkriminatív, a gazdasági letelepedés szabadságát nem korlátozza, illetve nem minősül a belső piaccal összeegyeztethetetlen állami támogatásnak.

A kereseti kérelem és az alperes védekezése

[5] A felperes keresettel támadta az alperes határozatát, kérte annak bírósági felülvizsgálatát. A felperes okfejtése szerint az alperesi határozat helytelenül értelmezi az EUMSZ 18. és azt követő cikkeit, a 49-55. cikkeit, 65. cikk (3) bekezdését, valamint a 107. és azt követő cikkeit. A felperes kérte előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezését is, mely kérelmét később visszavonta. Másrészt indítványozta az Európai Bizottság bíróság általi megkeresését vélemény adására abban a körben, hogy a Különadó tv. megsértette-e az EUMSZ 107. és következő cikkeit.

[6] A közigazgatási és munkaügyi bíróság 5.K.30.650/2014/14. számú jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította.

[7] A Kúria, mint felülvizsgálati bíróság a Kfv.III.35.085/2015/14. számú végzésével a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 5.K.30.650/2014/14. számú ítéletét hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. Végzésében rögzítette, hogy a felperes az első érdemi tárgyalás végéig nem állította, hogy a sérelmezett törvényi előírások azért lennének európai uniós jogi normába ütközőek, mert erősen progresszív adómérték keretében tartalmazzák a diszkrimináció bármely megvalósulási formáját. Mivel a felperes határidőben a Különadó tv. 5. §-ának sérelmére alapított keresetet nem terjesztett elő, ezért erről az elsőfokú bíróságnak nem kellett döntenie. Miután a Pp. 335/A. § (1) bekezdése szerint a felperes keresetét legkésőbb az első tárgyaláson változtathatja meg és a fent említett jogszabálysértést eddig a felperes nem terjesztett elő, ezért törvényes határidőben előterjesztett kereseti kérelem hiányában a jogszabálysértést a közigazgatási és munkaügyi bíróságnak nem kellett vizsgálnia.

[8] Ugyanakkor megállapította, hogy a felperes EUMSZ 107. és következő cikkeihez kapcsolódóan előterjesztett keresetéről és bizonyítási indítványairól a bíróság nem döntött, ami a Pp. 213. § (1) bekezdésében foglalt sérelmet jelenti, ezért került sor a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésére és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára történő utasításra.