BH 2003.8.309 A csoportos elkövetés folytán a társtettesként elkövetett garázdaság bűntettének megállapítására alkalmas annak a magatartása, aki a két társa által kihívóan közösségellenes, erőszakos cselekménybe - a már megvalósított, riadalomkeltésre alkalmas történések ismeretében - bekapcsolódik, és a továbbiakban maga is részt vesz a sértett bántalmazásában [Btk. 20. § (2) bek., 137. § 13. pont, 271. § (2) bek. a) pont].

A megyei bíróság 2001. június 26-án kelt ítéletével az I. r. terheltet életveszélyt okozó testi sértés bűntettének kísérlete és társtettesként elkövetett garázdaság bűntette miatt - halmazati büntetésül - 3 év 6 hónapi börtönbüntetésre; a II. r. terheltet társtettesként elkövetett súlyos testi sértés bűntettének kísérlete és társtettesként elkövetett garázdaság bűntette miatt 2 év 2 hónapi börtönbüntetésre; a III. r. terheltet pedig ugyancsak társtettesként elkövetett súlyos testi sértés bűntettének kísérlete és társtettesként elkövetett garázdaság bűntette miatt - halmazati büntetésül - 2 év 8 hónapi börtönbüntetésre, valamint 3 évre a közügyektől eltiltásra ítélte.

Az ítéletben megállapított tényállás szerint az I. r., a II. r. és a III. r. terhelt 2000. május 27-én a délelőtti órákban a tóhoz mentek horgászni. Mind a három személy a saját kerékpárjával ment, az I. r. terhelten szürke, a II. r. terhelten fehér, a III. r. terhelten rozsdabarna póló volt. Az I. r. terhelt, aki 165 cm magas, és 65 kg volt ekkor a testsúlya, puha, szivacsos talpú strandpapucsot és rövid nadrágot viselt. A II. r. terhelt közel azonos testmagasságú az I. r. terhelttel, de fizikailag erőteljesebb felépítésű.

13 óra körül a III. r. terhelt elköszönt a társaitól azzal, hogy hazamegy. Az I. r. és a II. r. terheltek is a III. r. terhelttel tartottak, mert úgy gondolták, hogy másik horgászhelyet választanak, hátha ott jobb a kapás. Az I. r. és a II. r. terhelt ezért kerékpárral a tó másik oldalára indult.

Útközben az elöl haladó I. r. terheltet a tó szélén horgászó J. család kutyája megugatta. A kutya amellett a pad mellett tartózkodott, amelyen id. J. A. ült. Id. J. A. mozgássérült, egyik lábát csonkolták, ezért a járáshoz állandó jelleggel járóbotot használt. A morgó, ugató kutyát id. J. A. megfogta, miközben próbálta megnyugtatni az I. r. terheltet azzal, hogy nem harapós a kutya. Az I. r. terhelt a kerékpárjával már elhaladt a pad, illetve a kutya mellett, de még mindig azt kiabálta vissza, hogy fogják meg a kutyát, mert különben eltapossa a fejüket. Eközben az I. r. terhelt az id. J. A.-tól 5-6 m távolságra tartózkodó ifj. J. A.-hoz ért. Ifj. J. A. sértett is próbálta megnyugtatni az I. r. terheltet. Az I. r. terhelt ettől azonban még idegesebb lett, lepattant a kerékpárjáról, azt ifj. J. A. felé lökte, miközben felháborodottan tiltakozott az ellen, hogy ifj. J. A. ily módon beavatkozik az eseményekbe. Ifj. J. A. sértett és az I. r. terhelt között ekkor rövid szóváltás kezdődött, amelynek során az I. r. terhelt egy alkalommal a közepest némileg meghaladó erővel ököllel arcul ütötte ifj. J. A.-t. Az ütés után az I. r. terhelt a kezében tartott horgászbot orsós végével fejen ütötte ifj. J. A. sértettet, amelynek következtében az orsó lehajló horga a sértett bal szeme alatti részt felsértette. Az ütés következtében a horgászbot eltörött, de a terhelt a kezében maradt mintegy fél méteres darabbal ismét fejen ütötte ifj. J. A.-ot. A sértett és az I. r. terhelt eközben kissé elsodródtak afelé a pad felé, ahol id. J. A. ült. Id. J. A. látván a fia ellen intézett támadást felállt, odament az I. r. terhelthez és őt egy alkalommal a járóbotjával fejen ütötte. Ettől az ütéstől az I. r. terhelt megszédült, és letérdelt a földre. Térdeplő helyzetében is támadó eszközt keresett, mert először a törött horgászbotot igyekezett megkaparintani, később pedig a partra leszúrt horgászágast akarta a földből kihúzni. Ezt észlelte ifj. J. A., ezért talpával combon lökte az I. r. terheltet, aki ennek következtében a vízbe gurult.

Ezután ifj. J. A. elhagyta a helyszínt, azért, hogy telefonon keresztül a rendőrséget értesítse.

Az előbb részletezett történéseknek szemtanúja volt ifj. J. A. sértett édesanyja, valamint a vele közös társaságban levő több család.

Az I. r. terheltet kerékpárral követő II. r. terhelt az előbb részletezett eseményekbe nem avatkozott bele, a kerékpárját letámasztva csupán szemlélője volt azoknak.

Az I. r. terheltnek sikerült a tóból kijönnie, de továbbra is rendkívül feldúlt, ideges állapotban volt, hangosan azt kiabálta, hogy "kinyírja" a sértetteket. Az I. r. terhelt amint kimászott a tóból, felkapta a J. család egyik teleszkópos horgászbotját, amely csukott állapotában 1 m hosszú volt, és azzal ütlegelni kezdte a padon ülő id. J. A. fejét. Az ütlegelések következtében a bot vékonyabbik része eltörött, id. J. A. feje pedig vérezni kezdett. Ekkor id. J. A. védekezésképpen a járóbotjával fejbe vágta az I. r. terheltet, aki ekkor üvöltözni kezdett és tovább szórta fenyegetéseit J.-ék felé.

Az ordítozást, illetőleg az I. r. terhelt vízbe esését a III. r. terhelt a tó túlsó partjáról észrevette, és a vízbe gázolva átment a túloldalra. A vízben történő átkelés alatt a III. r. terhelt mindvégig cigányul indulatosan kiabált, a hanghordozásából és a mozdulataiból nyilvánvaló volt, hogy az I. r. terhelt érdekében kíván beavatkozni.

A vízen átgázoló és a helyszínre érkező III. r. terhelt a partra lépése után nyomban nagy erővel ököllel úgy arcul ütötte id. J. A.-ot, hogy az ennek következtében a padról, ahol ült, leesett. J. A.-né megpróbált a férje védelmére kelni, de ekkor a III. r. terhelt neki is adott egy nagy erejű pofont.

Ezt a pofont már látta a telefonálásból visszaérkező ifj. J. A. sértett is, akinek a megjelenésekor az I. r. terhelt "figyelmeztette" a III. r. terheltet, hogy nem az id. J. A.-ot, hanem az ifj. J. A.-ot kell bántani.

Ifj. J. A. miután látta, hogy a III. r. terhelt az édesanyját is bántalmazta, a III. r. terheltet ágyékon rúgta. Ezután a III. r. és az I. r. terhelt együttesen ifj. J. A.-nak estek, ököllel közepes erővel, főként a fejét és a mellkasát ütötték, majd amikor a földre került, továbbra is ütlegelték, illetőleg a már előbb írt testrészeit rugdalták.

A bántalmazásba ekkor kapcsolódott be a II. r. terhelt, aki végig a helyszínen volt, de mindeddig passzív magatartást tanúsított. A II. r. terhelt is több esetben megütötte és megrúgta ifj. J. A.-ot.

A terheltek közepes erejű ütései és rúgásai főként a sértett fejét, hasát, nyakát és mellkasát érték.

A III. r. és a II. r. terheltek N. S. közbeavatkozására hagytak fel a sértett további bántalmazásával.

Miután ifj. J. A. az I. r.terhelttel magára maradt, védekezésként ököllel orrba ütötte az I. r. terheltet. Ezután az I. r. terhelt a földről felállt, és miközben azt sziszegte a sértett felé, hogy "megöllek", mezítlábas lábával megpróbált a sértett nyakára taposni. A sértett észlelve a veszélyt oldalra fordult, így az I. r. terhelt a tarkójára lépett, miközben a másik lába a földön maradt. Az I. r. terhelt a sarokcsontjával taposott a sértett tarkójára, de a lába lecsúszott arról, ezután átlépett a sértetten és mind a három terhelt elhagyta a helyszínt.